Tisza News - Az amerikai szenátusból szerkesztették a Wikipediát:


Az amerikai szenátusból szerkesztették a Wikipediát:


Egy ismeretlen péntek éjszaka az amerikai szenátus egyik IP-címét (számítógépes azonosítóját) felhasználva amerikai "disszidensről", "árulóra" változtatta az Edward Snowdenre vonatkozó jelzőt az internetes lexikonban, a Wikipédiában.

A Wikipédia oldalait a felhasználónév közzététele nélkül lehet szerkeszteni, de megjelenik rajta a számítógép azonosítását szolgáló úgynevezett IP-cím. Az amerikai média hétfői híradásai szerint az az ismeretlen, aki pénteken beleszerkesztette az "áruló" jelzőt a Snowdenről szóló Wikipédia-oldal ismertetőjébe, egy olyan IP-címet használt, amely az amerikai szenátus számítógépes hálózatához vezet, ezért feltételezhető, hogy a változtatást a felsőház egyik tagja vagy alkalmazottja eszközölte.

Ugyanezt az IP-címet használták a többi között különféle kézifegyverekről, egy üzbég városról, a perzsa történelemről, egy San Francisco-i szórakozóhelyről, Donald Graham, a The Washinton Post kiadóvállalat igazgatójáról, illetve Mitch Albom egyik novellájának ismertetéséről szóló bejegyzésekhez.

Az Egyesült Államok hírszerzésének titkos adatgyűjtéséről információkat kiszivárogtató, s Oroszországtól egy évre menedéket kapó informatikusról szóló oldal komoly vitákat gerjesztett a Wikipédia önkéntes szerkesztői között: az oldal létrehozása, június 9-e óta több mint háromezer változtatás történt rajta.

Menedéket kapott

Ahogy beszámoltunk róla, Edward Snowden több mint egy hónappal ezelőtt érkezett Moszkvába Hongkongból, majd menedéket kért az orosz hatóságoknál. Korábban felmerült, hogy Latin-Amerikába utazik, mert Venezuela, Bolívia és Ecuador is felajánlotta segítségét, de – feltételezhetően a kockázatos repülőút miatt, mely az Egyesült Államokkal szövetséges országok légterén keresztül vezetett – Snowden végül Oroszország mellett döntött. Végül múlt hét csütörtökön, az Egyesült Államok és Oroszország között zajló, hathetes diplomáciai kötélhúzás árnyékában, megkapta Moszkvától a szükséges iratokat, hogy beléphessen a föderáció területére.

Nem ő az első

Snowden nem az első NSA-alkalmazott, aki Oroszországtól kért menedéket: 1960-ban két NSA-kódfejtő, William Martin és Bernon Mitchell már otthagyta az Egyesült Államokat, mert nem értettek egyet az amerikai titkosszolgálatok adatgyűjtési módszereivel. Azzal, hogy az amerikai szervek kémkedtek szövetségeseik után. Most bő fél évszázad elteltével Snowden hasonló módszereiért fordult szembe az amerikai titkosszolgálatokkal.

William Martin, Snowden „előfutára” ugyanakkor kiábrándult a Szovjetunióban ideálisnak nem nevezhető életből, és később megbánta döntését.

A brit vonal

Snowdenre nézve más disszidens-sorsok sem éppen kecsegtetőek. A brit Kim Philby, aki a második világháború alatt kémkedett a szovjeteknek, disszidálását követően lényegében házi őrizet alatt élt, és súlyos alkoholproblémákkal és depresszióval küzdött. Társa, Guy Burgess, disszidálását követően hasonló problémákkal találta szembe magát. A brit disszidensek közül csak George Blake sorsa alakult jól. Feleségül vett egy orosz nőt, jelenleg 90 esztendős, és tavaly orosz állami kitüntetésben részesült.

Propagandaeszköz lehet Snowden?

A Moscow Times szerint az amerikai informatikus remek propagandaeszköz lehet a Kreml kezében, amely gyakran azzal vádolja Washingtont, hogy bort iszik és vizet prédikál az emberi jogokkal kapcsolatosan. „Snowden többé már nem ura magának. Sakkfigurává, átpolitizált személyiséggé vált” – mondta Anna Kacskajeva médiaszakértő. „Olyan, mint egy időzített bomba. Az is előfordulhat, hogy félreteszik valami nagy gurításhoz, például műsort kap a tévében” – vélekedett a szakértő.

Az oroszok támogatják Snowden befogadását

Az orosz közvélemény egyébként meglehetősen támogató volt a Snowden-ügy kormányzati kezelésével kapcsolatban. „Nem tartom árulónak, ezért szerintem helyesen jártunk el” – mondta egy moszkvai lakos. „Az amerikaiak túl messzire mentek, és valakinek fel kellett ébresztenie őket. Ez az ember kiállt az igazság mellett, nekünk pedig meg kell védenünk őt” – vélekedett egy másik, egy szentpétervári orosz.

A Levada Központ múlt héten közölt közvélemény-kutatási adatai alapján az oroszok 43 százaléka támogatja Snowden befogadását, és csak 29 százalék ellenezte. Az amerikai informatikus egyébként már házassági ajánlatot is kapott a kémkedés miatt Amerikából kitoloncolt Anna Chapmantől.

Celebesíthetik?

Anatolij Kucserena, a Snowdennek segítő orosz ügyvéd elmondta: az amerikai informatikus már több megkeresést is kapott, és a jogász egy tévéműsort sem tart kizártnak. A Kreml ugyanakkor eddig nem jelezte, hogy tévésztárt szeretne a szivárogtatóból faragni, habár Julian Assange, a WikiLeaks alapítója kapott műsort az orosz állami televízióban. Az amerikai informatikus most olyan amerikaiakkal tartózkodik együtt, akik támogatják tevékenységét – számolt be Kucserena, aki szerint Snowdent hamarosan meglátogatja apja, valamint egy amerikai ügyvéd.

Szabadságot biztonságért

Snowden azonban a meleg fogadtatás ellenére az orosz lap szerint ki van szolgáltatva a kényes politikai légkörnek, hasznossága pedig orosz támogatói számára folyamatosan erodálódik. „Mindig vannak disszidensek, a poggyászuk pedig a tudásuk és képességeik, az, ami a fejükben van” – mondta az ex-KGB-s Korolkov, aki azonban aláhúzta, hogy az információ idővel elévül és elveszíti értékét.

Szakértők szerint Snowden hamarosan azzal szembesülhet, hogy Oroszországban feláldozta szabadságának egy részét a biztonságért. „Úgy vélem, hamarosan rájön, hogy Oroszország nem annyira vonzó, ahogy azt elképzelte” – mondta Misha Glenny. Az internetbiztonság és Kelet-Európa témában publikáló brit szerző szerint Snowden azzal szembesülhet hamarosan, hogy rendkívül nehezen tevékenykedhet saját belátása szerint.

Az amerikaiak csalódottak

Az amerikai kormány csalódottságának adott hangot amiatt, hogy Oroszország menedéket nyújtott Edward Snowdennek. A Fehér Ház csütörtöki állásfoglalásában közvetve utalt arra, hogy a történtek miatt Barack Obama elnök lemondhatja szeptemberre tervezett moszkvai találkozóját Vlagyimir Putyin elnökkel. Jay Carney szóvivő azt mondta: "az amerikai kormány szerencsétlen fejleménynek tekinti a történteket, és mélységesen csalódott".

Arra a kérdésre, hogy a Snowden számára biztosított menedékjog érinti-e a Putyinnal való szeptemberi csúcstalálkozóra vonatkozó döntést, a szóvivő úgy válaszolt: "tanulmányozzuk a csúcstalálkozó célszerűségét".

Washingtoni értesülések szerint a Snowden-ügy miatt bizonytalanná vált az a "2+2-es" találkozó is, amelyet jövő hétre terveztek az amerikai fővárosban a két ország külügy-, valamint védelmi miniszterének részvételével. Erre utalt csütörtöki sajtótájékoztatóján a külügyminisztérium illetékese. Az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökség által idézett amerikai tisztviselő azt mondta, hogy az Egyesült Államok ennek a találkozónak a célszerűségét is tanulmányozza. Hozzátette ugyanakkor, hogy végleges döntés még nincs. Orosz források szerint a "2+2"-es találkozót eredetileg augusztus 9-re tervezték.

Jurij Usakov, Vlagyimir Putyin elnök külpolitikai tanácsadója korábban Moszkvában igyekezett kisebbíteni az orosz lépés hatását Moszkva és Washington kapcsolataira. Kijelentette: a Snowden körül kialakult helyzet nem annyira súlyos, hogy befolyásolja a két ország viszonyát. Oroszország abban érdekelt, hogy fejlődjenek a kétoldalú kapcsolatok – tette hozzá.

atv.hu / MTI
http://www.atv.hu

2013.08.06.

Címkék: amerikai szenátus


 Frissek a rovatban »

 Hasonlóak »

 Frissek »