Tisza News - A magyar érdekérvényesítés a külhoni magyar pártok sikerétől függ


A magyar érdekérvényesítés a külhoni magyar pártok sikerétől függ


2017-03-20. A magyar érdekérvényesítés a külhoni magyar pártok sikerétől függ, hangsúlyozta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes azon a kiadvány-bemutatón, amelyet a Nemzetpolitikai Kutatóintézet és a Századvég Alapítvány tartott Kisebbségi jogok, érdekképviselet és autonómia címmel ma a Magyarság Házában.

„A tudomány, a közigazgatás és a politika szövetségének minden elemére szükség van a külhoni magyarság megmaradásának érdekében” – mondta bevezetőjében. Az identitás megőrző intézmények megmaradása az alap, ehhez jön a nemzet közjogi egyesítése az állampolgárság megadásával, de az érdekérvényesítés feltétele a külhoni pártok politikai sikere: ha ott vannak az önkormányzatokban, a polgármesteri székekben, az ország parlamentjében, és optimális esetben az adott ország kormányában is. Sajnos, az általános politikai apátia miatt a magyarság részvétele csökken a választásokon, másfelől ha belső egyenetlenségek vannak és sebeket ejtenek egymáson, az sem szerencsés a magyarság mozgósítása szempontjából.

„Magyarországról azt támogatjuk, hogy az adott nemzetrész minél egységesebb módon tudjon megjelenni. A külhoni magyar társadalmak is sokszínűek ideológiailag. Sajátos integrációs képességre van szükség, hogy kereszténydemokraták, konzervatívok, liberálisok, szocialisták egyformán jól érezhessék magukat az adott magyar pártban, és ne legyen olyan kísértés, hogy ideológiai alapon szavazzon át egy magyar a többségi nemzet valamelyik pártjába. Helyes, ha a külhoni magyar pártok részei az európai politikai pártcsaládoknak, hiszen például az Európai Néppárton keresztül van lehetőség a magyar ügyek képviseletére nemzetközi fórumokon is, de nem várható el a párttól az ideológiai ortodoxia, mert minden magyart képviselnie kell ideológiától függetlenül” – jegyezte meg Semjén Zsolt. Az is fontos, hogy elsődleges küldetése, a magyar ügyek képviselete mellett a többségi társadalom ügyeiben is tudjon érvényes választ adni.


Kisebbségi szemle – négy ország, négy választás (Fotó: Cservenka Judit/Felvidék.ma)

Az ilyen külhoni magyar pártoknak az anyaország minden segítséget megad választási indulásához, szerepléséhez, megjelenéséhez. Ezért fontosak ezek a kiadványok: a Kisebbségi Szemle a legutóbbi választások tudományos elemzésével, vagy A nemzeti kisebbségek helyzete és jogai Európában, amely angol és francia nyelven is bizonyítja, hogy minden egyes követelésünk európai precedensen alapul. Ami pedig a Századvég autonómia-számát illeti: az autonómia követeléseket soha nem lehet feladni. De látni kell, hogy nincs általános koncepció, minden nemzetrésznek magának kell elkészítenie saját, testre szabott autonómia koncepcióját és elfogadtatni. A többségi nemzettel is tudatosítani az elképzeléseket, vállalni a várható vitákat. S ezután következnek a nemzetközi fórumok, amelyeken az anyaország mindig támogatni fogja az autonómia elképzeléseket. Ugyanis a magyarság soha nem követelt olyasmit, amire ne lenne precedens az Európai Unióban, és amit nemzetközi jogi, európai uniós jogi szempontból ne tudnánk alátámasztani.

„Nem vagyunk alábbvalók más nemzeteknél. Ezért a jogegyenlőség alapján ragaszkodnunk kell ahhoz, hogy ami másnak jár, az nekünk is jár, ami másnak szabad, az nekünk is szabad. Ezeket a gondolatokat alapozzák meg és támasztják alá ezek a nagyszerű kiadványok” – zárta gondolatait Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.

Kántor Zoltán a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója házigazdaként és moderátorként sorra kérte fel a kiadványok bemutatására azok szerkesztőit.

Barthel-Ruzsa Zsolt a Századvég alapítvány elnökhelyettese a folyóirat 1985.évi alapításáról és céljairól szólt. Az 1996-ban történt újra indítás óta a ma bemutatott 82. szám az autonómia témakört járja körül, mert szándékuk szerint minden szám más hívószóra épül.

Vizi Balázs (MTA TK KI) ismertette röviden a folyóiratban közölt tanulmányokat, amelyek országonként mutatják be az autonómia elképzeléseket. A Szlovákiáról szóló sajnos azt tárja az olvasó elé, hogy a 2005-ben született Komáromi Nyilatkozat óta csak távolodás van az eredeti elképzelésektől.


A nemzeti kisebbségek helyzete és jogai Európában (Fotó: Cservenka Judit/Felvidék.ma)

Pákozdi Csaba (KGRE) A nemzeti kisebbségek helyzete és jogai Európában című háromnyelvű kötetet bemutatva azt a jelentést méltatta, amelyet Kalmár Ferenc, az Európai Tanács magyar delegációja tagjaként terjesztett be 2014-ben. „Újra és újra le kell tenni az európai politikusok asztalára, mert a hagyományos kisebbségek védelme kezd kikopni az Unióból, sőt sokan diszkriminatívnak minősítik. Ez a jelentés összefoglalja mindazt, amit a politikusok, diplomaták, jogi szakértők fel tudnak használni nemzetközi szinten” – fogalmazott.

Tokár Géza (SZMK) a Kisebbségi Szemle választási számából azt az általános jelenséget látja, amely a négy különböző országban közös: szinte mindenütt csökkent a részvétel, a magyar választók aktivitása. Ami az országonkénti eltérő tapasztalatokat mutatja, azok olyan tanulságosak, hogy a Szemlének helye kell legyen minden szakember könyvtárában.

A Szemle szerkesztőjét, Rákóczi Krisztiánt arról kérdeztük, hogy mit jelent tanulmányának címe: „A rendszerellenes pártok előretörése és a magyar szavazók távolmaradása”?

A rendszerellenes jelző azokra a pártokra vonatkozik, amelyek nem a hagyományos pártok struktúráján és elvei alapján épülnek fel, tehát a Szlovákiában meghonosodott politikai fogalom szerint: nem standard pártok. Ilyen a Matovič-féle Egyszerű Emberek is, de még inkább a szélsőségesen nacionalista, soviniszta „Mi Szlovákiánk Néppárt”, illetve a semmiből jövő, de az 5%-os küszöböt bőven meghaladni tudó „Mi Családunk”, amely valódi pártstruktúra és program nélkül tudott néhány hónap alatt parlamenti párttá válni.

Hasonló kezdeményezésnek a magyarok körében nem lenne jövője?

Jelen körülmények között biztosan nem, mert mind Harrach Gábor kollégám tanulmánya, mind az enyém rámutat arra, hogy nagyon erős, nagyon elszánt szavazóbázissal rendelkezik a Híd is, és még erősebb a párthoz való kötődése az MKP szavazóinak. Tehát kizárt, hogy bármilyen ideológiával jelentkező új pártnak esélye lenne, hiszen láthattuk, hogy a létező harmadik párt, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség a parlamenti és a helyi választásokon teljesen marginális szerepet játszik. Az MKP javára szól, hogy hat év alatt szavazóbázisát meg tudta őrizni, míg a Híd esetében egy erőteljes lemorzsolódásnak vagyunk tanúi, legalábbis a magyar választók tekintetében.

A képen: Kántor Zoltán üdvözli Semjén Zsoltot, a szerkesztőket és a közönséget (Fotó: Cservenka Judit/Felvidék.ma)

Írta: Cservenka Judit

http://felvidek.ma

2017.03.20.



 Frissek a rovatban »

 Hasonlóak »

 Frissek »