Tisza News - A német migrációs kudarc miatt növekedhetnek a magyar bérek


A német migrációs kudarc miatt növekedhetnek a magyar bérek


2017-05-19. Csalódottak a német gazdasági szereplők, mert rövid idő alatt kudarcba fulladt az a próbálkozás, hogy a migrációs hullámban érkezőkkel gyorsan feltöltsék az üres álláshelyeket. Így a nyugati vállalkozások újra Kelet-Közép-Európa szakembereit próbálják majd meg elcsábítani.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint hazánk előtt egyetlen út áll: folytatni kell a fizetésemelést. Akár úgy is, hogy a kormány nagyobb arányú adócsökkentést vállal, a cégek pedig jövőre is húsz százalék körül növelik a szakmunkások juttatásait.

Egymillió dolgozó – a legfrissebb hivatalos kimutatás szerint pontosan ekkora hiány mutatkozik a német munkaerőpiacon. Kérdés ugyanakkor, honnan, mely térségekből kívánja a pótlást megoldani Európa egyik legerősebb gazdasága. – Az mind valószínűbb, hogy nem Afrikából és Ázsiából – válaszol tömören a kérdésre a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

– A kinti partnereinkkel folytatott beszélgetések alapján – mondja Parragh László – Németországban óriási a csalódottság a migrációs hullámmal kapcsolatban. Kezdetben a német nagyvállalatok abban reménykedtek, hogy az érkezők legalább részben megoldhatják a munkaerő-problémákat. Gyorsan kiderült azonban, hogy a menedékkérők szaktudása nem felel meg az európai elvárásoknak, emellett a kommunikáció is igen nehézkes, a többség ugyanis németül egyáltalán nem beszél, de sokan az angol nyelvvel sem kerültek közelebbi kapcsolatba.

A kimutatások alátámasztják a gazdasági szereplők tapasztalatait. Egy tavaly év végi statisztika szerint a megelőző hónapokban mindössze 34 ezer, Európán kívüli bevándorló tudott elhelyezkedni, miközben 406 ezer menekültet regisztráltak munkanélküliként. Ráadásul a munkába állók nem sorolhatók a képzettek közé: 22 százalékuk idénymunkásnak állt, egyötödük pedig legfeljebb épületüzemeltetéssel vagy őrzés-védelemmel foglalkozó cégnél tudott elhelyezkedni. Dieter Kempf, a német iparszövetség elnöke nemrégiben egyenesen úgy fogalmazott: képzettsége alapján a bevándorlók többsége nem alkalmas a szakmunkáshiány enyhítésére.

A kinti szakmai szervezetekkel folytatott eszmecseréken elhangzottakat ismertetve Parragh László ehhez annyit tett hozzá: leginkább az okoz most problémát a német vállalkozásoknak, hogy miközben a migráció nem segített a foglalkoztatási gondok enyhítésében, a tömeges bevándorlás miatt egyre nagyobb nyomás nehezedik a német szociális ellátórendszerre, ahogyan számottevő erőfeszítéseket igényel a közbiztonság korábbi szintjének fenntartása is.

Keresett szakmák Németországban

• ápolók
• beosztott eladók
• teherautó-sofőrök
• gépszerelők
• fémmegmunkáló-üzemeltetők
• víz-, gáz- és csővezeték-szerelők
• felszolgálók
• építőipari szakmunkások
• szakácsok


A német – és a környező országok – gazdasága azonban mindennek ellenére sem fékez. – Az ottani munkaerőpia-cok éhsége egyre nő. Más választás híján a német, a francia, az osztrák gyárosok, ahogy korábban, úgy most is feltehetően Kelet-Közép-Európa felé fognak tekinteni. S ezúttal is a magasabb bér és a jobb életszínvonal ígérete lehet a csábító – vélekedett a honi kamara vezetője. A körülmények most annyiban másak, hogy az utóbbi időben térségünk is erős béremelésbe kezdett – éppen azért, hogy megtartsa a munkaerőt, esetleg vissza is csalogasson munkavállalókat azok közül, akik korábban külföldre költöztek. – Ez ügyben nem is annyira rossz a helyzet – mondta az elnök. Az utóbbi hónapok statisztikája ugyanis arról árulkodik, hogy nemcsak kifelé, hanem visszafelé is megindult a mozgás. – Egyre több hazai cégvezető számol be arról, hogy sikerült Nyugat-Európából magyar szakembert hazahívnia – mondta Parragh László, megjegyezve azonban, hogy fordulatról még messze nem lehet beszélni.

– A dolog ugyanakkor úgy áll , hogy ha az EU más tagállamai nagyobb létszámban akarnak Kelet-Közép-Európából munkást toborozni, akkor emelniük kell a mostani béreiken is.

A kérdés az, hogy Magyarország mit tehet. Tavaly a kormány, a vállalkozások és a munkavállalók képviselői bérmegállapodást kötöttek, eszerint a kabinet csökkent a munkaadók adóterhén, ha azok jelentősen megemelik alkalmazottaik juttatásait. Az állam idén öt, jövőre két százalékpontnyi tehermérséklést vállalt magára, cserébe most 15 százalékkal nőtt a minimálbér és 25 százalékkal a szakmunkás-bérminimum, 2018-ra pedig 8 és 12 százalékos növelésben egyeztek meg a felek. – A több évre szóló bérmegállapodás óriási eredmény, ez nem vitás – mondta Parragh László. – Ahogy az sem, hogy az idei nagy fizetésemelés nem viselte meg a gazdaságot, épp ellenkezőleg.

A kamarai vezető szerint az esztendő utolsó hónapjaiban ugyanakkor alaposan meg kell vizsgálni a gazdasági mutatókat, s ha mód nyílik rá, újra kell tárgyalni a megállapodás feltételeit. – Van az a bérszínvonal, amely mellett a külföldi munkavállalás minimális mértékre esik vissza, így ha minden adott, növelni kell a bérfelzárkóztatás tempóján – fogalmazott az elnök. Vagyis az előre meghatározottnál nagyobb béremelés is következhetne 2018-ban, amit – ellentételezésként – a megszabottnál jelentősebb adócsökkentés kísérhetne. Parragh László úgy vélekedett: nagy luxus volna, ha hazánk a német, a francia és a holland gazdaság kiszolgálására készítene fel tömegesen szakembereket.

Jakubász Tamás, Magyar Idők. Fotó: Reuters

http://magyaridok.hu



2017.05.19.



 Frissek a rovatban »

 Hasonlóak »

 Frissek »