Tisza News - Az identitás ereje


Az identitás ereje


2017-09-13. Az Új Nemzedék Központ tavaly szociológiai felmérést végzett a 15-29 éves, Kárpát-medencében élő magyar fiatalok között. Kétezer erdélyi, ezer felvidéki és ötszáz-ötszáz kárpátaljai és vajdasági fiatalt kérdeztek meg.

Az első eredményeket a közelmúltban ismertették. Egy felvidéki honfitársunk némi keserűséggel elemezte az adatokat. Eszerint a szlovákiai magyar fiatalok identitása a leglabilisabb. Míg a másik három országban a megkérdezettek 95 százaléka magyar nemzetiségűnek vallotta magát, a szlovákiai magyaroknak csak 77 százaléka, sőt 28 százalék szlováknak is érzi magát. Míg a megkérdezettek 85 százaléka a magyar nemzethez tartozónak tartja magát, ez Szlovákiában csak 67 százalék. A felmérés gyorsjelentése megállapítja, hogy a felvidéki identitás sokkal bizonytalanabb, mint az erdélyi vagy a kárpátaljai.

A nyelvhasználat is hasonló eloszlást mutat. Míg Kárpátalján, Erdélyben és a Vajdaságban a megkérdezettek 90 százaléka otthon magyarul beszél, a felvidékieknél ez csak 65 százalék. A baráti körrel való kommunikáció 80, illetve 49 százalék. A munkahelyen már más a helyzet: Szlovákiában 59, Kárpátalján 51 százalék beszél kollégáival magyarul, nálunk 21 százalék alkalmazza vegyesen a magyar és az ukrán nyelvet. Az orvosnál, a hivatalban is gyengébb a magyar nyelv használata. Erdélyben másfélszer többen tudnak anyanyelvükön kommunikálni a hivatalokban, mint a másik három közösségnél.

Míg a négy régióból háromban a megkérdezettek 80 százaléka választott magának magyar nemzetiségű párt, Szlovákiában ez csak 69 százalék. Megkérdezték azt is, hogy a fiatalok hány gyereket szeretnének. Nos, míg az anyaországban átlag 2,1-et, a Felvidéken 1,9-et, a Vajdaságban 2,2-őt, Erdélyben 2,3-at. Kárpátalján legjobb a helyzet, ahol 2,4-et.

Az elemzés arra is rámutat, hogy amint kilépünk a személyes kapcsolatok világából, a régiók közötti különbségek csökkennek, vagyis a globális trendek, divatok minden fiatalt érintenek, és hasonló hatással vannak rájuk. Trianon után vagy nyolcvan évig a vallás – a gótika és az ortodoxia – erős gát volt a kisebbség és a többségi nemzet között, ez az elválasztó hatás az elvilágiasodással egyre csökken. Ugyancsak csökken a család identitáserősítő befolyása is. Mi lesz 10-20 év múlva? Nem tudhatjuk! A történelmi tapasztalatok szerint mindenesetre az erős identitás dacolni képes a hatalmi szándékokkal.

Pekár István

http://kiszo.hhrf.org/

2017.09.13.



 Frissek a rovatban »

 Hasonlóak »

 Frissek »