Tisza News - Igénytelen igényeink


Igénytelen igényeink


2017-10-10. Sokan emlékszünk még azokra a nem is oly távoli időkre, amikor sorban álltunk a „gasztronomokban”. A kekszet, cukorkát papírtölcsérben kaptuk, a kenyeret nemes egyszerűséggel a kétes tisztaságú pultra hajított az eladónő. A szovjet éra vásárlói szokásai a múltba vesztek az olcsó kolbásszal együtt. Viszont a házsártos, udvariatlan elárusítók maradtak, csak ma már a szupermarketekben gorombáskodnak velünk.

Talán nincs is olyan ember, akinek legalább egyszer el ne rontották volna a kedvét vásárlás közben. Ennek ellenére jogaink megsértését a leggyakrabban természetes, mindennapi dologként kezeljük. Erről tanúskodik az Európai Unió és az ukrán fogyasztóvédők szövetségének a kiszolgálás színvonalát vizsgáló közös felmérése. Több tucat szupermarketet vettek górcső alá az ország különböző megyéiben, s következtetésük egyértelmű volt: van min dolgoznunk.

Hogy csak néhány hiányosságot említsek, melyekkel nap mint nap bármelyikünk szembesülhet: az üzletközpontok egyáltalán nem gondolnak a fogyatékos emberekre, a kisgyermekes szülőkre. Hiányoznak a rámpák és a gyermekmegőrzők, holott Európa-szerte ezek nélkül ma már elképzelhetetlen egy ilyen jellegű intézmény. Nincs megoldva a legelementárisabb szolgáltatás, a mosdó, holott ennek megléte kötelező. Ugyancsak ritka jelenség a gyorspénztár. Hisz miért állnánk végig kilométeres sorokat mondjuk egy vekni kenyérrel, ha nem muszáj?

Külön szót érdemel a csomagmegőrző. Nyilván egyetért velem az olvasó, nálunk ezek többnyire sötét, szűk, piszkos üregekre hasonlítanak, s nagy részüknek el van törve a zárja, esetleg hiányzik a hozzájuk való kulcs. Ennek ellenére a biztonsági őrök elvárják, hogy belegyömöszöljük a táskánkat, tasakunkat. Hol-ott ehhez egyáltalán nincs joguk. A csomagmegőrző a vásárló kényelmét hivatott szolgálni. S szíve joga eldönteni, használja-e vagy sem.

Na és az árcédulák! Hányszor ért már meglepetés, amikor az árblokkon egészen más számmal találkoztam, mint amit a polcon láttam! Kontrollmérleg sincs minde-nütt. Pedig olykor szívesen lemérném az előre csomagolt halat, sajtot, cukrot, lisztet.

A többség még mindig nem ismerte fel: a fogyasztó érdekeinek megsértése nem elfogadható jelenség. Nem normális, ha hallgatunk és tűrünk, ha tiszteletlenek velünk szemben, ha becsapnak, ha nem adják meg a kért információt. Jogunk van a színvonalas kiszolgálásra! A kereskedők pedig kötelesek figyelembe venni megjegyzéseinket és számolni velünk. Hisz a fő jövedelem forrásuk mi vagyunk.

Magyar Tímea

http://kiszo.hhrf.org

2017.10.10.



 Frissek a rovatban »

 Hasonlóak »

 Frissek »