Tisza News - Kirobbant a szabadságvágy a nemzet lelkéből


Kirobbant a szabadságvágy a nemzet lelkéből


2017-10-23. A műegyetemi megemlékezésekkel, koszorúzással kezdődtek meg vasárnap az 1956-os programok, majd hagyományos fáklyás menet indult a Bem térre. A Bem szobornál újabb koszorúzás volt.
tovább->


Simicskó: '56 az igaz ügyek melletti kiállás jelképe

Az igaz ügyek melletti kiállást jelképezik 1956. októberének magyarországi eseményei a magyarság és az egész emberiség számára - mondta a honvédelmi miniszter vasárnap délután a Műegyetemen rendezett emlékünnepségen.

Simicskó István hangsúlyozta: "elődeink nagy árat fizettek a mi szabadságunkért". Ezért is fontos megbecsülni a szabadság értékeit - emelte ki.

A honvédelmi miniszter kifejtette: az embereket, közösségeket, nemzeteket minősíti, hogy képesek-e nagy célokat megfogalmazni, nagy nemzeti ügyek mellé odaállni, ezekért összefogni, összetartani, és képesek-e méltó módon ünnepelni, hőseik előtt leróni tiszteletüket.

Simicskó István szólt arról, hogy napjainkban a brüsszeli döntéshozók "képmutatással leplezik el a bajokat" az európai polgárok elől. Európa kialakulása és létezése a keresztény értékeinek köszönhető, azokat mégis szisztematikusan számolják fel - mondta.

A miniszter kiemelte: napjainkban is meg kell védenünk szabadságunkat, önrendelkezésünket, szuverenitásunkat. Ehhez erőt ad az '56-os szellemiség, amely egyben kötelezi is a mai nemzedékeket - fűzte hozzá.



Simicskó István honvédelmi miniszter beszédet mond az 1956-os forradalom és szabadságharc 61. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen a Műegyetem aulájában Budapesten 2017. október 22-én. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

"Ma a magyarság szabad", Magyarország demokratikus ország. Olyan ország, amely megvédi értékeit, kultúráját, nyelvét, állampolgárait és határait - szögezte le Simicskó István.

Józsa János, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora köszöntőjében arról beszélt, hogy a nemzet emberek millióinak közös emlékezete a múltról és a közös terve a jövőről. Az 1950-es években ez a közös emlékezet háborúról, megszállásról, és központilag erőszakolt jövőképről szólt, amely ellen lázadni kellett - idézte fel a rektor. A külföld, a Nyugat hol értette ezt, hol nem, de idővel szélesedett ez a megértés - mondta.

Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke emlékeztetett arra, hogy szövetségüknek 1989-es alakulásakor kiemelt célja volt az 1956-os forradalom kultuszának megőrzése. Ezért szervezik meg minden évben a műegyetemmel közösen az emlékünnepséget, fáklyás felvonulást tartanak a Bem térre, ahol megkoszorúzzák a szabadságharc lengyel származású tábornokának, Bem József szobrát.

Az egykori '56-os diákok nevében mondott beszédében Halzl József visszaemlékezett 1956-ra, amikor a műegyetem gépészmérnöki karának hallgatója volt. A szónok kérte, hogy a jelenlévők közül tegyék fel a kezüket azok, akik maguk is részt vettek az 1956. október 22-i műegyetemi gyűlésen, őket megtapsolták az ünnepség résztvevői.

Szintén tapssal fogadták, amikor Halzl József arról beszélt: remélik, egyúttal kérik és követelik, hogy az illetékesek vonják vissza a magyarságot sértő ukrán oktatási törvényi rendelkezést.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen tartott emlékünnepségen részt vett a 61 évvel ezelőtti diákgyűlés néhány résztvevője, ott voltak lengyel vendégek, továbbá diákcsoportok, köztük felvidéki fiatalok. Megjelent Mádl Dalma, Mádl Ferenc néhai köztársasági elnök felesége is. Többen magyar zászlókkal, illetve nemzeti színű karszalagokkal érkeztek.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 61. évfordulója alkalmából rendezett műegyetemi emlékünnepséget követően megkoszorúzták az egyetem emléktábláját, majd az ünneplők a hagyományos fáklyás menetben vonultak a Bem térre.

A budapesti műegyetemisták 1956. október 22-i nagygyűlésükön 16 pontban foglalták össze követeléseiket, másnapra pedig tüntetést szerveztek akaratuk nyomatékosítására és a lengyel munkástüntetések iránti szolidaritás kinyilvánítására. A budapesti Petőfi-szobornál tartott október 23-i tüntetésen Rákosi- és Gerő-ellenes jelszavakat skandáltak, a résztvevők követelték a szovjet csapatok kivonását. A zászlókból kivágták a szovjet mintájú címert, így lett a lyukas zászló a forradalom jelképe. A budapesti és vidéki tömegmegmozdulásokat véres atrocitások követték.

Gulyás: a 20. századi magyar történelem legnagyszerűbb eseménye az 1956-os forradalom


A 20. századi magyar történelem legnagyszerűbb eseménye az 1956-os forradalom - jelentette ki a Fidesz frakcióvezetője vasárnap Szentesen.

Az ország megítélésének ékköve a mai napig, hogy 1956-ban a forradalmárok hősiességről bizonyítékot adva szembeszálltak a világ akkor legerősebb hadseregével - mondta Gulyás Gergely az évforduló alkalmából rendezett megemlékezés előtt tartott sajtótájékoztatóján.

Hozzátette: éppen ezért a magyarság számára kiemelt feladat, hogy méltóképpen emlékezzen meg a forradalom évfordulójáról.

A rendszerváltást követő megemlékezések sorából a 60. évforduló pozitív értelemben kiemelkedett - hangsúlyozta a frakcióvezető. Úgy fogalmazott, "az a történelmi szerencsétlenség érte az országot", hogy a 40. és az 50. évfordulón is szocialista, sőt posztkommunista kormánya volt. Ennek megfelelően 1996-ban szinte elhallgatták a forradalmat, az 50. évforduló pedig a Gyurcsány-kormány "szemkilövetéseiről és az alapvető emberi szabadságjogokat eltipró magatartásáról" vált emlékezetessé.

A 60. évfordulót Magyarországon és mindenhol a világon méltóképpen sikerült megünnepelni, megerősítve ezzel a forradalom jelentőségét az európai történelemben. Hiszen - az 1953-as kelet-berlini felkelést nem számítva - az 1956-os forradalom volt az első, amely rést ütött a kommunizmus áthatolhatatlannak tűnő falán. Magyarország elsőként mert szembeszállni a jóval nagyobb haderővel, és sikerült a szabadságot 13 napra kiharcolni - közölte Gulyás Gergely.

A képviselő rámutatott arra, hogy bár az 1956-os események központja Budapest volt, a forradalom a nemzet egészéé lett. Vidéken, így Szentesen is néhány nap alatt demokratikus önkormányzatok, munkás- és katonatanácsok álltak föl.

A megtorlás sem kerülte el a vidéket, csak Szentesen kilenc különböző eljárásban 27 embert ítéltek összesen 66 év börtönre - tette hozzá.

Varga: 1956 erkölcsi alapjára a ma döntéseit is bátran építhetjük

1956 forradalma olyan erkölcsi alapot ad, amelyre a ma döntéseit is bátran építhetjük - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, országgyűlési képviselő vasárnap Budapesten.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 61. évfordulója tiszteletére Óbuda-Békásmegyer önkormányzata által tartott megemlékezésen Varga Mihály beszédében kiemelte: kitartunk e hagyományok mellett, így "tetteinket továbbra is kizárólag a magyar értékek, a magyar emberek érdekei és a Magyarország jövőjébe vetett hit vezérlik".

Csak ebből a nézőpontból "láthatjuk helyesen a világot, cselekedhetünk előremutató módon és adhatjuk át múltunk értékeit gyermekeinknek" - fogalmazott.

A Kiscelli Múzeumban rendezett megemlékezésen a miniszter kifejtette: már 61 éve teszünk tanúságot '56 értékei mellett, mert "szabadságharcunk olyan emlék, amely megszabja lépteinket a mában is".

Köszönettel és hálával tartozunk a forradalmároknak, "mert egy rabságban tartott nemzetnek adták vissza a szabadság reményét", hálával tartozunk azoknak, akik "a diktatúra fenyegetésében is emelt fővel akartak járni, akik az életüket sem tartották túl nagy árnak azért, hogy eloszlassák a kommunista diktatúra sötétjét: a mindennapok félelmét, kiszolgáltatottságát és reménytelenségét" - mondta. Hozzátette: köszönettel tartozunk azért a bátorságért, amellyel a felkelők megmutatták az egész világnak, hogy lehet nemet mondani a diktatúrának, véget lehet vetni a kommunista rendszernek.

Úgy vélte, az emberek azért áldozták fel életüket, mert megértették: a nemzet puszta fennmaradása a tét.

Varga Mihály kitért arra: minden nép életében fontosak az ünnepek, azok az alkalmak, amikor közösen emlékezhetünk a nemzet katarzisaira, "mert ez nemzetmegtartó erő".

A tárcavezető arról is beszélt, hogy manapság is küzdelmet kell folytatni bel- és külpolitikai téren egyaránt. Sok esetben egyedül érezhetjük magunkat, amikor a magyar identitást, hazánk politikai és gazdasági függetlenségét kell megvédeni - vélekedett. Hozzátette: ezért különösen fontos, hogy "helyén kezeljük értékeinket, merjünk ragaszkodni hozzájuk, és igazunkban bízva merjünk kiállni értük".

Úgy látja, az európai nemzeteket, az európai létformát, biztonságot, kultúrát és hitet ma olyan veszély fenyegeti, amelyet még felmérni is nehéz. A migránsok millióinak ellátására, befogadására sem Európa, sem Magyarország nincs felkészülve - mutatott rá.

Varga Mihály hangsúlyozta: nehéz helyzetekben jó döntést csak tiszta értékek alapján, "igazunk biztos tudatában és az egész nemzet javát szolgálva" lehet hozni. 1956 forradalma olyan erkölcsi alapot ad, amelyre a ma döntéseit is bátran építhetjük - mondta.

Boross Péter: biztató a jövőre nézve a magyarok szabadságvágya

A magyar történelmet évszázadokon át végigkísérte a szabadságvágy, a hazaszeretet, ami biztató a jövőre nézve - mondta Boross Péter, Magyarország korábbi miniszterelnöke vasárnap Hódmezővásárhelyen az 1956-os forradalom és szabadságharc 61. évfordulója alkalmából tartott önkormányzati megemlékezésen.

A Szabadságharcosokért Közalapítvány, valamint a Nemzeti Emlékhely- és Kegyeleti Bizottság elnöke beszédében emlékeztetett, 1703-ban, 1848-49-ben és 1956-ban ugyanaz az "indulat és harci kedv" jellemezte a magyarokat, mindháromszor "kirobbant a szabadságvágy a nemzet lelkéből".

A népet a "megmaradási kényszer" vezérelte - mondta -, nem józanul kiszámított, hanem lélekből táplálkozó, következményekkel nem törődő, "nemzetmentő, nemzetébredést sugalló szabadságharc volt" mindegyik esemény.

Ma már egyre kevesebben vannak, akik élnek még az 1956-os eseményeket személyesen átélők közül - jegyezte meg.

Boross Péter szerint az az "óriási akarat", hogy szabad magyarokként akarunk élni, biztató a jövőre nézve. Ha ugyanis minden generáció érzi a kötelezettséget, hogy ezt az üzenetet átadja az utána jövőknek, "akkor nincs veszve a hon, a haza" - mondta.

A beszédet követően Boross Péter, Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter és Hódmezővásárhely alpolgármesterei koszorút helyeztek el az 1956-os emlékműnél.

A megemlékezést követően fáklyás menet indult a Hősök terére, ahol a városháza falára vetített fényfestés idézte fel az '56-os eseményeket.

Kövér: a szabadságvágy a magyarság erkölcsi többségét mindig egybekovácsolja

A szabadságvágy a magyarság erkölcsi többségét mindig egybekovácsolja és összetartja - hangsúlyozta az Országgyűlés elnöke vasárnap Martonvásáron, az 1956-os forradalom és szabadságharc 61. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen.

Kövér László szerint 1956 bebizonyította, hogy az igazi szabadság iránti sóvárgást sohasem lehet külső erőszakkal elfojtani.

A házelnök három történelmi kort emelt ki, 1456-ot, 1956-ot és 2017-et, amelyeket évszázadok és évtizedek választanak el egymástól, miközben a történelmi azonosság összeköti őket. Rámutatott arra, hogy mindhárom korban "a magyarok nemcsak a maguk, hanem Európa szabadságát is védték, és mindhárom korban cserben hagyott bennünket Nyugat-Európa, s csak a közép-európai népek álltak ki mellettünk".

Kövér László emlékeztetett arra, hogy 1456-ban az oszmán hadak Európa kapujában álltak, de Nándorfehérvárnál a magyarság megvédte a keresztény Európát és további 70 évig rendet biztosított a kontinensnek.

A házelnök hangsúlyozta, hogy 1956-ben a magyarok egy olyan rendszerrel szemben védték Európát és önmagukat, amely "tagadta Istent, a hazát csak katonai támaszpontnak, a családot és embereket csupán statisztikai termelési egységnek tekintette". "Ez a rendszer a szovjet kommunizmus volt, amely a nemzeti önazonosság tagadásán, az állami önrendelkezés felszámolásán, a társadalmi és gazdasági megalázáson, emberek egymással szembe fordításán alapult" - fogalmazott. Hozzátette: az eszme nyugaton született, de keleten valósult meg és szedte áldozatait.

Az Országgyűlés elnöke rámutatott: 1956-ban a magyarság erkölcsi többsége, vagyis maga a nemzet nyilvánította ki, hogy nem akar ilyen rendszerben élni.

"Akkor sem hittek azokban, akik megtagadták Istent, mint ahogy napjainkban sem hisznek azoknak, akik Isten helyébe önmagukat helyezik. Akkor sem hittek azokban, akik szerint a haza katonai támaszpont, a nemzet csak egy felejtésre ítélt emlék, a család pedig statisztikai termelési egység, ma sem hisznek azoknak, akik szerint ez így van" - fogalmazott Kövér László. Szerinte 1956-ban és napjainkban a magyarság erkölcsi többsége számára Isten a történelem ura, az istenhit erkölcsi alap, a haza sorsközösség, a család pedig az első számú szeretetközösség.

A házelnök beszélt arról is, hogy 1956-ban a magyarok erkölcsi többsége végleg bebizonyította a világnak, hogy a világmegváltónak hitt kommunizmus valójában istentelen, embertelen és gyilkos hatalom. Hozzátette: a demokrácia, a nemzeti egyetértés és a társadalmi igazságosság volt az 56-os forradalom és szabadságharc célja, és ez a történelmi hagyatéka is.

Szabó Tibor (Fidesz-KDNP-Martoni Más Kép) beszédében azt hangoztatta, hogy a szabadság a magyarok számára mindent jelent. Ezért sokan áldozták életüket, létüket, teljes valójukat, ahogy tették azt 1956-ban is, ahol ismét bebizonyosodott, hogy "a túlerő legyőzheti a szabadságot, de előbb-utóbb úgyis a szabadság győz".



Kövér László, az Országgyűlés elnöke beszédet mond az 1956-os forradalom és szabadságharc 61. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen Martonvásáron, az Emlékezés terén 2017. október 22-én. MTI Fotó: Soós Lajos


Megemlékezés a Bem-szobornál, fáklyás felvonulás

Az 1956-os forradalom és szabadságharc egyik nagy tanulsága, hogy egy millimétert sem szabad feladni nemzeti függetlenségünkből - jelentette ki Rétvári Bence az 1956-os forradalom és szabadságharc 61. évfordulója alkalmából tartott ünnepi megemlékezésen vasárnap, a budapesti Bem téren.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára hangsúlyozta: ennek most különös aktualitást ad, hogy ma is küzdenünk kell identitásunk és kultúránk megőrzéséért, ami 2015-ben veszélybe került a migrációs krízis kialakulásával.

A politikus emlékeztetett arra, hogy Magyarország az elmúlt évszázadokban számos alkalommal - 1456-ban, 1686-ban 1848/49-ben - és 1956-ban is a világ figyelmének középpontjába került. Akkor is egyedül maradunk a szabadságért vívott harcban, mert az európai nagyhatalmak saját nemzeti érdekeikre figyeltek.

A világ ránk figyelt 1989-ben is, de Magyarország 2018-ban, a választások nyomán újra a történelem fősodrában lehet, mert befolyásolni fogja egész Európa történelmét - vélekedett.

A politikus köszönetet mondott azoknak a határon túli magyaroknak, akik 1956-ban megpróbálták segíteni a forradalmat. Ők dupla áldozatot vállaltak, hiszen kivívták a saját kommunista diktatúrájuk haragját is - emlékeztetett.

Elismeréssel szólt a pesti srácokról is, akik úgy mertek harcba szállni a szabadságért, hogy előtte több mint egy évtizedig megfélemlítésben élt az ország. A magyar szabadság az 56-os forradalomból és szabadságharcból sarjad, ezt már az alaptörvény is megfogalmazza- tette hozzá Rétvári Bence.

Németh Zsolt, a rendezvényt szervező Rákóczi Szövetség elnökségi tagja, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke kiemelte: mint az elmúlt évtizedekben sokszor, most is a lengyelekkel karöltve küzdünk nemzeti szuverenitásunk megőrzéséért. Az Európai Uniónak az a baja a két országgal, hogy kiállnak a függetlenségükért - fűzte hozzá. Hangoztatta: ez nem azt jelenti, hogy nem vagyunk elkötelezettek az EU eszméi és értékei mellett, ám nem vagyunk hajlandóak elfogadni, hogy egy európai szuperállam döntsön a sorsunkról.

Németh Zsolt szólt arról is, hogy a határon túli magyar közösségeknek joguk van az autonómiához és Magyarország támogatja az erre vonatkozó törekvéseket.

A politikus felidézte, hogy 61 éve éppen a Bem téren változott át a felvonulás forradalomba, és ezen a téren született meg 56 jelképe, a lyukas zászló is. A forradalom központi gondolata a függetlenség és a szabadság volt és a szabadságharc nyomán helyreállt a néphatalom - mondta.

Megemlékezett arról is, hogy a szabadságharc leverése után több évtizeddel, 1989-ben folytatódott az, ami 1956. november 4-én megszakadt, és egy bátor magyar politikusnak Antall Józsefnek köszönhető a Varsói Szerződés és a KGST feloszlatásának kezdeményezése.

A megemlékezést fáklyás felvonulás előzte meg több ezer ember részvételével. A menet, két korhű Csepel teherautó felvezetésével a Műegyetem, az 1956 október 22-i diák nagygyűlés helyszíne elől indult el, majd érkezett meg a Bem József térre. A menetben résztvevők lyukas, nemzeti színű zászlókat lobogtattak, sokan nemzeti színű karszalagot viseltek.

A Bem téren tartott megemlékezésen a szobor előtt elhelyezték Orbán Viktor miniszterelnök koszorúját is.



Fáklyás felvonulás. MTI Fotó: Havran Zoltán

gondola.hu/MTI

https://gondola.hu

2017.10.23.



 Frissek a rovatban »

 Hasonlóak »

 Frissek »