Tisza News - Kiszivárgott a készülő brexit-megállapodás


Kiszivárgott a készülő brexit-megállapodás


2017-12-06. A Politico megszerezte a megállapodástervezet egy részét, amelyről hétfőn állapodott volna meg a brit kormány és az EU. Jövő héten a soros uniós csúcson döntenek arról, továbbléphetnek-e a tárgyalások, addigra három fő kérdésben kellene eleget haladni.

Szinte mindent fizetnek, de csak akkor, amikor kell

A lap összefoglalójából kiderül, hogy a pénzügyi kötelezettségeknél a már kiszivárgott információknak megfelelően szinte mindent kifizetnek a britek.

Arra szóban már korábban kötelezettséget vállaltak, hogy a 2020-ig tartó hétéves keretköltségvetésbe bedobják a pénzt, amit a büdzsé összeállításakor vállaltak. A költségvetésből még 2023-ig mennek majd a kifizetések, de a szövegből az is kiderül, hogy ezt is becsengetik a közösbe.

Amiről már komolyabb vita volt, azok egyrészt az uniós tisztviselők nyugdíjai. A britek a dokumentum alapján vállalták, hogy ezekből is befizetik a rájuk eső részt. Mellette viszont arról is lepacsiztak, hogy majd csak akkor küldik a pénzt a költségekre, amikor tagként kellene. Mivel így még évtizedek múlva is fizetniük kell, nem is lehet megmondani, hogy mekkora lesz összegre a brexit-számla, így a konzervatív brit kormányt se tudják otthon konkrét összegekkel ekézni a saját pártjuk euroszkeptikus és EU-ellenes szárnyáról, valamint a UKIP-től.

A britek 2020 végéig maradnának az olyan uniós szervekben is, mint az Európai Fejlesztési Bank vagy az Európai Központi Bank.

Emellett fenntartották a jogot, hogy részt vegyenek bizonyos uniós programokban. Egy brit tisztviselő szerint ilyen lehet a Horizont 2020 kutatási program. (Ebben olyan EU-n kívüli országok is benne vannak, mint például Izrael.)

Csak viszonylag kis tételek nem látszanak a Politico felsorolásában azok közül, amelyeket az EU be akar vasalni a briteken, mint például annak a költségei, hogy az EU londoni ügynökségeit más tagállamokba költöztessék.

Az Európai Bíróság szerepénél az EU engedett

A három fő kérdés közé tartoznak a briteknél élő uniós állampolgárok és az EU-ban élő britek jogai is. Itt az Európai Bíróság szerepéről ment a legnagyobb vita, mert ezzel védte volna az EU a briteknél lakó uniós személyek jogait, de London visszautasította, hogy a kilépés után bármiféle joghatósága legyen náluk a testületnek. Ahogy a brit kormány kettes számú brexit-ügyi embere fogalmazott korábban az EUrológusnak, a feladatot szerintük tökéletesen el tudják látni a helyi bíróságok.

Végül úgy tűnik, az EU engedett többet: csak annyit ígértetett meg a britekkel, hogy megfelelően „figyelembe veszik” az Európai Bíróság korábbi ítéleteit, és meghatározták, hogyan fordulhatnak a brit törvényszékek akár az uniós testülethez is. Mindez egy, a Politicónak nyilatkozó brit forrás szerint csak tanácsadást jelent. Ezt is korlátoznák időben, de üresen hagyták, hogy mennyivel (a britek állítólag tíz évet akarnak).

Az ír határ miatt berogytak a tárgyalások

A megállapodás nem végleges – főleg azért, mert a konzervatívok koalíciós társa, az északír Demokratikus Unionista Párt (DUP) elutasította az alkut a harmadik fő kérdésben.

Észak-Írország a britekhez tartozik, de közte és Írország között nincs határellenőrzés. Az a gond, hogy a brit kormány ki akar lépni az EU vámuniójából is (ennek EU-n kívüli tagjai is lehetnek). Innentől vámhatár húzódna Írország és Észak-Írország között, ahol emiatt valahogy figyelni kellene a vámolandó áruforgalmat. A kiszivárgott információk alapján a britek belementek volna, hogy a határellenőrzés elkerüléséért garantálják: az északír szabályokat az uniós joghoz igazítják.

A DUP elutasította a megállapodást, hiába bizonygatták konzervatív politikusok, hogy félreértették a szöveget. Az északír párt vezetője, Arlene Foster 24 órán keresztül fel se vette a telefont Theresa May miniszterelnöknek, amíg a saját pártján belül egyeztetett.

A vörös vonalak rózsaszínre koptak

Végül sikerült beszélniük, mielőtt a kormányfő a parlament ülésén vett volna részt, így „jó haladásról” beszélhetett a képviselőknek. Megerősítette, hogy elkötelezett az Egyesült Királyság közös belső piaca mellett – azaz nem vezetnének be külön szabályokat Észak-Írországra.

Ennek ellenére a saját belső ellenzéke is Theresa Maynek nekiesett. Jacob Rees-Moog – aki Theresa May egyik fő politikai vetélytársává nőtte ki magát euroszkeptikus nézeteivel – azt javasolta, hogy a miniszterelnöknek újra át kellene festenie vörössel a „vörös vonalakat”, amelyeket a tárgyaláson nem lépne át, mert már „egy kicsit rózsaszínnek tűnnek”.

Közben David Davis brexitért felelős miniszter elismerte, hogy nem készítettek ágazati hatástanulmányokat arról, mit okozhat a brexit, Csak nagyjából mérték fel a következményeket, de a gazdasági modellek szerinte amúgy is tévedni szoktak.

Márton Balázs

Fotó: Világgazdaság

http://index.hu

2017.12.06.



 Frissek a rovatban »

 Hasonlóak »

 Frissek »