Tisza News - Csatáktól terhes év Kárpátalján


Csatáktól terhes év Kárpátalján


2018-01-08. Hálásak a magyar politikusok, mert hazánk európai fórumok elé vitte a kijevi oktatási reformot

A mögöttünk hagyott esztendő igazán sok megpróbáltatást hozott a kárpátaljai magyar közösségnek. Elegendő csupán a földrengéssel felérő oktatási törvényt említeni. Az anyaország határozott kiállása révén a kérdést sikerült európai szintre emelni, s előbb az Európa Tanács parlamenti közgyűlése, majd a Velencei Bizottság is rámutatott, a törvényben kifogásolt 7. cikkely jogfosztó a kisebbségekre nézve. Ám Kijevben hajlamosak másként értelmezni ezeket az állásfoglalásokat. Nagyon úgy fest, 2018 sem lesz csatáktól mentes év a kárpátaljai magyarság életében.

Már az elmúlt évek sem a felhőtlen öröm pillanatairól szóltak. Előbb csak a keleti országrészben zajló testvérháború szörnyű hatásai és következményei legyintették meg a kárpátaljai magyarságot. Majd jött az abból (is) eredeztethető gazdasági mélyrepülés, amit követett a fájdalmasan felgyorsuló elvándorlás. Mindezt 2017-ben tetézte az oktatási törvény, és a hágón túlról importált magyarellenesség.

A kijevi törvényhozás asztalán pedig még ott pihennek a nemzeti kisebbségekről szóló, a nyelvhasználati és az állampolgársági jogszabályok nem éppen kisebbségbarát tervezetei, és készülőben van az Ukrajnában élők osztályozásán alapuló állami nemzetiségpolitikai koncepció is. Négy kategória létezne, s ebben a sajátos hie­rarchiában a magyarok a többi kisebbség tagjaival együtt csak a harmadikba tartoznának, nem minősülve államalkotó népnek.

Ennek a kidolgozása az érintett közösségek vezetőinek érdemi bevonása nélkül történik. Brenzovics László, a kijevi parlament egyetlen magyar tagja éppen erre hívta fel a figyelmet a Volodimir Hrojszman kormányfőhöz intézett minapi nyílt levelében. Azt is szeretné elérni, ha a tervezetet még annak elfogadása előtt elküldenék véleményezésre a Velencei Bizottsághoz, nem pedig csak utólag, mint tették azt az erőszakos ukránosítást célul kitűző oktatási jogszabállyal.

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke nem szeretne jósolni – s mint kifejtette, az ukrán politikumban nem is lehet –, hogy mit hozhat 2018, de a legfontosabbnak azt tartja, hogy megnyugtató megoldás szülessék az oktatási törvényből eredően komoly veszélybe került önálló magyar oktatási rendszer megóvása terén. A közmédiának adott évértékelő interjújában a kárpátaljai magyar politikus aláhúzta, abban egyetértenek Kijevvel, hogy a magyar gyerekeknek is meg kell tanulniuk ukránul, csakhogy ennek nem az anyanyelvű oktatás betiltása révén kell megvalósulnia, hanem az államnyelv módszertanának megváltoztatásával.

Leszögezte azt is, csatákban gazdag év volt és előreláthatólag az idei is az lesz. Fontos feladatnak nevezte, hogy az ukrán politikai elittel meg kell értetni, be kell tartaniuk saját alkotmányukat és nemzetközi vállalásaikat, mert pillanatnyilag ebből próbálnak visszavenni, amit a KMKSZ elnöke a belső válság okaiból eredeztet. Brenzovics László jelentős eredménynek tartja, hogy a kárpátaljai magyarság kiállásának és az anyaország támogatásának köszönhetően mára ezek az ügyek európai szintre emelkedtek, ami legalább valamiféle esélyt biztosít azok rendezésére.

Nem szabad megfeledkezni a ránk leselkedő további veszélyekről sem, gondoljunk csak a készülő kisebbségi és nyelvtörvényre – ezt már Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke hangsúlyozta. Kiemelve az anyaország határozott védelmét, biztatónak tartja, hogy a két éve elkezdődött kárpátaljai magyar–magyar együtt gondolkodás is tovább erősödött.

– Szükség is van rá, mert közösségünknek akad éppen elég rosszakarója. Az elmúlt esztendő egyik fontos tanúsága, hogy csupán és kizárólag önmagunkra és az anyaországra számíthatunk a kárpátaljai magyar jelen és jövő szempontjából, ezért is rendkívül fontos az egységes fellépés – húzta alá.

– Ukrajna az elmúlt években lassan, de biztosan lebontotta azokat a korlátokat, amelyek a demokratikus jogokat, s ezen belül a kisebbségi és emberi jogokat biztosították, s az utóbbi időkben szinte futószalagon előkészített tervezetek „alkotóit” már nem feszélyezik a hatályos törvények, sem pedig a korábbi nemzetközi kötelezettségvállalások, de még csak az alkotmány sem.

Az ukrán politikát valószínűleg meglepte Magyarországnak a kérdésben képviselt határozott és kemény álláspontja, amely az ukrán fél lépését hátba szúrásként értékelte – vázolta a Magyar Időknek Zubánics László. – Már korábban is elmondtam, ennek első lépéseként a politikai érdekvédelmi szervezetek és a történelmi egyházak vezetőinek részvételével létre kellene hozni egy olyan koordinációs testületet, amely a magyar kormányzattal és az Országgyűlés pártjaival egyeztetve konkrét stratégiát és cselekvési tervet dolgoz ki.

Dunda György (Ungvár), Magyar Idők. Fotó: Havran Zoltán

http://magyaridok.hu/

2018.01.08.



 Frissek a rovatban »

 Hasonlóak »

 Frissek »