Tisza News - Tömeges kihalás fenyeget


Tömeges kihalás fenyeget


2018-01-11. Féleurópányi területen nincs élet az óceánokban

Az óceánokban egyre hatalmasabb úgynevezett halott zónák alakulnak ki, ahol a vízben oldott kevés oxigén miatt nincs, vagy alig van élet. Az ilyen területek nagysága 1950 óta megnégyszereződött – figyelmeztetnek a tudósok. A nyílt óceánokon és partvidékeken egyaránt találni ilyen térségeket. A jelenség nemcsak a tengeri életre katasztrofális, de az emberiség számára is végzetes ­lehet.


Az óceánok és a tengerek bizonyos helyein olyan alacsony a vízben oldott oxigén mennyisége, hogy alkalmatlanok a tengeri élet számára. Az úgynevezett halott zónák kiterjedése 1950 óta a négyszeresére nőtt – napjainkban nagyjából akkora, mint az Európai Unió területe, azaz 4,5 millió négyzetkilométer –, a partközeli, nagyon alacsony oxigéntartalmú területek száma pedig a tízszeresére emelkedett. ­1950-ben még ötvennél kevesebb part menti halott zónáról tudtak, napjainkban félezerről.

Mivel a szegényebb országokban monitoringra sincs pénz, így valószínű, hogy sokkal több, a tengeri életre alkalmatlan zóna található a partok mentén. A legtöbb tengeri lény képtelen élni az ilyen vizekben. Ha a jelenlegi tendencia nem változik, az hosszú távon tömeges kihaláshoz vezet, ami súlyos következményekkel jár arra a több száz millió emberre, akinek az élete a tengertől függ.

A halott zónák kialakulásáért is az éghajlatváltozás a felelős: a melegedő óceánok a korábbinál kevesebb oxigént tudnak megkötni. Az oxigénszint olyan alacsony, hogy az állatok megfulladnak, elpusztulnak. A partok közelében ezt a folyamatot a műtrágyázásból és tisztítatlan szennyvizekből származó anyagok tovább erősítik.

A Science folyóiratban a múlt héten megjelent, ebben a témában első átfogó elemzés szerint a Föld történelmének korábbi kihalási eseményei meleg éghajlati viszonyokkal és oxigén­hiányos óceánokkal társultak. A tanulmányt az ENSZ Kormányközi Tengerkutató Bizottsága által 2016-ban létrehozott GO2NE (Global Ocean Oxygen Network) munkacsoport készítette.

Denise Breitburg, az amerikai ­Smithsonian Környezetkutató Központ munkatársa, a tanulmány vezető szerzője szerint ez a probléma kezelhető. Az éghajlatváltozás megállítása globális erőfeszítést igényel, de helyi akciókkal is látványos eredmények érhetők el. Példaként említette, hogy a Chesapeake-öböl (Egyesült Államok) környékére és a brit fővárost kettészelő Temze folyóba is visszatért az élet, amit a műtrágyázás újraszabályozásával és a sokkal hatékonyabb szennyvíztisztítással értek el. (Ez jó hír a Balti-tenger élővilágáért aggódóknak, hiszen csak ott hatvanezer négyzetkilométeres ez a zóna.)

Robert Diaz, a Virginia Tudományos Intézet professzora kevésbé optimista. „A part menti halott zónák növekvő terjeszkedése és a nyílt óceánok oxigéntartalmának csökkenése nem tartozik a kormányok legfontosabb problémái közé” – szavait a Theguardian.com idézte. Pedig tartozhatna, hiszen az óceánok több mint 500 millió embert táplálnak (különösen a szegényebb nemzetek számára ez az egyik legfontosabb élelemforrás), és 350 millió embernek adnak munkát.

A tanulmány szerint az óceánokban tárolt oxigén mennyisége 1950 óta globálisan két százalékkal, azaz 77 mil­liárd tonnával csökkent. Az oxigén ­hiánya visszaveti a tengeri élőlények szaporodási képességét, és növeli a betegségek káros hatásait. Emellett megterhelő is, hiszen a kevesebb vízben oldott oxigén miatt a tengeri élőlények gyorsabban lélegeznek. Vannak veszélyes visszacsatolási mechanizmusok is. A nagyon alacsony oxigénszinteken jól szaporodó mikrobák sok dinitrogén-oxidot termelnek, amely 300-szor károsabb üvegházhatású gáz a szén-­dioxidnál.

Lucia von Reusner, a Mighty Earth nevű zöldcsoport vezetője szerint (ők igazolták az egyértelmű kapcsolatot a Mexikói-öböl halott zónái és a nagyüzemi hústermelés között) ezek a ­régiók addig növekednek, amíg a globális mezőgazdasági ellátásban domináns szerepet játszó vállalkozások a jelenlegi technológiák szerint működnek. Ha a termelők nem engednek több szennyezést a folyókba, megállítható az óceánok elnéptelenedése.

Robert Diaz ebben a kérdésben az Amerikai Tüdőszövetség (American Lung Association) mottóját tartja követendőnek: „Ha nem tudsz lélegezni, másnak sincs értelme.”

Ötvös Zoltán

http://magyaridok.hu

2018.01.11.



 Frissek a rovatban »

 Hasonlóak »

 Frissek »