Tisza News - Jelentősen javult a magyar iskolások állóképessége, de vannak még gondok


Jelentősen javult a magyar iskolások állóképessége, de vannak még gondok


2018-04-16. A Magyar Diáksport Szövetség immáron harmadik alkalommal készítette el a NETFIT®-mérések eredményeit feldolgozó elemzését, amely ezúttal a 2016/2017-es tanévben rögzített fittségi adatokat összegzi. Az eredmények ismeretében – amelyeket elküldtek szerkesztőségünknek – két fontos következtetést vontak le: egyrészt a heti öt testnevelésórának köszönhetően összességében jelentősen kedvezőbb fittségi állapot mutatható ki.

A felmérést a 2016/2017-es tanévben a tanítók és testnevelő tanárok segítségével már harmadszorra végezték el az iskolákban. Mint a magyar iskolarendszerben egységesen alkalmazandó, egészségközpontú fittségmérési és értékelési rendszer, a NETFIT® 9-mérés segítségével 4 profilban jellemzi a tanulók fittségi állapotát, ezek az állóképesség, a vázizomzat fittsége, a hajlékonyság, valamint a testösszetétel és tápláltság.

Az elért eredmények alapján három zónába kerülhetnek a diákok. A legideálisabb esetben az egészségzónába (zöld), kedvezőtlenebb esetekben a „fejlesztés szükséges” (sárga) vagy a „fokozott fejlesztés szükséges” (piros) zónákba. A rendszer az 5–12. évfolyamos tanulók fittségét vizsgálja, a most bemutatott legújabb adatok pedig a 2016/2017. tanévben elvégzett tesztek eredményeit összegzik. A felmérésben ezúttal 2713 intézmény 662 501 diákja (342 531 fiú és 319 970 lány) vett részt. A tesztek elvégzését és az adatok rögzítését 17 724 pedagógus segítette. Az felmérésekből a következőket állapítják meg:

A heti 5 testnevelésóra láthatóan javította az egészségi állapotot

A mindennapos testnevelés felmenő rendszerű bevezetésével összefüggésben a 2014/2015. tanév 8. és 12. évfolyamos tanulói még heti 2-3 tanórával, viszont a 2016/2017. tanév ugyancsak 8. és 12. évfolyamos tanulói már heti 5 tanórával vettek részt testnevelésórán. Azonban a leglényegesebb megállapítások szerint van, amiben van javulás, azonban van, amiben romlottak az adatok.

Az első – 2014/2015. tanévi – mérés óta a legtöbb területen javuló tendencia érzékelhető, és a mindennapos testnevelésben részt vevők esetében 11-20 százalékkal kevesebb az ún. piros zónában teljesítők aránya a korábbihoz képest. Mint írják, jelentősen javult a túlsúlyproblémákkal küzdő tanulók állóképessége. Ezt igazolja, hogy az egészségzónát elérő tanulók aránya az ingafutás tesztben 37 százalékkal lett kedvezőbb a korábbi rendszerben tanulókéhoz képest.

Rossz hírnek tartják azonban, hogy mindkét csoport esetében csökkent a normál testtömegindexű (BMI) tanulói arány, egyben nőtt az elhízott tanulók aránya (a relatív növekedés 6-15% közötti). A kedvezőbb értékek a vázizomzat erejét vizsgáló tesztekben is megmutatkoznak, átlagosan mintegy 6-8 százaléknyi relatív különbséggel.

A tavalyi felmérés alapján a 12. évfolyamos fiúk felének, a lányok kétharmadának állóképessége nem éri el az egészségzónát

Az 1. pontban bemutatott eredmények közel sem adnak okot elégedettségre, állapítják meg a felmérést végzők. Mint írják, a legújabb NETFIT®-mérés adatai alapján ugyanis továbbra is gyengén teljesítenek az iskolások az állóképességi ingafutás tesztben: a tanulóknak alig több, mint 60 százaléka került csak az egészségzónába.

Figyelmeztető jel – emelik ki –, hogy serdülőkortól jelentősen romlanak az értékek, és ez főként a lányokra jellemző. Míg a fiúk esetében az 5. évfolyamosok mintegy 72 százaléka éri el az egészségzónát, és a 12. évfolyamra ez 50 százalék körülire esik vissza, addig a lányok esetében ugyanez az érték szinte megfeleződik: 67,1 százalékról 34,8 százalékra csökken. Az állóképesség szintje hosszú távon a szív- és érrendszer állapotát befolyásoló tényező, tehát a gyenge teljesítmény a későbbiekben ezekben a betegségekben jelent erős kockázatot.

Nagyon sok diáknak aggasztóan gyenge a hátizma

Hasonló kihívások elé állítják a pedagógusokat a törzsemelés teszt eredményei is. Bár itt is észlelhető némi (mintegy 4,4 százalékpontos) javulás az első mérési időszakhoz képest, továbbra is a diákok alig 52 százaléka tartozik csak az egészségzónába, azaz minden második diák törzsfeszítő izomzata gyenge, fejlesztésre szorul. Ez a probléma valószínűleg összefüggésben van az ülő élettevékenységek terjedésével, a képernyő előtt töltött idő növekedésével. Ennek a tesztnek az eredményei is igazolják, hogy már iskoláskorban mindent meg kell tenni a diákok mozgásban, sportban gazdag életvezetésre ösztönzése érdekében, mert az ülő életmód és a fizikai inaktivitás növeli a tartás- és gerincproblémák kialakulásának későbbi kockázatát is.

Nőtt a túlsúlyos és elhízott tanulók aránya

Jelenleg minden negyedik diák a testtömegindexe alapján túlsúlyos vagy elhízott. Az elmúlt három évben minden életkorban és mindkét nemben nőtt a túlsúlyos és elhízott tanulók aránya. Fontos azonban megjegyezni, hogy a mindennapos testnevelésben részt vevő tanulóknak annak ellenére javult az állóképessége, hogy a testtömegindexük romlott, ebből az következik, hogy a rendszeres mozgás még a súlytöbblet ellenére is óriásit lendíthet az egészségi állapoton, viszont a helyes táplálkozásnak fel kell zárkóznia a mindennapos mozgás mellé.

Közép-Magyarország a legfittebb

A NETFIT®-mérés eredményeit összefoglaló jelentés nemcsak országosan mutatja be a teszteredményeket, de vizsgálja a területi (megyei, regionális) sajátosságokat is. Az elmúlt évekhez hasonlóan továbbra is a Közép-Magyarország régió diákjai teljesítenek a legkedvezőbb arányban egészségzónában a tesztekben, míg Észak-Magyarországon a legkevesebben. A megyei listát tekintve a három legjobb egészségzónába kerülési arányt Budapesten (75,3%), Komárom-Esztergom (73,3%) és Vas megyében (73,2%) mérték, míg a lista végén Nógrád (67,7%), Szabolcs-Szatmár-Bereg (68,7 %) és Somogy megye (69,4%) áll.

A NETFIT®-program keretében mért adatok összehasonlításánál mindenképpen szem előtt kell tartanunk, hogy a fittségi állapot egyéni szinten nagymértékben függ a genetikai adottságoktól és az egyén mozgásban gazdag, sportos életvezetésétől egyaránt. Utóbbiban a család szociokulturális helyzete, jövedelmi viszonyai, illetve egy-egy település sportszolgáltatásokkal való ellátottsága jelentős hatással lehet a fiatalok fittségi állapotára. A megyei és területi értékek leginkább ezeket a társadalmi-gazdasági különbségeket jelzik.

Mit tesz az eredmények javulása érdekében a Magyar Diáksport Szövetség?

Mint írják, a Magyar Diáksport Szövetség (MDSZ) iskolai kampányt indít a rendszeres testmozgás és egészséges táplálkozás népszerűsítésére, évről évre igyekszik bővülő kampánnyal felhívni a fiatalok és szüleik figyelmét az egészséges életmód fontosságára. Az idei szemléletformáló kampányban a Szövetség partnere a Spar Életmódprogram. Ez a kampány több elemből áll:

1. „Fitten, vidáman” tanácsadó füzetek a szülőknek: a Magyar Diáksport Szövetség a tavalyi évben jelentkezett először az egészséges táplálkozásról és testmozgásról szóló, szülőknek szánt tanácsadó füzettel, melyet a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségével közösen dolgozott ki. Az MDSZ 2017-ben 500 iskolában mintegy 32 ezer példányt osztott szét ezekből a kiadványokból, és a kezdeményezést idén is folytatja, így 2018-ban várhatóan mintegy 400 iskola részére összesen 25 ezer darab egészségfüzet kerül kiküldésre.

2. Vloggerkampány a serdülőknek: az MDSZ a diákokat is igyekszik egyre több kommunikációs csatornán keresztül megszólítani. A tervek szerint idén tavasszal egy vloggerkampányt is elindít a szövetség, ahol az érintett korosztály ismert és népszerű véleményvezéreivel: Benipowával és bátyjával, Danival együttműködve hívják fel a figyelmet a rendszeres, élethosszig tartó testmozgás, a fittség és a helyes táplálkozás fontosságára.

3. NETFIT® bővítése: a rendszert várhatóan már a 2018/2019-es tanévtől új elemekkel bővítik, ugyanis hamarosan befejezik a tanulásban akadályozott vagy valamely fogyatékossággal élő tanulókra adaptált rendszerelemek kidolgozását is.

Mit tehet az iskola?

Az eredmények elemzése és annak alapján beavatkozások meghatározása, hiszen maga a NETFIT® egy informatikai alapú diagnosztikus értékelő rendszer, melyből a statisztikai adaton túl az intézményi, feladatellátási helyre vonatkozó és osztályszintű adatok is kinyerhetők. Mivel az iskolai egészségfejlesztési programot a nevelőtestület készíti el, értelemszerű, hogy a NETFIT® adatok elemzése, értékelése is évről évre megtörténjen a nevelőtestületben, ha szükséges az iskola-egészségügyi ellátásban, vagy a pedagógia szakszolgálatban dolgozó szakemberek (például iskolai védőnők, gyógytestnevelők) bevonásával – emelik a felmérés készítői.

Hozzáteszik, az évente bővülő sportprogramok és kezdeményezések is fontosak, hiszen ugyan a mindennapos testnevelés jó alapot jelent a gyerekek napi testmozgásának biztosításához, de emellett fontos, hogy az iskolák minél több mozgásprogram-lehetőséget biztosítsanak tanórán kívül is a tanulóknak. Az diáksport olyan gyermekeket is el tud érni és meg tud mozgatni, akiknek nincs lehetősége egyesületi keretek között sportolni. Felhívják a figyelmet, hogy különös jelentőséggel bírnak ezért az olyan tematikus sportnapok, mint amilyen a magyar diáksport napján megvalósuló európai diáksport napja – Magyarország rendezvénysorozat, amely minden év szeptember utolsó péntekén kampányjelleggel hívja fel a figyelmet a rendszeres testmozgás fontosságára.

Szakmai továbbképzések: szintén kiemelten fontos, hogy az iskolák támogassák a pedagógusok szakmai továbbképzését, ezzel biztosítva a minőségi testnevelésórákat és iskolai sportfoglalkozásokat. Az MDSZ egyre bővülő ingyenes továbbképzései idén is lehetőséget adnak a szakmai fejlődésre. Idén a szivacskézilabdázás, az iskolai röplabdázás és a dzsúdó iskolai oktatás témakörében van lehetőségük a pedagógusoknak arra, hogy tanúsítványt szerezzenek.

Mit tehet a szülő?

Kövesse figyelemmel gyermeke fittségi állapotát – ajánlják, szerintük fontos, hogy a gyermek tanulmányi eredményeinek nyomon követése mellett a családok kellő figyelmet fordítsanak a diákok fittségi állapotának változására is. Ehhez a testnevelő tanárokkal folytatott megbeszélés mellett nagy segítséget nyújt a NETFIT® informatikai rendszere, ahol a fittségi adatok minden gyermekről elérhetők ötödik osztálytól kezdve.

Mint írják, a jó példa ragadós lehet, hiszen az otthonról hozott minták egy egész életre meghatározzák életmódunkat, így fontosnak tartják, hogy maguk a szülők mozgásban gazdag életmódjukkal mutassanak példát. A sportos, vagy akár csak alacsony intenzitású mozgásokat tartalmazó családi programok (mint akár a kertészkedés) pozitív élményeivel hozzájárulhat ahhoz, hogy a gyermek vagy gyermekek életébe beépüljön a rendszeres mozgás iránti igény. És így akár jobb szellemi teljesítményt tudnak nyújtani, hiszen számos tudományos eredmény, szakmai tapasztalat és vélemény bizonyítja, hogy ha a gyermek rendszeresen mozog, az kedvező hatással van a szellemi teljesítőképességére is – zárják a közleményt a felmérés készítői.

Forrás: Híradó.hu

A képen: Imre Géza párbajtőrvívó elindítja az általános iskolások versenyét az európai diáksport napja alkalmából megrendezett 2016 méteres váltófutáson (MTI-fotó: Illyés Tibor)

https://www.hirado.hu

2018.04.16.



 Frissek a rovatban »

 Hasonlóak »

 Frissek »