Tisza News - Navracsics Tibor: Magyarország mindig kitűnőre vizsgázik jogállamiságból


Navracsics Tibor: Magyarország mindig kitűnőre vizsgázik jogállamiságból


2018-05-14. A 2019-es európai parlamenti választáson minden országban a migrációs válság lesz a meghatározó kampánytéma, és az erőviszonyok átalakulásával az unió közelebb juthat majd a migrációs válság megoldásához – fogalmazott a Magyar Időknek adott interjúban Navracsics Tibor. Az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa szerint az Európai Parlamentben nyilvánvaló pártpolitikai csatározások folynak, ezért hangzanak el gyakran teljesen alaptalan vádak hazánk ellen a baloldali képviselőktől.

– Mikor beszélt legutóbb Orbán Viktor miniszterelnökkel?
– A választások után felhívtam telefonon, és gratuláltam neki a győzelemhez. Abban maradtunk, hogy a kormányalakítás lezárultával, júniusban személyesen is találkozunk.

– Ez különleges alkalom lesz, vagy rendszeresen egyeztetnek?
– Folyamatosan tartjuk a kapcsolatot, mint ahogy azokkal a miniszterekkel is rendszeresen találkozom, akikhez valamilyen módon kötődik a szakterületem. Az uniós biztosok feladatkörébe tartozik, hogy tájékozódjanak, egyeztessenek az egyes tagállamok kormányaival, és a vitás esetekben közvetítsenek a kabinetek és az Európai Bizottság között. Kollégáim is folytatnak hasonló informális megbeszéléseket, így próbáljuk megismerni a tagállamok várható reakcióit egy-egy tervezett lépésünkre.

– Mit jelent a gyakorlatban az uniós biztos függetlensége az őt delegáló tagállamtól?
– Amikor elfogadtuk a hivatali megbízásunkat az Európai Bizottságban, arra kellett esküt tennünk, hogy függetlenek leszünk a minket delegáló kormánytól, utasítást nem fogadunk el. Tehát a biztosok nem képviselhetik a saját hazájukat, kormányukat, de bevett gyakorlat, hogy viták során nemcsak az egyes szakterületek felelőseként kérik ki a véleményünket, hanem az adott országból származó, arról többlettudással rendelkező politikusként is. Engem is meg szoktak kérdezni Magyarországról, ha vita van, ha tájékozódni szeretnének.

– Legutóbb az Európai Parlament LIBE-bizottságában minden valóságalapot nélkülöző vádakkal illették Magyarországot, egyébként nem először. Ilyenkor uniós biztosként nem érzi úgy, hogy meg kellene szólalnia?
– Az EP vitáival mi nem foglalkozunk. Itt még élesebben működik az a hatalommegosztás, amely a nemzeti rendszerekben fennáll a kormányok és a parlamentek között. Az EP elsősorban politikai intézmény, sokszor pártpolitikai érvekkel, a bizottságban viszont igyekszünk kiküszöbölni a pártpolitikát, sőt magát a politikai töltetet is próbáljuk csökkenteni a vitás kérdésekben. Azért is fontos ez a távolságtartás a pártpolitikától, mert a tagállamok köre rendkívül sokszínű, ezért az Európai Bizottság nem tudná megőrizni a hitelességét, ha erősen politikai töltetű párbeszédeket folytatna.

– Ez érthető, de amikor hazánkkal szemben fogalmaznak meg alaptalan állításokat különböző uniós intézmények, akkor kézenfekvőnek tűnik, hogy – már csak az objektivitás érdekében is – helyretegye a tévedéseket, valótlanságokat.
– Az Európai Parlamentben zajló vitákban az ottani magyar képviselők védik meg a magyar álláspontot. Amikor a bizottságon belül nem tényszerű vagy kifejezetten pártos véleményeket fogalmaznak meg hazánkkal szemben, akkor természetesen megszólalok, többször is volt példa erre. Mindig azt az álláspontot képviselem, amikor Magyarország kerül napirendre – ami egyébként nem gyakori –, hogy pártatlanul, objektíven kezeljük a kérdést. Ugyanezt képviseltem Lengyelországgal kapcsolatban is a 7-es cikkely szerinti eljárás elindításáról szóló vitában. Különvéleményt is megfogalmaztam, szerintem ugyanis még nem volt indokolt ez a lépés, hiszen a többi eszközben is rejlett lehetőség.

– Magyarország ellen is felvetődött a 7-es cikkely elindítása az EP-ben. A bizottságban szó esett erről?
– Még nem. Egyelőre az EP-ben zajlik a vita, ott szavaznak majd róla, ezt követően kerülhet a bizottság elé a kérdés.

– Ha odáig jut, ön milyen álláspontot képvisel majd?
– Minden hasonló esetben azt gondolom, hogy meg kell nézni a joganyagot, amelyet a tagállamok elfogadtak, amikor beléptek az unióba, és ha a mostani gyakorlatuk ütközik ezzel, akkor különböző lehetőségekkel élhet a bizottság, ilyen például a kötelezettségszegési eljárás. Korábban, amikor még miniszterként vitánk volt az Európai Bizottsággal, minden kérdést tudtunk kezelni a kötelezettségszegési eljárás keretében. Ez egy jó eszköz, amely minden uniós tagállam esetében működik.

– A már említett LIBE-bizottságban az is elhangzott, hogy Magyarországon sérül a jogállamiság.
– Magyarországon nincs rendszerszintű probléma a jogállamisággal. A konkrét jogi megoldások terén pedig szinte minden tagállamban időről időre felvetődnek problémák, akár a bíróságok hatékonyságával, akár az államhatalmi ágak megosztásának módjával kapcsolatban.

– Mi lehet az oka, hogy mégis ilyen vádak érik hazánkat?
– Az EP-ben nyilvánvalóan pártpolitikai csatározások folynak, ezt meg tudják erősíteni a fideszes, de akár az MSZP-s uniós képviselők is. Az a baloldali politikus, aki nem szereti Magyarországot, keres olyan részleteket, amelyekre felépíthet egy érvelést hazánk ellen. A bizottságnak arra kell ügyelnie, hogy ne csússzon bele a pártpolitikai érvelés csapdájába.

– Megvalósulhat-e Jean-Claude Juncker bizottsági elnök tervezete, amely a jogállamiság érvényesüléséhez kötné az uniós kifizetéseket?
– Ez egyelőre csak egy ötlet, ahhoz, hogy komolyra forduljon, jogszabályt kell alkotni, amelyben részletezni kell azokat a feltételeket, amelyek alapján felvetődhet az, hogy az uniós források a jogszerűség szempontjából nem hasznosulnak tökéletesen. A vitában azt az álláspontot képviseltem, hogy a meghatározó feltételek között rögzítsük: a tagállamoknak végre kell hajtaniuk az Európai Bíróság döntéseit. Ez azért is fontos, mert a jogállamiság tekintetében legtöbbször emlegetett államok – Magyarország és Lengyelország – kitűnőre vizsgáznak ebből a szempontból. E két tagállam minden bírósági ítéletet végrehajt, miközben ismerünk több olyan uniós országot, amely szavakban a jogállamiság elhivatott védelmezője, az Európai Bíróság ítéleteinek végrehajtásában azonban hátul kullog.

– Heves vitára számíthatunk júniusban az új bevándorlási rendszerről, amely a migránsok kötelező szétosztását is tartalmazza. A tervezetet Magyarország a V4-es államokkal együtt elutasítja, így nincs sok esély egy közös európai megoldásra. Tekintettel arra, hogy Németországban egyetlen illegális bevándorló kitoloncolása is szinte megoldhatatlan feladatnak bizonyul a hatóságok számára – mint azt a napokban láthattuk a híradásokban egy togói férfi ügyében –, nem igazán látszik reálisnak bármilyen egységes európai megoldás a migráció problémáira. Ön lát esélyt erre?
– A probléma mérete és súlyossága is azt mutatja, hogy a bizottság maximálisan rá van utalva a tagállamok együttműködésére, a testület egymagában nem tud végrehajtani semmilyen tervet. Jú­niusban az Európai Tanács hoz majd döntést a tervezetről, amihez a tagállamok egységes szavazata szükséges. A kulcsproblémát nem is a bizottság javaslatai­ban látom, hanem abban, hogy egyes tagállamok nem képesek érvényt szerezni esetenként még a saját jogszabályainak sem, mint például a menekültügyi vagy a kitoloncolási, visszatelepítési szabályoknak. A V4-ek a külső határok lezárását, megvédését és a migráció megállítását szorgalmazzák, miközben a német, a francia és az olasz álláspont sokkal liberálisabb menekültpolitikát jelent, ezért nyilván heves vita lesz júniusban.

– Közben azt is látjuk, hogy már Németországban is elmozdultak a szigorítás irányába, az új belügyminiszter, Horst Seehofer és a bajor tartományi vezetés is véget vetne a korábbi befogadópolitikának.
– Valóban, az elmúlt három évben tapasztalhattuk, hogy gyorsan változik az egyes országok hozzáállása, Franciaországban is szigorítják a bevándorlási jogszabályokat, de még így sem tudják követni a válság diktálta tempót.

– A kvótát reális megoldásnak tekintik?
– Az uniós tagállamok álláspontjáról mindent elmond az a tény, hogy az Európai Bizottság két éve megtette a kötelező kvótákra vonatkozó javaslatát, amelyről az Európai Tanács azóta sem hozott döntést. Ez egyértelmű jelzés arra, hogy a kvótarendszert az uniós országok kevésbé hatékony lépésnek tartják.

– Egyáltalán létezhet bármilyen megoldás?
– Csak olyan megoldás működhet, amelyet az unió tagállamainak mindegyike támogat, az egymás elképzeléseitől legtávolabb állók is el tudnak fogadni.

– Jelenleg ez utópiának tűnik.
– A jövő évi EP-választás viszont változást hozhat. Talán most először lesz igazán fontos mindenkinek a voksolás, hiszen ezúttal nem az országok különböző belpolitikai ügyei állnak majd a középpontban, hanem egyöntetűen mindenhol a migrációs válság lesz a meghatározó kampánytéma. Ezért az új Európai Parlament, majd a hivatalba lépő új bizottság közelebb juthat a megoldáshoz, mivel olyan legitimációjuk lesz, amely kifejezetten a migráció ügyében is útmutatást nyújt.

– Komoly változások várhatók az erőviszonyok terén?
– Ha az elmúlt időszak nemzeti parlamenti választásaira tekintünk, a trend a balközép pártok jelentős térvesztését mutatja, a kereszténydemokrata erők talán még tartják magukat, de a radikális baloldali és az újszerű, főként bevándorlásellenes jobboldali pártok erősödnek. Ha ez érvényesül a jövő évi uniós választásokon is, akkor az európai integráció stabilitásának eddigi zálogát adó szociáldemokrata–kereszténydemokrata–liberális nagykoalíció kisebb arányban kap képviseletet a parlamentben, mint eddig.

– A beszélgetés elején említette, hogy április 8-a után gratulált Orbán Viktornak a választási győzelemhez. Ezúttal mint politikai elemzőt kérdezem: mi volt a harmadik kétharmados siker titka?
– Margaret Thatcher néhai brit miniszterelnök mondta, hogy egy választás megnyeréséhez előbb a választásról szóló vitát kell megnyerni. A Fidesznek ez sikerült, mivel az emberek a migrációs problémát tekintették a legfontosabbnak, a biztonság megőrzése, a bevándorláspolitika folytatása ilyen mértékű támogatást jelentett a kormánypártoknak. A győzelemben természetesen szerepe volt az elmúlt nyolcéves kormányzati teljesítménynek, az eredményeknek, Magyarország az Európai Unió egyik legerősebb gazdaságává nőtte ki magát, közben folyamatosan nőnek a bérek és a nyugdíjak, emelkedik az életszínvonal.

– Az elismerő szavak azt is jelentik, hogy elsimultak a korábbi konfliktusai a Fidesszel? Milyen a viszonya a párttal?
– Szerintem jó, és bízom benne, hogy ha másokat kérdezne a Fideszből, ők is ezt mondanák. Soha nem támadtam senkit, a viták pedig természetesek egy párton belül. Olyan pozícióban vagyok, amely miatt elkerülhetetlenek a nézeteltérések, hiszen uniós biztosként más szemszögből látom ugyanazokat a dolgokat. A lényeg azonban az, hogy a kormány tagjai és én is egy célért dolgozunk, hogy Magyarország minél sikeresebb legyen az Európai Unióban.

– Nem volt ennyire harmonikus a viszonya a kormánnyal az elmúlt hónapokban, például a hódmezővásárhelyi időközi polgármesterválasztás után egy újságírói kérdésre – miszerint mit gondolt, amikor meghallotta, hogy már fideszes körökben is soknak tartják a sorosozást – azt felelte: „Amikor meghallottam, azt gondoltam, na ugye!” Ezt a mondatot a hazai nyilvánosságban mindenki egyértelmű üzenetnek értékelte Orbán Viktor és a kormány felé. Mi volt a célja?
– Nem üzenetet fogalmaztam meg, hanem egy kérdésre mondtam el a válaszomat, véleményemet. Aki ismer, az tudja, hogy nem szoktam üzengetni, a véleményemet viszont mindig elmondom, amikor kérdezik.

– Az előzmények ismeretében ez akkor mégiscsak erős üzenetként hatott, hiszen korábban, még tavaly ősszel, a kormány Soros Györgyék tevékenységével szemben indított kampányának idején azt nyilatkozta, hogy az Európai Bizottságban nincs szó Soros-tervről…
– Én pontosan fogalmaztam, de nem mindenki értette pontosan, amit mondtam. Ha valaki azt kérdezi, hogy az Európai Bizottság mikor tárgyalja a Soros-tervet, arra csak azt tudom mondani, hogy ilyen napirendi pont nincs. Arról nem tehetek, hogy ezt egyesek másként értelmezték. Azt is elmondtam egyébként, hogy a biztosok között akad, aki büszkén vállalja, hogy Soros György a legjobb barátja. Az Európai Parlamentben is vannak olyan képviselők, akik a milliárdos világnézetét vallják és annak megvalósulásáért dolgoznak, de az Európai Bizottság nem úgy működik, hogy valaki előáll egy ötlettel és azt meg is valósíthatja. Éves munkaterv szerint dolgozunk, a témakörök pedig ezernyi fórumon mennek keresztül, itt kevésbé érvényesülhet a pártpolitikai vagy hasonló jellegű befolyásolás.

– Jövőre lejár a biztosi mandátuma. Folytatná a munkát?
– Az biztos, hogy akár folytatom 2019 őszén, akár befejezem, elégedett lehetek, mivel én vagyok a 28 bizottsági tag közül az egyetlen, aki egyértelmű nyertese a következő hétéves pénzügyi kerettervnek. Megdupláztuk az Erasmus-program költségvetését, ami kétszer annyi fiatalnak nyújt lehetőséget külföldi tanulásra, és most indítjuk el a 18 éveseknek az ingyenes utazási lehetőséget, valamint a kulturális programokra is több pénz jut. A folytatás azonban nem rajtam múlik. A kormány és a miniszterelnök úr dönt majd a jelölt személyéről.

ERŐS MONDATOK

– Az EP-ben nyilvánvalóan pártpolitikai csatározások folynak.
– Az Európai Bizottság maximálisan rá van utalva a tagállamok együttműködésére.
– Csak olyan megoldás működhet a bevándorláspolitikában, amelyet az unió tagállamainak mindegyike támogat.
– A kormány tagjai és én is egy célért dolgozunk, hogy Magyarország minél sikeresebb legyen az Európai Unióban.
– Az uniós biztosok között akad, aki büszkén vállalja, hogy Soros György a legjobb barátja.
– A kvótarendszert az uniós országok kevésbé hatékony lépésnek tartják.


Kis Ferenc, Magyar Idők. Fotó: Kurucz Árpád

https://magyaridok.hu

2018.05.14.



 Frissek a rovatban »

 Hasonlóak »

 Frissek »