Tisza News - Mennyire üres, ami félig van tele?


Mennyire üres, ami félig van tele?


2015-10-07. Minden bizonnyal nem vagyok egyedül, s mások fejében is vitustáncot jár a kérdés: vajon a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetég (UMDSZ) hibrid választási együttműködése esetében a félig teli, vagy a félig üres pohár dilemmája forog-e fenn.

A két fél vezetőinek nyilatkozataiból úgy tűnik, hogy a „kicsit szövetkezek, de azért nem nagyon” állapotot ők félig teli pohárként kezelik. Íme:

„Brenzovics (Brenzovics László, a KMKSZ és a KMKSZ--Ukrajnai Magyar Párt elnöke – a szerk.) az UMDSZ-szel történt megegyezés kapcsán elmondta, hogy bizonyos számítások szerint legalább 20 ezer magyar ment el a legutóbbi választások óta Kárpátaljáról, a megyei tanácsba 3-ról 5 százalékra emelték a bejutási küszöböt, nehéz lesz áttörnünk ezt a falat, de együtt több az esélyünk. A járásokban nem sikerült a két párt képviselőinek megegyezni, de ez nem veszélyezteti a magyarság képviseletét. Beregszászban ugyanakkor jó megállapodás született.” (Kárpátalja, 2015. szeptember 30.)

„… megállapítható, kicsit felemás helyzet alakult ki, lévén, hogy megyei szinten és néhány városban van közös álláspont, máshol pedig a szervezetek által jelölt képviselők ellenfelekként, de reméljük, hogy nem ellenségekként néznek szembe egymással. Ez a helyzet – akárcsak a szerencsejátékban – azt is eredményezheti, hogy „hatot vagy vakot” dobunk.” (Interjú Zubánics Lászlóval, az UMDSZ elnökével, Kárpáti Igaz Szó, 2015. szeptember 26.)

„Hosszas vajúdást követően végül mégis győzött a józan ész, az együttműködés kényszere, s választási megállapodást kötöttek szövetségeink és pártjaink. Bár az összefogás minőségét és mélységét sokan megkérdőjelezik, azt azonban senki sem vonhatja kétségbe, hogy precedens értékű történéseknek lehettünk-lehetünk tanúi, résztvevői, hiszen két évtizednyi szembenállás után végre az összefogás felé tett lépést Kárpátalja magyar közössége. Ez pedig már önmagában véve is komoly fegyvertény, s akár egy sikersztori első felvonása is lehet!” ( Péter Csaba, az Ukrajnai Magyar Demokrata Párt elnöke: Kit zavar a magyar összefogás?, Kárpáti Igaz Szó, 2015. szeptember 26.)

E bizakodó és megnyugtató szavak után igazán kár lenne elrontani az idillt, de azért egy kósza gondolat erejéig mélázzunk el a felvetésen: mennyire üres, ami félig van tele!
A jelen pillanatban úgy áll a helyzet, hogy az Ungvári, a Beregszászi, a Nagyszőlősi és a Munkácsi járásban (tehát ott, ahol jelentős számú magyar közösségek vannak) a két szövetség (párt) képtelen az együttműködésre. Bárhogy szépítenénk, ez lehangoló üzenet. Még akkor is, ha Brenzovics László nem lát problémát, s úgy véli, „ez nem veszélyezteti a magyarság képviseletét”.

Legyen így!

De még ha így is van, vajon miért kell hazardírozni. Zubánics jól látja: magunk teremtettük meg az esélyét annak, hogy a hatos helyett a vak oldalára perdülhet a kocka.

A választásokkal, a magyar összefogással kapcsolatban sok mindent megírtak, sokan nyilatkoztak. Ám olyan cikket, melyben az együttműködést elutasítók észérveket hoznak fel döntésük mellett, egyet sem találtam.

Pedig kíváncsi vagyok az indoklásra.

S – minden valószínűség szerint – nemcsak én.

Csabay Attila

TiszaNews

2015.10.07.



 Frissek a rovatban »

 Hasonlóak »

 Frissek »