Tisza News - Az EU nem cél, hanem eszköz


Az EU nem cél, hanem eszköz


Elsősorban az Európai Uniót bírálták azon a pódiumbeszélgetésen, amelyet a 2014-es európai parlamenti, illetve magyarországi választásokról szerveztek csütörtökön a 24. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen és Diáktáborban.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kijelentette, ellentétes a magyar érdekkel az EU-ból való kilépés szorgalmazása, de azt a szervilizmust is el kell utasítani, mely feladja a nemzeti érdeket Brüsszellel szemben. „A magyar történelemnek nem az a célja, hogy az EU tagjai legyünk. A cél a megmaradás, aminek egyik eszköze az EU" – fogalmazott a kisebbik magyar kormánypárt, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elnöke.

Szerinte az EU-val kapcsolatban alapvetően két szélsőséget érdemes elkerülni. Egyrészt a teljes elutasítást, amely irracionális és ellentétes a magyar érdekekkel – bár érzelmileg értelmezhető számára ez a fajta elgondolás –, továbbá ugyanilyen elfogadhatatlannak találja az Európai Egyesült Államok vízióját is, amelyben a nemzetek feloldásra kerülnek.

Semjén az EU egyik fő problémájának az euró kérdését és a nemzeti érdekek feladását, az egyes tagországok provinciává alakulását látja. Szerinte a magyar alkotmányban foglalt családfogalom azért is fontos, mert nem egy múltból itt maradt ókonzervativizmusról van szó, hanem a természet alapelveiről. Hozzátette, az Európai Parlament sokszor túllép hatáskörén és képes a Lisszaboni szerződés felrúgására is, amivel az EU alapjait kérdőjelezi meg.

Különben a 2014-es választásokra Semjén úgy tekint, mint az asszimilációt lelassító tényezőre, hiszen a határon túliak az állampolgárság és a szavazati jog birtokában kikényszeríthetik, hogy komolyan vegyék őket és érdekeiket érvényesíthessék. Szerinte ezért is fordulhatott elő, hogy Mesterházy Attila, az MSZP elnöke „akár szívből, akár színből", de bocsánatot kért tőlük. Kérdésre válaszolva Semjén Zsolt fontosnak tartotta, hogy a romániai magyar politikusok az alapvető kérdésekben konszenzusra jussanak. Kijelentette, miután az RMDSZ ellenzékbe került, „a budapesti kormánynak kutya kötelessége az RMDSZ pénzügyi támogatása".

Schiffer András, a Lehet Más a Politika (LMP) frakcióvezetője úgy vélte: az EU alapelveit kellene módosítani ahhoz, hogy az Unió megfelelhessen a mostani kihívásoknak. Szerinte a négy szabadságjog: az áruk, a tőke, a szolgáltatások szabad áramlása és a személyek szabad mozgása helyett a földért, a társadalomért és a fogyasztókért vállalt felelősséget kell az Unió alapelvévé tenni.

Az erdélyi magyar–magyar összefogás szükségességéről szólt Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) alelnöke is. Mint felidézte, 2007-ben a verseny, 2009-ben az összefogás juttatott be három erdélyi magyar képviselőt az EP-be. Egyébként Szilágyi szerint a válságra adott megfelelő reakció az, ha Európa visszanyúl keresztény történelmi gyökereihez, a hitre és a hitközösségekre pedig megújuló energiaforrásként tekint. Hozzátette, Erdély ügye Európa ügye, ezért is szervezte meg a néppárt július 20-i tüntetéssorozatát, amelyen tiltakozásának adott hangot amiatt, hogy „egy alacsony presztízsű bukaresti központ rákényszerítse régiósítási terveit az országban élő kisebbségekre".

Jonathan Horsman elemző, a londoni Project Associates igazgatója azt tartotta az EP-választások nagy kérdésének, hogy az euroszkeptikus pártok, vagy az Unió megszilárdítását szorgalmazók kerülnek ki győztesen. Marc Gafarot Monjo, a Katalán Demokratikus Konvergencia Párt külügyi kabinetvezetője úgy vélekedett, Románia hamarosan fel fogja ismerni az erdélyi kérdés és a magyar kisebbség fontosságát.

Krónika
http://kronika.ro

2013.07.26.



 Frissek a rovatban »

 Hasonlóak »

 Frissek »