Tisza News - Winkler Gyula: teljes Kelet-Európával szemben kettős mérce van az Európai Parlamentben


Winkler Gyula: teljes Kelet-Európával szemben kettős mérce van az Európai Parlamentben


2018-10-01. Kettős mérce nemcsak Magyarországgal vagy Lengyelországgal szemben van az Európai Parlamentben, hanem általában véve a kelet-európai országokkal szemben - mondta el a Maszolnak Winkler Gyula RMDSZ-es EP-képviselő, akit a Románia jogállamiságának helyzetéről szóló határozat előkészítéséről, vitájáról, a procedúra további lépéseiről kérdeztünk.

A legfrissebb információk szerint az EP november első hetében, a strasbourgi ülésszakában fogad el határozatot Románia jogállamiságának helyzetéről. Ezt megelőzően a LIBE bizottság tárgyal erről most hétfőn este. Mi a procedúrája egy ilyen határozat megszövegezésének?

Két lehetőség van: az egyik szerint egy illetékes szakbizottság tárgyalja és szövegezi meg a határozattervezetet, ami a mi esetünkben a LIBE (Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi) Bizottság lenne, a másik szerint politikai csoportok szövegeznek. Ehhez egymással kell egyeztetniük és kidolgozniuk egy szöveget, amelyet egyszerű többséggel elfogadnak. Csütörtökön dőlt el, hogy október 3-án Strasbourgban egy nagyon rövid vita lesz majd: egy órában Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke mond elemzést, majd a politikai csoportok vezetői, őket a képviselők egy kis része is hozzászólhat ehhez. A vita végén Timmermans összegzi az elhangzottakat. Ezt követően dolgoznak ki határozattervezeteket, amelyek közül valamelyik elnyeri a többség támogatását azon a szavazáson, amelyet novemberben szerveznek meg.

Fel fog ön szólalni?

Mondanivaló lenne bőven, az világos, persze az is kérdés, hogy kapunk szót vagy sem – ez egy procedurális dolog. Ha lehetőségem lesz hozzászólni a vitához, akkor nem arról beszélnék, amit a vita témájaként javasoltak, hanem a hírszerző szolgálatnak a különböző állami intézményekkel kötött titkos megállapodásairól. Az elmúlt hónapokban számos beszélgetésem volt EP-képviselő kollégákkal, és annyira sokkoló volt látnom: nehezen hisznek nekem, amikor elmondom, hogy éveken keresztül olyan megállapodásokat írtak alá, amelyek vérgrehajtásukkor alárendelték az igazságszolgáltatást a titkosszolgálatoknak.

Nem tudok még válaszolni arra, hogy mi lesz az alapja a Romániáról szóló vitának. A zöldek frakciója eredetileg a BTK-módosításról, a volt DNA-főügyész leváltásáról és az augusztus 10-i tüntetőkkel szembeni erőszakról akar vitázni. Nem tartom elfogadhatónak a brutalitást vagy azt, hogy törvénymódosításkor nem tartják be az alkotmányos rendelkezéseket – de ha erről szól a vita, annak egy kihangzása van, ha az általam javasoltról, akkor más.

Manfred Weber, az EPP frakcióvezetője egy videoüzenetben szintén arról beszélt, hogy rendkívül aggasztónak tartja a romániai helyzetet, nyomás nehezedik a független igazságszolgáltatásra. A frakció többsége oszthatja a véleményét?

Webernek jobban megérti Kelet-Európát, mint sok más EP-s politikus, viszont az ő új politikai szerepe a csúcsjelöltség, hiszen ha a Néppárt megnyerni az EP-választásokat, ő lesz a javaslatunk az Európai Bizottság elnöki funkciójára. Ráadásul az elektronikus médiákban nincs hely árnyalatokra, mindenki a fekete-fehér nyilatkozatokat várja, és a frakcióban is azok, akik tájékoztatják őt a román ellenzék álláspontjáról, 13-14-szer többen vannak, mint mi az RMDSZ-től.

Mi a következménye annak, ha elfogadnak egy elítélő határozatot?

Politikai dokumentumról van szó, és a következmények is politikailag. Azt gondolom, hogy nem kell párhuzamot vonnunk a Lengyelországgal szemben megindított, Magyarországgal szemben javasolt hetes cikkellyel – Románia esetében egy politikai dokumentum születik majd, vélhetően elmarasztaló árnyalatokkal.

Ezzel szemben érdemes felhozni a kettős mérce kérdését, amelyet a Sargentini-jelentést követően is megfogalmaztam. Kettős mérce azonban nemcsak Magyarországgal vagy Lengyelországgal szemben van, hanem általában véve a kelet-európai országokkal szemben. Ha Romániáról beszélünk, két elemet hozok fel: a schengeni csatlakozás halogatását, holott teljesítettük a kritériumokat, és az ellenőrzési és együttműködési mechanizmust, amely Románia és Bulgária esetében van jelen – Horvátországban ezt nem vezették be, pedig súlyos dolgok történtek ott az elmúlt húsz évben.

Egy európai szintű jogállamiság-mechanizmusra volna szükség, amelyben egységes kritériumok alapján elemzünk európai országokat és kiadunk határozatot Nagy-Britanniáról, Németországról, Hollandiáról és így tovább. Azt tartom problémásnak, hogy politikai vita eredményeképpen születik politikai dokumentum, és amikor a képviselők szavaznak az EP plénumában, arra fognak gondolni, hogy van egy baloldali kormány, ez pedig befolyásolja a döntésüket. Ahogy Magyarország esetében arra is gondoltak, hogy ott van egy jobboldali kormány, amely olyan politikákat folytat, amelyek nem hagyományos ortodox európai politikák.

Mi a magyar közösség képviselőiként azt látjuk, hogy számos elégedetlenségünk van a jogállamiság működésével kapcsolatban és az őshonos kisebbségekkel szembeni attitűddel szemben is, és ezekről szeretnénk beszélni, de kérdés, hogy lesz-e rá lehetőségünk. A probléma az, hogy sokkal kevesebben mondjuk a mi álláspontunkat, mint a velünk szembenit, és az elmúlt több mint egy évben épp a PNL jeleskedik a magyarellenességben.

A román jogállamiságról szóló jelentésről korábban Vladimir Borțun kutatóval beszéltünk, aki szerint amíg Románia "a nemzetközi tőke engedelmes gyarmata marad", addig "az EU-s szintű hatalomnak nem áll érdekében valódi szankciókkal sújtani az országot."

Úgy gondolja tehát, hogy Nyugaton is hasonló méretű vagy jellegű problémák vannak, mint Kelet-Európában?

Egy megosztott Európában élünk, és a következő időszak sajnos nem a megbékélés, hanem a megosztottság további kiéleződésének időszaka lesz. Úgy vélem, hogy vannak napirenden levő kérdések, mint a migráció kérdése, de vannak latens kérdések is, és ugyanolyan súlyosak – gondolok itt az egyenlőtlenségre. Soha ilyen egyenlőtlenség nem volt Európában, mint ma, legyen szó az életszínvonalbeli különbségekről, a középosztály beszűküléséről, nő a kiskeresetűek aránya.

Létezik egy kelet-nyugat szakadék is, amely ad magyarázatot a migrációval szembeni álláspontok különbségére. Ennek történelmi háttere van, hiszen a második világháború után Közép-Kelet-Európában az etnikai kérdés volt a legnagyobb probléma, a nyugat-európai trauma pedig elsősorban a gyarmati impériumok összeomlása volt, algériai, kongói háború és így tovább. Ezért más a nyugat-európai hozzáállás a bőrszín szerinti mássághoz, mint a kelet-európai.

Éppen ezért teljesen nyilvánvaló, hogy mindenkinek igaza van ebben a kérdésben. A lényeg az, hogy a menekültügyi politikában, a migráció kérdésében méltányos elosztásra van szükség, azaz legyenek tagállami döntések, mint a migrációs folyamat kezelése, és legyenek európai döntések, mint a menekültpolitika. Azt látom, hogy lassan errefelé tagolódik át az európai közvélemény, de mivel az EP-választások fő témája lesz a migráció, ilyen elemzésekkel, amilyent én is megosztottam, nem lehet választásokat nyerni sem keleten, sem nyugaton – csak az éles álláspontokkal. Csak abban reménykedem, hogy a választások után olyan összetétele lesz az EP-nek, hogy megkezdődik a minket szétválasztó árkok betapasztása.

Kustán Magyari Attila, maszol. Fotó: Facebook/Winkler Gyula

http://www.maszol.ro

2018.10.01.



 Frissek a rovatban »

 Hasonlóak »

 Frissek »