Tisza News - Így áll Magyarország - hogy lesz ebből 21. századi fejlettség?


Így áll Magyarország - hogy lesz ebből 21. századi fejlettség?


2016-05-26. Magyarország a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét tekintve egyet előrébb lépett az uniós tagállamok rangsorában a tavalyi helyezéséhez képest, ám még így is a leszakadó- derül ki az Európai Bizottság legfrissebb jelentéséből.

Az uniós javaslattevő-végrehajtó testület közzé tette az egyes uniós tagállamok digitális teljesítményét bemutató jelentését. Magyarország a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató (DESI) tekintetében 2016-ban a 20. helyen áll a 28 uniós tagállam között 0,47 pontos eredménnyel, ami e mutató alapján egy hely javítást jelent a 2015-ös évhez képest. (A DESI mutató értéke 0-1 között mozog, ahol 0 a legrosszabb, 1 a legjobb érték.)

Magyarország eredménye ugyanakkor elmarad az uniós átlagtól, és mivel az elmúlt év során az átfogó eredmény valamivel lassabb ütemben növekedett az uniósnál, így Magyarország a lemaradó országok csoportjába tartozik. (lásd második ábránkat)

Az internethasználat szempontjából viszonylag jó szintet ér el Magyarország, az összekapcsoltság és a humán tőke szempontjából pedig kevéssel az átlag alattit. A legnagyobb kihívást változatlanul a digitális technológiák üzleti integráltsága, valamint a digitális közszolgáltatások területe jelenti. A legnagyobb fejlődést hazánk az összekapcsoltság, az internethasználat és a digitális közszolgáltatások területén érte el .

Összekapcsoltság: épp az uniós átlag alatt

Az összekapcsoltság tekintetében Magyarország éppen az uniós átlag alatt van. A bizottság megítélése szerint az elmúlt évhez képest megfelelő fejlődés történt e téren, főként a gyors szélessávú technológiák elterjedésének és lefedettségének köszönhetően. A vezetékes szélessávú szolgáltatások a magyar háztartások 95 százalékában elérhetők: ez 5 százalékos rést jelent az átlaglefedettségben a 3 százalékos unióshoz képest.

A gyors szélessávú technológiák az otthonok 78 százalékát lefedik az uniós 71 százalékhoz képest. Magyarország felzárkózóban van a vezetékes szélessávú hozzáférés tekintetében: 2015-ben 69 százalékra emelkedett a háztartások vezetékes szélessávú előfizetése az előző év 66 százalékáról. Ez azonban még mindig a 72 százalékos uniós átlag alatt van - jegyzi meg a bizottság jelentése.

Mobil szélessávban hátul kullogunk

A magyar mobiltelefon-piacot inkább stabil piaci struktúra jellemzi, hiszen több éve három mobilhálózat-üzemeltető működik. Ugyanakkor az is elmondható, hogy Magyarországon a legalacsonyabb a mobil szélessávú rendszer elterjedése az EU-tagállamok között: 2015 júniusára a 4G lefedettség 95 százalékra emelkedett, ami a következő években előidézheti a mobil szélessávú előfizetések számának növekedését.

A digitális infrastruktúra fejlődése egyike a 2014-ben elfogadott, a 2014-2020 közötti Nemzeti Infokommunikációs Stratégia pilléreinek. Általánosságban véve a magyar szélessávú stratégia elsősorban a piaci alapú szélessávú szolgáltatások kiterjesztését ösztönzi - jegyzi meg a jelentés. A magyar nemzeti stratégia megállapítja, hogy körülbelül 180-210 milliárd forint (600-700 millió euró) beruházás szükséges annak biztosításához, hogy valamennyi magyarországi háztartás legalább 30 Mbps sávszélességű internetkapcsolattal rendelkezzen. Az országnak azonban még át kell ültetnie a szélessávú rendszer bevezetésének felgyorsítását segítő, a költségcsökkentésről szóló irányelvet is - teszi hozzá a bizottsági jelentés.

Nálunk lassabb lesz a szélessáv?

A jelentés kiemeli: a jelenlegi magyar stratégia főként a 30 Mbps sávszélességű összekapcsoltságra összpontosít, jóllehet az európai digitális menetrend hangsúlyozza a szupergyors (legalább 100 Mbps sávszélességű) széles sávú hozzáférés alkalmazását, és célkitűzése értelmében 2020-ra a háztartások 50 százalékának ilyen előfizetéssel kell rendelkeznie.

Nagyon lemaradtunk

A humán tőke tekintetében Magyarország a 17. helyen áll az uniós országok sorában, az EU-átlagtól kissé elmaradva. Az előző évben korlátozott fejlődést ért el hazánk e téren: a magyar lakosság 72 százaléka a használja az internetet, az uniós 76 százalékhoz képest.

A digitális készségek vegyes képet mutatnak: az emberek csupán 50 százaléka rendelkezik legalább alapvető készségekkel az 55 százalékos uniós átlaggal szemben, míg az infokommunikációs (ikt) specialisták a munkaerő aránylag nagy részét teszik ki (4,9 százalék az uniós 3,7 százalékhoz képest).

Magyarország nagyon lemaradt a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika területén diplomával rendelkezők számában.

A jelentés megállapítja, hogy a digitális kompetenciák fejlesztése szintén a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia egyik pillét alkotja. A magyar stratégia ugyan megállapítja, hogy Magyarországon nagymértékű az elmaradottság a digitális jártasságban, 3,5 millió ember még nem élvezi a digitális technológiák előnyeit. Az internethasználók elsősorban csupán alapvető tevékenységeket végeznek online.

A jelentés kiemeli: a digitális kompetenciákat a közoktatásban nem kellően fejlesztik. Mivel a tanterv még nem illeszkedik a digitális világhoz, a tanárok tudása csekély, és nincs elegendő it-eszköz. Ugyanakkor Magyarország célkitűzése a digitális jártassággal nem rendelkező felnőttek számának csökkentésére, valamint az internetet rendszeresen használók számának növelésére irányul.

Az ikt-szakértők számában mutatkozó - 2013-ban a becslések szerint 10 ezer fős - hiányt Magyarország jelentősen csökkenteni akarja. A bizottsági jelentés szerint mindezt úgy tervezi elérni a magyar kormány, hogy 2020-ra megduplázná az ikt-területen tanulmányokat folytató diákok számát, és magasabb fokú oktatást biztosítana a munkaerőpiac szükségleteinek jobb kielégítése érdekében.

A stratégiai keret meghatározása után a tervezett intézkedések megvalósítására kellene helyezni mostantól a hangsúlyt, ám - mint azt a bizottság jelentése is megállapítja - Magyarország még fel sem állította az úgynevezett Növekedési és Foglalkoztatási Nemzeti Koalíciót, amely egy olyan tagállami szinten létrehozott helyi csoport lenne, amely a digitális munkahelyteremtésben, illetve a digitális skillek nemzeti, regionális és helyi fejlesztésében érintett gazdasági szereplőket ültetné egy asztalhoz. (Ezt a testületet a bizottság honlapja szerint eddig csak 13 tagállam állította fel.) E téren a megfontolandó támogatási lehetőségek között lehet az Erasmus+, az európai strukturális és beruházási alapok, és a foglalkoztatási és szociális innovációs program - hívja fel a figyelmet a bizottság.

Mire használják a netet a magyarok?

Bár Magyarországon az internethasználat az uniós átlag felett van, az előző évben elért fejlődés ellenére Magyarország továbbra is jóval elmarad az internetes bankolás és az online vásárlás területén - igaz utóbbihoz kapcsolódóan a bizottság megjegyzi, hogy az online értékesítő kis- és középvállalkozások száma is elmarad az átlagtól.

A magyar netezőknek egyébként 86 százaléka híreket olvas, 83 százaléka használja a közösségi hálózatokat (utóbbi használata a legmagasabb az EU-n belül). Az internethasználók 47 százaléka hallgat zenét, néz filmet vagy játszik online, és 55 százalék kezdeményez vagy fogad videóhívásokat.

A gyenge láncszem

A digitális technológiák vállalkozások általi integráltsága Magyarország jóval az uniós átlagtól elmaradva a 26. helyen áll, az öt úgynevezett DESI tényező közül ebben teljesít a leggyengébben, és a fejlődés is korlátozott volt az előző évben. Az elektronikus információmegosztáshoz (16 százalék), a felhőalapú szolgáltatásokhoz (6 százalék) vagy a közösségi médiához (11 százalék) hasonló technológiákat használó vállalkozások százalékos aránya a legalacsonyabbak között van az Európai Unióban. Emellett a magyar kis- és középvállalkozások igen csekély hányada értékesít online (10 százalék), és még kevesebb értékesít online más uniós tagállamokba (4,5 százalék).

Az alacsony teljesítmény oka részben a bizottság szerint az, hogy a lakosság idegenkedik az elektronikus fizetésekhez, online banki ügyintézéshez és vásárláshoz hasonló ügyleteken alapuló szolgáltatásoktól.

A kormányzat az ikt-stratégiájában szereplő cél, hogy 2016-ra a mikro- és kisvállalkozások 90 százaléka rendelkezzen internet-hozzáféréssel (2020-ra pedig 99 százalék), és 2016-ra a mikro- és kisvállalkozások 50 százaléka legyen jelen az interneten (honlappal, Facebook profillal stb.), 2020-ra pedig 80 százalék.

A további célok közé tartozik a magyar szoftver- és szolgáltatásexport értékének megduplázása 2020-ra, illetve, hogy a kkv-k 33 százaléka 2020-ra online vásároljon vagy értékesítsen, az integrált vállalkozási rendszereket használó kkv-k száma pedig elérje az uniós átlagot.

A kormányzati intézkedések között szerepel az ikt-szolgáltatások exportcélú fejlesztésének támogatása, a kkv-k belföldi it- és elektronikus szolgáltatásai fejlesztésének elősegítése, valamint az elektronikus kereskedelem, az elektronikus számlázás és fizetések, valamint az elektronikus aláírás piacát szélesítő eszközök támogatása.

A Gazdaságfejlesztési és Innovatív Operatív Program (GINOP) vonatkozó elemeinek időbeni és hatékony végrehajtása jelentős mértékben hozzájárulhat az e területen felmerülő kihívások leküzdéséhez - jegyzi meg a bizottság.

Ez is gyenge

A digitális közszolgáltatások tekintetében Magyarország a negyedik leggyengébb teljesítményt nyújtja az Európai Unióban, jóval elmaradva az átlagtól annak ellenére, hogy az elmúlt évben a vonatkozó DESI mutatók valamivel gyorsabban növekedtek az uniós átlagnál. A bizottság megjegyzi, hogy a modern állami szolgáltatások hatékony eszközt biztosítanának a költségvetési kiadások csökkentésére, de a vállalatok, állampolgárok és a közszolgáltatásoknak is hasznára válna.

A Nemzeti Infokommunikációs Stratégia célkitűzése szerint 2018-ra az állampolgároknak és a vállalkozásoknak képesnek kell lenniük a teljes körű (akár határon átnyúló vonatkozású) közigazgatási szolgáltatások online igénybevételére, és 2016-ra a felnőtt lakosság 60 százalékának tudnia kell használni az e-kormányzati szolgáltatásokat.

A bizottság ezzel kapcsolatban felhívja a figyelmet az e-kormányzatról készült legutóbbi teljesítményfelmérés szerint Magyarország jóval elmarad mind a négy mutató, a felhasználóközpontúság, az átlátható kormányzat, a határon átnyúló mobilitás és a kulcstényezők (például az elektronikus személyazonosítás) átlagától. (A jelentésben e pontnál a bizottság említést tesz a 2016 januárjában bevezetett új elektronikus személyazonosító kártyára.)

Szabó Zsuzsanna

http://www.napi.hu

2016.05.26.



 Frissek a rovatban »

 Hasonlóak »

 Frissek »