Tisza News - Autonómia a születés jogán


Autonómia a születés jogán


2016-06-04. Miután egyetlen Magyarországgal szomszédos országban sem ismerik el az ott élő magyar nemzeti közösségeket államalkotó tényezőnek, tehát nem egyenrangú állampolgárok, ezért csak a tényleges és teljes körű autonómia biztosíthatja szülőföldön való boldogulásukat és fennmaradásukat, véli Csóti György külpolitikai szakértő, a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója, aki 1990–98 között az MDF, majd 2011–14-ben a Fidesz országgyűlési képviselője volt.

Az 1920-as trianoni békediktátum következtében Magyarország elveszítette területének kétharmadát, és 3,4 millió magyar került idegen fennhatóság alá az utódállamokban, közel a fele az új magyar határ mentén egy tömbben. Ezeken a területeken ma mindössze 2,5 millió magyar él, ugyanakkor a többségi lakosság lélekszáma több mint kétszeresére nőtt. A magyarok részaránya az elcsatolt területen a helyi lakossághoz viszonyítva Szlovákiában 30 százalékról 10 százalékra, az Ukrajnához tartozó Kárpátalján 31 százalékról 12 százalékra, a Romániához csatolt Erdélyben 32 százalékról 20 százalékra, a Vajdaságban 28 százalékról 14 százalékra csökkent. Mindez látszólag betudható a kényszerű elvándorlásnak, erőszakos asszimilációnak, kitelepítéseknek, tömeggyilkosságoknak, amelyek 1920 és 1990 között történtek. Azt hittük, a rendszerváltozások után, az euro-atlanti integráció kiteljesedését követően mindez megszűnik. Nem így történt. Évtizedenként több százezerrel csökken az elcsatolt területeken élő magyarok száma.

Horvátország és Szlovénia kivételével a többi öt szomszédos országban sehol nem adják meg az őshonos magyar nemzeti közösségeknek a nyugat-európai gyakorlatnak megfelelő kollektív emberi jogokat. Egyedül az európai uniós tagságra törekvő Szerbiában jelentek meg a kulturális autonómia csírái, emlékeztet Csóti György a hirek.sk felvidéki hírportálon megjelent írásában.

Mi a magyar nemzeti közösségek megmaradásának feltétele? – teszi fel a kérdést. Az anyanyelv korlátlan használata az élet minden területén a születéstől a halálig, a nemzeti kultúra ápolásának és gyakorlásának joga külső feltételek nélkül, egyenrangú állampolgárság az adott országban, pénzügyi és gazdasági függetlenség. Európai uniós szóhasználattal: a szubszidiaritás elvének biztosítása. Miután egyik szomszédos országban sem ismerik el az ott élő magyar nemzeti közösségeket államalkotó tényezőnek, tehát nem egyenrangú állampolgárok, ezért csak a tényleges és teljes körű autonómia biztosíthatja szülőföldön boldogulásukat és fennmaradásukat. Teljes körű, vagyis személyi elvű, kulturális és területi autonómia valamelyik formája, vagy ezek kombinációja.

Csak ezáltal biztosítható ugyanis az önrendelkezés a szórványban és a tömbben élőknek egyaránt.

Kérdés, milyen alapon adható meg ez a jog a kisebbségben élőknek? Európában számos helyen megoldották az őshonos nemzeti kisebbségek helyzetét személyi elvű, kulturális vagy területi autonómia biztosításával. Világossá kell tenni, hogy az őshonos magyar nemzeti közösségeknek is alanyi jogon jár az önrendelkezés az utódállamokban. Születésük helye adja meg ezt a jogot: ott születtek, ahol őseik éltek és alkottak évszázadokon át. Falvakat, városokat építettek, gazdag kultúrát teremtettek, és vérükkel védték azt a földet, ahol ma is élnek. Joguk van tehát nemzeti identitásuk megtartásával szülőföldjükön teljes életet élni. Ezt a jogot számos európai irányelv, Európa Tanács-i ajánlás és a volt szovjet érdekszférán kívüli területeken kialakult gyakorlat igazolja, hangsúlyozza a szakértő.

Ezért kell és ezért jár az autonómia az elszakított magyar nemzetrészeknek. Fenti felismerések hozták létre 2005-ben Tőkés László vezetésével a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanácsot, melynek munkájában valamennyi számottevő határon túli magyar politikai szervezet részt vesz. A Tanács 2011. március elsején Brüsszelben tartott ülésén elfogadott hárommondatos zárónyilatkozata a mai napig érvényes.

Létezik tehát Európában egy megoldatlan magyar ügy. Valamennyiünk érdeke, hogy ez a kérdés minden érintett fél számára megnyugtató módon megoldást nyerjen. Ez biztosítja majd a térség társadalmi békéjét, politikai stabilitását és gazdasági prosperitását – zárja írását Csóti György.


A nyilatkozat

♦ megállapítja, hogy a mai Magyarország határain kívül élő magyar nemzeti közösségek fennmaradásának és fejlődésének egyedüli garanciája a tényleges és teljes körű autonómia biztosítása,

♦ kijelenti, minden törvényes eszközt felhasználnak, hogy a magyarság e jogos igényének érvényt szerezzenek,

♦ leszögezi, hogy a magyar kérdés ilyen megoldása Európa stabilitása szempontjából elengedhetetlen.

kiszó

http://kiszo.hhrf.org

2016.06.04.



 Frissek a rovatban »

 Hasonlóak »

 Frissek »