Tisza News - Ötven perc a magyarságról


Ötven perc a magyarságról


2017-03-13. Az 1956-os Emlékbizottság támogatásával Magyarország Beregszászi Konzulátusa és a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház közös produkciójaként nemrég indult útjára a „szél el ne hordja, eső el ne mossa…” című előadássorozat a hazaszeretetről, a magyarságról.

A részletekkel kapcsolatban Szalipszki Endre elmondta, az 1956-os forradalom 60.-ik évfordulóját használták fel arra, hogy a külképviselet a magyar társulattal együttműködési megállapodást kössön egy rendhagyó történelem, irodalomóra megtartására.

– Gál Natália színművész vállalta, hogy összeállítja a műsort és Balogh Mariannával, a beregszászi főiskola színjátszó szakkörének tagjával együtt tucatnyi helyszínen, középiskolákban, líceumokban, az Ungvári Nemzeti Egyetemen mutatják be ezt a sok új ismeretet adó, érzelmekkel teli előadást. Én a Nagyberegi Középiskolában vettem részt rajta, és számomra is nagy élményt jelentett. Öröm volt nézni, ahogyan a diákokat megérintette. Úgy vélem, sokuk tudatában van, hogy az ő nagyszülei, dédszülei is megszenvedték a Gulágot, a malenykij robotot – fogalmazott a beregszászi főkonzul, majd hozzátette, a fiatalok számára manapság más megközelítés kell, mint egy beszéd, egy évfordulós megemlékezés. És ez a sokszínű műfaj, amit Gál Natália és Balogh Marianna készítette el, mindenképpen sikeres vállalkozásnak tekinthető. Az is örömteli, hogy a beregszászi konzulátus részese lehetett ennek a projektnek, és a külügyminisztériumi támogatás révén vállalhatta a közreműködést.

– Mikor indult útjára az előadássorozat? – kérdeztük Gál Natáliát, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház színművészét.

– Ez év februárjában kezdtük meg a munkát. Kárpátalja különböző tanintézményeiben lépünk fel az új műsorunkkal, amely a hazaszeretetről, az itt maradásról és a magyarságról szól. Számos iskolában jártunk már, s reményeink szerint március és április folyamán még több helyre el tudjuk vinni az előadást. Viszont az is eszünkben jutott, hogy nemcsak iskolákban kellene bemutatni, hanem, olyan embereknek, akik szeretnének hallani a kárpátaljai sorsokról, felidézni az emberek múltját, fájdalmát.

– Mennyire volt kihívás ennek az előadásnak az összeállítása, színpadra vitele?

– Amikor megkerestek a konzulátustól, és felajánlották a lehetőséget, sokat gondolkodtam, mi is legyen az, amit bele tudunk sűríteni ötven percbe. Először az jutott eszembe, hogy a megszokott verseket, dalokat adjuk majd elő, ám később rájöttem, hogy ez kevés… Kárpátalján több olyan történész és irodalmár van, aki összefoglalta a Gulágról visszatért elhurcoltak vallomásait. A Molnár D. Erzsébet Gulág-kutató, történész és a Dupka György által összegyűjtött anyagokat használtam fel. Sokszor azt tapasztalom, hogy nem igazán ismerjük ezeket a történéseket, ezért a versek és dalok mellett a túlélők vallomásait is beleépítettem a műsorba. A műsort én állítottam össze, de mivel egyedül ötven percet kitölteni nem lett volna könnyű vállalkozás, felkértem Balogh Mariannát, a főiskola színjátszó szakkörének tagját, hogy legyen a partnerem.

– Van-e arra lehetőség, illetve volt-e rá precedens, hogy az előadás után a diákok kérdéseket tettek fel?

– Gyakran az előadás után odajönnek a tanárok, és akár a diákokkal együtt elmondják, hogy az ő családjukban is történtek hasonló dolgok, még emlékeznek arra, hogy a nagyapát, dédapát, más rokont elhurcoltak. Ám mivel van olyan nap, hogy három helyszínen is játszunk, nem igazán van időnk arra, hogy elbeszélgessünk velük. Úgy hiszem, az lehetne a következő lépés, hogy bevonjuk a gyerekeket ezekbe a dolgokba. A mai fiatalság rengeteg információt kap az internet, a média által, annyira gyors mindaz, ami köröttünk zajlik, hogy a múlt történései lassan feledésbe merülnek. Örömmel tapasztaljuk, hogy amikor elkezdjük átadni az emberek vallomásait, a gyerekek kinyílnak, isszák minden mondatomat. Amikor olyan szöveget közvetítünk feléjük, aminek valóságos alapja van, azok hatalmasat tudnak szorítani a lelkünkön, a szívünkön.

Hegedűs Csilla

http://kiszo.hhrf.org


2017.03.13.



 Frissek a rovatban »

 Hasonlóak »

 Frissek »