Tisza News - A többnyelvű oktatásról tanácskoztak Kijevben, kárpátaljai résztvevőkkel


A többnyelvű oktatásról tanácskoztak Kijevben, kárpátaljai résztvevőkkel


2017-04-15. Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériuma az Európai Együttműködési és Együttműködési Szervezettel (EBESZ) közösen tartott nemzetközi konferenciát Мультилінгвальна освіта в регіоні ОБСЄ: досвід і перспективи для України (Többnyelvű oktatás az EBESZ régióiban: tapasztalat és perspektívák Ukrajna számára) címmel Kijevben április 13-án.
tovább->


Az ukrán fővárosban szervezett rendezvényen nemzetközi szakértők mellett az ukrán oktatási minisztérium illetékes munkatársai, valamint gyakorló pedagógusok vettek részt és tartottak előadást. A szakmai fórumon meghívottként részt vett Csernicskó István, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola oktatója, a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont vezetője is.

A rendezvényt Lilija Hrinevics, Ukrajna oktatási és tudományos minisztere nyitotta meg. Bevezetőjében kiemelte, hogy a többnyelvű oktatás bevezetésére egyebek mellett azért is nagy szükség van az országban, mert 2016-ban a Kárpátalján érettségizettek 36%-a csupán 1–3 közötti osztályzatot szerzett a független tesztelésen ukrán nyelv és irodalomból a 12-es skálán. A miniszter asszony beszédét elhangzása után néhány perccel már közzé tette az oktatási tárca hivatalos honlapja, és szinte azonnal átvette az egyik kárpátaljai hírportál is, azt kiemelve címként, hogy a nemzeti kisebbségek nyelvén oktató iskolák nem biztosítanak megfelelő szintű ukrán nyelvtudást tanulóik számára. Egyik hírportál sem számolt be azonban arról, hogy az ukrajnai nemzeti kisebbségeknek a tanácskozáson jelen lévő képviselői közül többen – például Aurika Bozseszku, a bukovinai román közösség képviselője és Csernicskó István – felhívták az oktatási miniszter figyelmét arra, hogy a többnyelvű oktatás bevezetéséhez Ukrajnában nincsenek meg a szükséges feltételek: hiányoznak a két nyelven folyó tanításra felkészített pedagógusok, a kétnyelvű tankönyvek, szemléltetők, oktatási anyagok, nincsenek kidolgozva az oktatás és értékelés szakmai szempontjai stb. Az ukrajnai kisebbségi szakértők azt is felvetették, hogy ameddig a többnyelvű oktatás bevezetését kizárólag a kisebbségek számára ajánlják, addig az nem a többnyelvűség kialakítását és nem a hozzáadó nyelvoktatást szolgálja, hanem az asszimiláció felé terel.
A felvetésekre a miniszter úgy reagált, hogy az országban a többnyelvű oktatás még csupán kísérleti szakaszban van, és ha esetleg ukrán tannyelvű iskola is részt kíván venni a kísérletben, annak semmi akadálya. Ám a kisebbségi szakértők arra hívták fel a tárcavezető figyelmét, hogy miközben a kisebbségiek számára javasolt többnyelvű oktatási modellben az egyik alkalmazott nyelv a kisebbség anyanyelve, a másik pedig az államnyelv, a többségiek számára megmaradnak a kizárólag anyanyelvű képzést folytató intézmények, vagy ha mégis a többnyelvű oktatást választják, akkor az anyanyelvük mellet egy magas presztízsű világnyelv, leggyakrabban az angol vagy a német kerül be tannyelvként az oktatási folyamatba.

A miniszteri bevezető utáni vita lezárását követően olyan pedagógusok személyes tapasztalataival ismerkedhettek meg a jelenlévők, akik egy kísérleti program keretében többnyelvű oktatásban vesznek részt Ukrajnán belül. A megszállt Krím félszigetről az ország más részeire települt krími tatárok kétnyelvű oktatásáról Juszif Kurkcsi, az oktatási miniszter egyik helyettese számolt be, majd egy-egy Odessza és Csernyivci megyei előadás következett. Ezt a blokkot két kárpátaljai előadás zárta. Az ungvári 42. számú óvoda és 4. számú középiskola ukrán–szlovák kétnyelvű oktatási modelljével ismerkedhettek meg az érdeklődők, a kísérleti program országos felelőse és koordinátora, Okszána Persukova pedig összefoglalta a tapasztalatokat. A bemutatók nem voltak túl meggyőzőek, amit némiképp magyaráz, hogy a kísérleti modell még csak a kezdeti fázisban tart.

Az eztán következő külföldi szakértők előadásaiból kiderült, hogy nincs általában vett két- vagy többnyelvű oktatás: ahány modell, annyi féle, és minden esetben a helyi helyzethez kell igazodni. Képet kaphatott a hallgatóság a dél-tiroli Bolzano kisebbségi nyelven is oktató egyetemén folyó képzésről, a spanyolországi Katalán autonómián belül folyó nyelvoktatási modellekről, továbbá a fríz kisebbség nyelvmegtartó törekvéseit támogató kétnyelvű oktatásról. Az előadások mindegyikéből az derült ki, hogy a bemutatott többnyelvű oktatási modellek célja nem a kisebbségi nyelvek beolvasztása, nem is az államnyelv elsajátíttatása, hanem a kis nyelvek megtartásának támogatása, illetőleg a többnyelvűség támogatása, egymás nyelvének és kultúrájának megismertetése. Az is kiviláglott a bemutatókból, hogy a többnyelvű oktatás ott lehet eredményes, ahol a megtervezésére, előkészítésére megfelelő hangsúlyt fektetnek, és ahol ebbe a folyamatba bevonják az érintett felek (a kisebbségek, az iskolák, a szülők) képviselőit. Ahol nem megfelelően készítik elő a többnyelvű oktatást, ahol a két- és többnyelvűségnek nincs erős társadalmi támogatottsága, ott bizony kudarcokra lehet számítani.

Eddigi tapasztalataink alapján sajnos megvan az esélye annak, hogy az EBESZ kezdeményezésére és szervezett szakmai találkozóból az ukrán oktatáspolitika nem vonja le a megfelelő következtetéseket, és a nem a nyelvoktatás hatékonyságának emelését, a többnyelvű oktatás megfelelő előkészítését, a pedagógusképzés megreformálást tekinti távlati céljának, hanem látszatmegoldások keresése keretében erőltetni kezdi az anyanyelvi iskolahálózat felszámolását, és többnyelvű oktatás bevezetését, nem számolva mindennek a következményeivel.

Hodinka Antal Intézet

http://hodinkaintezet.uz.ua

2017.04.15.



 Frissek a rovatban »

 Hasonlóak »

 Frissek »