Tisza News - Hit the road – egy hosszú út közepére ért az európai kisebbségek ügye


Hit the road – egy hosszú út közepére ért az európai kisebbségek ügye


2017-05-04. Mérföldkőhöz érkezett az európai nemzeti kisebbségek ügye azáltal, hogy az Európai Bizottság bejegyezte a Minority Safepack európai polgári kezdeményezést. A hamarosan kezdődő petíciós kampány célja világossá tenni az EU döntéshozói számára, hogy az uniós szintű jogalkotás nem kerülhető meg a kisebbségvédelem területén – hangzott el csütörtökön a Hit the Road – a Minority Safepack (MSPI) európai polgári kezdeményezés és az Európai Parlament című konferencián.

Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) által szervezett rendezvény házigazdái Winkler Gyula és Sógor Csaba, az RMDSZ EP-képviselői voltak, meghívottai pedig az MSPI kezdeményező bizottságának tagjai – köztük Kelemen Hunor RMDSZ-elnök –, a FUEN vezetői, az EP kisebbségi ügyekkel foglalkozó frakcióközi munkacsoportjának (Intergroup) tagjai, kisebbségi jogi szakértők. A konferenciát az EP elnöke, Antonio Tajani fővédnökségével tartották meg. Ennek jelentőségét több felszólaló is hangsúlyozta.
Egy kis nosztalgia

A moderátor Winkler Gyula felvezetőjében felidézte, hogy öt éve éppen az EP épületében rakták le – az RMDSZ javaslatára – az európai polgári kezdeményezés alapjait. Ebben a munkában szavai szerint sorsdöntő volt a Intergroup tagjai közötti együttműködés. A luxemburgi bíróság döntésének mérföldkövét elhagyva, a MSPI kezdeményező bizottsága már készülhet az egymillió aláírás összegyűjtésére az EU legkevesebb hét tagállamban. Ez a feltétele ugyanis annak, hogy az Európai Bizottság elindítsa a jogalkotási folyamatos a kisebbségvédelem területén – emlékeztetett Winkler.

Nils Torvalds finn EP-képviselő, az Integroup társelnöke is nosztalgiázva indította beszédét. Felidézte, hogy tömött volt az a terem, amelyben a MSPI alapjait papírra vetették, és mekkora hidegzuhanyként érte a kezdeményezőket az Európai Bizottság 2013-as elutasító döntése. A luxemburgi bíróság döntését történelminek nevezte, mert esélyt jelent a kisebbségvédelem jogi keretének megteremtésére. „Lesz mit hátrahagynunk a gyermekeink, unokáink számára. Biztos vagyok abban, hogy összegyűjtjük az aláírásokat, de sok munka vár ránk, de nem 7, hanem 28 tagállamból kellene ezeket összegyűjteni” – fogalmazott a képviselő.

Vincze: Let`s hit the road

Vincze Loránt FUEN-elnök szerint is történelmet írt döntésével a luxemburgi bíróság. Emlékeztetett arra, hogy a MSPI volt a első európai polgári kezdeményezés, amelyet az Európai Bizottsággal kötött kompromisszum alapján jegyeztek be. Felidézte, hogy 2012 április 15-én fogant vetették papírra az első elképzeléseiket a kezdeményező bizottság tagjai.

„Sok-sok órát dolgoztunk a csomagon. A kisebbségi szolidaritás egyre nőtt a kezdeményezés körül. Szomorúak voltunk az elutasításkor, de nem csüggedtünk el. Elhatároztuk, hogy fellebbezzünk, mert biztosak voltunk igazunkban. Meggyőződésünk, hogy a kisebbségek védelme nem mond ellent az európai értéknek. Ma már egy erős koalíció körvonalazódik az ügyünk körül” – mondta a FUEN elnöke. Megjegyezte, csupán a pereskedéssel elvesztett négy évet sajnálja.

Vincze elmondta, a következő hónapokban az aláírásgyűjtésre, a petíciós kampányra összpontosít a kezdeményező bizottság. Kampányt szimbolikusan május 21-én, a FUEN kolozsvári kongresszusán indítják el, és néhány héten belül az online aláírásgyűjtés is elkezdődhet. A „papír alapú”, hagyományos aláírásgyűjtést várhatóan szeptemberben kezdik el a FUEN tagszervezetei.

A kezdeményező bizottságnak szándékában áll felhívást intézni az EU döntéshozóihoz, európai politikai pártok vezetőihez, hogy legyenek a partnerei a kisebbségi javaslatcsomagnak. „Semmi mást nem akarunk, csak elérni azt, hogy a kisebbségi jogok az emberi jogok részei legyenek. A folyamatos jogsértések azt bizonyítják, hogy a tagállamok önállóan nem tudják kezelni ezt a kérdést” – fogalmazott a FUEN elnöke. „Történelmet írtunk, remélem, hogy az uniós szintű törvényalkotás is beindul. Let`s hit the road” – zárta beszédét a FUEN elnöke.

Kelemen Hunor: ez a többség ügye is

Kelemen Hunor beszédében elmondta, az MSPI több szempontból is fontos az RMDSZ számára. Szavai szerint a FUEN tagszervezetei olyan szolidaritásról tettek és tesznek tanúbizonyságot, amely nélkül az európai őshonos kisebbségek közösségként nem lehetnek sikeresek az európai politika közterein.

„Ugyanakkor a Minority SafePack nemcsak a mi ügyünk, hanem a többség ügye is. Mi, kezdeményezők valami pluszt szeretnénk hozzáadni a kontinens népeinek jövőjéhez, olyan értékeket kívánunk a középpontba helyezni, amelyek minden demokratikus és szabadságszerető közösség életét vezérlik: a jogállamiságot, a törvénytiszteletet és az emberi, közösségi jogokat. Párbeszédet javasoltunk, és ezt a párbeszédet, úgy érezzük, hogy elfogadta az Európai Bizottság, amikor regisztrálta kezdeményezésünket” – hangsúlyozta a szövetségi elnök.

A politikus elmondta, a romániai magyar nemzeti közösség, az EU legnagyobb őshonos kisebbsége közel száz esztendeje küzd azért, amit minden szabadságszerető közösség értéknek tart: megőrizni és továbbadni nemzeti identitását, biztonságban élni szülőföldjén. „Úgy véljük, hogy az Európai Unió nem lehet megosztott, nem maradhat szétszakított állapotban, egységessé kell válnia az őshonos kisebbségek jogainak érvényesítése tekintetében is” – tette hozzá Kelemen Hunor. Szerinte az EU erősebb, sikeresebb, versenyképesebb és stabilabb lesz akkor, ha odafigyel a 60 milliós, „egy nagyobb országnyi” őshonos kisebbséghez tartozó polgárára.

A politikus fontos eredményeként nevezte, hogy a luxemburgi bíróság a Minority SafePack kezdeményező bizottságának adott igazat az Európai Bizottsággal folytatott vitában. Szerinte legalább ennyire fontos előrelépés az is, hogy a Bizottság tárgyalásra hívta a kezdeményezőket, illetve hogy bejegyezte a Minority SafePacket.

„Ezzel megtörtént az első lépés annak irányába, hogy az őshonos nemzeti kisebbségek ügye formálisan is az Európai Unió döntési körébe jusson. Tudom, hogy még hosszú út áll előttünk, hogy az egymillió aláírás összegyűjtése még nem jelenti azt, hogy megnyertük a csatát, de ez egy igazán fontos következő lépés” – jelentette ki Kelemen Hunor.

Az RMDSZ elnöke elmondta: a romániai magyar közösségről a román diplomácia gyakran azt terjeszti, hogy szeparatista, hogy „el akarja szakítani Erdélyt Romániától.” Mint kiemelte, a mindennapi gyakorlat azt mutatja, hogy az elmúlt években gyakran az anyanyelv-használat és a közösségi szimbólumok korlátozására irányultak a többség kezdeményezései.

„Tulajdonképpen azokat a törvényes kereteket, amelyeket a kilencvenes évek végén, a kétezres évek elején Románia európai uniós és NATO-s csatlakozása előtt sikerült kialakítani, hatósági és igazságszolgáltatási eszközökkel megváltoztatják, átértelmezik. Korlátozzák az anyanyelv-használatot, azt, ami az identitásunk megerősítésének egyik legfőbb eleme” – részletezte a politikus.

Emlékeztetett: a washingtoni külügyminisztérium legutóbbi országjelentése pontszerűen sorolja fel, hogy az emberi jogokat, a kisebbségi jogokat, a vallásszabadság gyakorlásának a jogát milyen módon és hol sérti Románia. Nagyon fontosnak nevezte, hogy az elmúlt két-három évben az Egyesült Államok ismét figyel a kisebbségi közösségekre. „A mi országunk olyan, ha elvárásokat fogalmaznak meg vele szemben, akkor teljesíti azokat. Amikor nincsenek elvárások, megfeledkezik az alapértékekről, azok gyakorlatba ültetéséről” – tájékoztatta hallgatóságát az RMDSZ elnöke.

Határokon átívelő közös cél

A konferencián szót kapott Hans Heinrich Hansen, a FUEN korábbi elnöke is. Az idős politikus felelevenítette az elmúlt évek történéseit, és kitért a németországi dánok problémáira is. Hansen hangsúlyozta, az európai őshonos kisebbségeknek önbizalomra van szükségük, és ezt törvényekkel lehet bátorítani. „A FUEN nagyon erős, amikor a tagszervezetek szolidaritásáról van szó. Szükségünk van külső támogatásra is, hogy növelni tudjuk a nyomást az EU döntéshozóira” – mondta a szervezet volt elnöke.

A szlovákiai Berényi József, a Magyar Közösség Pártjának volt elnöke áttekintette az európai nemzetközi intézmények viszonyulását a kisebbségek jogaihoz. Mint mondta, a kilencvenes évek voltak a legkedvezőbbek a kisebbségek számára ezen a téren.

Szavai szerint az EU-nak meg kell védenie az eltűnőfélben lévő etnikai közösségeket. Példaként említette Szlovákiát, ahol 1981-ben még 580 ezer magyar élt, 2001-re pedig számuk 468 ezerre csökkent. „Húsz év alatt elveszítettünk 100 ezer embert, az asszimiláció pedig az EU kereteiben történik” – emlékeztetett. Szerinte ezt az asszimilációt csak úgy lehet megállítani, ha az Európai Bizottság megfogalmazza az uniós szintű kisebbségvédelem jogi normáit.

Daniel Afreider olasz képviselő, a FUEN alelnöke is arról beszélt, hogy mérföldkőhöz érkezett az európai nemzeti kisebbségek ügye. „Az MSPI azt bizonyítja, hogy közös, határokon átívelő célunk van. Ez az egyik legfontosabb üzenet” – mondta a politikus. Szerinte a FUEN keretet teremt arra, hogy az Európában élő kisebbségek tapasztalatokat cseréljenek és a legjobb gyakorlatra alapozva keressenek megoldást a helyzetük uniós szintű rendezésére.

A konferencia kisebbségjogi szakértők előadásaival folytatódott, a nap tapasztalatait Sógor Csaba foglalta össze zárszavában.
Munkavacsorával kezdődött

A kisebbségi polgári kezdeményezésről szóló kétnapos rendezvény egy munkavacsorával kezdődött szerda este. Sógor Csaba köszöntőjében úgy értékelt: elérkezett az idő, hogy a civil társadalom felmutassa az erejét a következő hónapokban, nemcsak az egymillió aláírás összegyűjtésében, hanem az EB meggyőzésében is, hogy elkezdődhessen az uniós jogalkotás a kisebbségek védelmében.

Karl Heinz Lambertz, a belgiumi parlament szenátora, a Régiók Bizottsága alelnöke szerint a Minority Safepack kezdeményezés 2012-es elindítása óta Európa sokat változott, és most a legfontosabb az, hogy elmagyarázzák az uniós állampolgároknak: ez a kezdeményezés nem egy újabb ok lesz a széthúzásra, és a sokszínűség továbbra is Európa egyik legfontosabb értéke, nem pedig egy probléma.

„Meg akarjuk változtatni Európa arcát, azt akarjuk, hogy a kisebbségi kérdés kerüljön napirendre, és végre úgy tűnik, ez sikerülni fog. A dolgok számunkra is meglepően pozitív alakulását követően optimista vagyok, hogy sikerre visszük kezdeményezésünket” – fogalmazott Vincze Loránt, a FUEN elnöke, aki történelmi esélynek nevezte a Minority Safepack bejegyzését.

„Elértünk valamit nemcsak a kisebbségek, hanem a teljes Európa és a civil társadalom számára” – mondta Heinz Heinrich Hansen, a FUEN volt elnöke, a polgári kezdeményező bizottság tagja, aki szerint az MSPI sikeres bejegyzése az Európai Bizottságnál utat nyitott más polgári kezdeményezések előtt is, és reményt nyújt a civil társadalomnak, hogy beleszólásuk lehet az EU működésébe.

Valentin Inzko, az ENSZ bosznia-hercegovinai főmegbízottja, a karinthiai (Ausztria) szlovénok szervezetének elnöke elmondta: „Szeretem az Európai Uniót, de kritikusnak kell lennem vele: erőteljesebbnek kellene lennie, és ki kellene töltenie az űrt. Európa már most sokkal jobb hely, mint volt, de még mindig nem sikerült megfelelnie azoknak az elvárásoknak, amelyeket polgárai támasztanak vele szemben, és a polgári kezdeményezés egy nagyon jó eszköz ennek megvalósítására.”

Csáky Pál EP-képviselő szerint az az igazi kérdés, hogy nyertesek leszünk-e a folyamat végén. „Ezért kérek mindenkit, hogy aktív legyen ebben az ügyben, mert ez nemcsak az európai kisebbségek számára egy nagy kihívás, hanem Európa minden demokratája számára. Együtt, és csak együtt sikerülhet” – fogalmazott a szlovákiai magyar politikus.

Winkler Gyula munkavacsorát záró hozzászólásában rámutatott: a tömbben, vegyes környezetben, illetve szórványban élő romániai magyarság az EU összes lehetséges kisebbségi helyzetét lemodellezi, és erdélyi magyarként az a tapasztalata, hogy a szolidaritás a megmaradás kulcsa. Európai szinten is szolidaritásra van szükség a kisebbségek közt, így vihető sikerre a kezdeményezés – tette hozzá.

Fotó: FUEN

Cseke Péter Tamás, Brüsszel

http://www.maszol.ro

2017.05.04.



 Frissek a rovatban »

 Hasonlóak »

 Frissek »