Tisza News - Halálos járvány a magyar kórházakban


Halálos járvány a magyar kórházakban


Egyik évről a másikra két és félszeresére nőtt a súlyos bélfertőzések száma a hazai kórházakban. 2012-ben már több mint ezren haltak bele a kórba. Ennek pontos okát nem tudják, de a vizesblokkok lepusztultsága nem segít a helyzeten.

Egyik évről a másikra két és félszeresére nőtt a súlyos bélfertőzések száma a hazai kórházakban. 2012-ben már több mint ezren haltak bele az enyhébb esetekben csak hasmenéssel, súlyosabb esetben vastagbélgyulladással járó kórba, amely mind nagyobb gondot jelent a hazai kórházakban.

Arra, hogy pontosan miért pont most okoz robbanásszerűen kórházi járványokat ez a baktérium, egyelőre nincs egzakt válasz. Szakemberek szerint az úgynevezett savlekötő szerek, illetve az antibiotikumok túlzott és gyakran felesleges alkalmazása miatt is fogékonyabb a legyengült emberek szervezete a baktériumra, másrészt az egészségügy mind nagyobb pénzhiánya is korlátozhatja az ilyen kórházi járványok megelőzését.

Az eddigi legnagyobb hazai kórházi járvány tavaly mégis egy jó állapotban lévő, frissen felújított fővárosi intézményben tarolt. Weltner János sebész főorvos szerint az teljesen a véletlen műve, hogy mikor, melyik kórházba hurcolja be a súlyos hasmenéses járványt okozó Clostridium difficle nevű baktériumot valamelyik beteg.
HIRDETÉS

A kór megfékezése viszont azon is múlhat, hogy mennyire tartják tisztán a közös illemhelyiségeket, milyen gyakran takarítanak, fertőtlenítenek. Van-e egyáltalán a mellékhelyiségben megfelelő fertőtlenítőszer, rávehetők-e a betegek vagy azok vannak-e olyan állapotban, hogy mindenki maga után takarítson. A baktérium a piszkos kézről kerül a szájba és onnan a belekbe. Azaz bárki megkaphatja, aki vécéhasználat után és evés előtt nem mos alaposan kezet, vagy olyan körülmények között eszik vagy iszik, ahol nincs lehetőség az alapvető higiénés szabályok betartására. Aki pedig megfertőződik, hetekig tünetmentes lehet, és ha ilyen állapotban bekerül a kórházba, pillanatok alatt fertőzhet meg idős, legyengült állapotban lévő embereket. Különösen az olyan helyeken, ahol sokan használnak közös vécét vagy vizesblokkot. Márpedig a hazai kórházakban az egyáltalán nem ritka, hogy egy vagy két vécét használ tíz-húsz, akár harminc beteg is.

Rácz Jenő, a Magyar Kórház Szövetség leköszönt elnöke szerint eddig senki nem számolta össze, hogy a hazai kórházakban átlagosan hány betegre jut egy vécé, de azzal egyetért, hogy ezen a téren volna mit javítani az intézményekben. Mint mondja: általánosságban azt lehet mondani, hogy a felújított, illetve az újonnan épített szárnyakban egy vagy két betegnek jut közös vizesblokk, ellenben a régi építésűekben – a hazai kórházak zöme ilyenben működik – emeleti szintenként van néhány közösen használható vécé. Sőt, mint mondja, a veszprémi megyei kórház telephelyeként működő dobai krónikus részlegük földszintjén ötven betegre egy sem jut, két éve meghibásodás miatt le kellett zárniuk, azóta viszont nincs pénz arra, hogy felújítsák a vizesblokkot.

Így a földszinten elhelyezett 50 betegnek egy emeletet kell megmásznia mindennap, ha a vécét vagy a zuhanyt szeretnék használni. „Örülök, ha egyetlen beteg sem hal meg azért, mert nem volt a számlánkon elég pénz gyógyszerre vagy műszerre. Miközben tudom, hogy olcsóbb megelőzni a kórházi járványt, mint aztán menedzselni, vécétakarításra, fertőtlenítőszer-rendelésre egyre kevesebb jut” – magyarázza a lehetséges okok egyikét az egyik vidéki kórház gazdasági igazgatója. Nem tagadva azt sem, hogy bizony némelyik kórházi vécéjüket a legszívesebben lezáratná, ha tehetné, mert az már olyan állapotban van, hogy ő sem szívesen használná. „A kérdés mindig az, hogy mire – életmentő műszerre vagy a vécéfelújításra – költöm az egészségpénztártól a számlánkra érkező összeget. Miközben kidől a fal, potyog a plafon a betegre, és erre sincs évek óta egyetlen felesleges fillér se.”

Kázmér Tibor, a budapesti Szent János kórház főigazgatója azt mondta: ők tudatosan, évek óta újítgatják föl a vizesblokkjaikat. Bár sok osztályon – például a neurológián, az urológián – sokat javult a helyzet, de pontosan tudja, van még mit tenniük. A sebészeten, ahol elég sok a járóbeteg, még mindig egyetlen, nagyon rossz műszaki állapotú vécéjük van. Általánosságban próbálnak odafigyelni a napi takarításukra, amelynek része a fertőtlenítős lemosás. A vécék tisztasága mellett az is gond, hogy az orvosok és a betegekkel közvetlenül érintkező ápolók, egyéb szakemberek sem mindig mosnak kezet. Egy két évvel ezelőtti ÁNTSZ-felmérés szerint Magyarországon évente mintegy 90 ezer ember kap el kórházakban olyan fertőzéseket, amelyek mintegy fele elkerülhető lenne alapos kézmosással.

Előfordul, hogy azokon az osztályokon, amelyeken a műtétet követően rengeteg testnedvvel érintkeznek a nővérek, egyszerűen nincs idejük arra, hogy minden alkalommal kezet mossanak. Az Amerikai Tudományos Akadémia hivatalos folyóiratában (Proceedings of the National Academy of Sciences, PNAS) publikált eredmények pedig egyértelműen igazolták, hogy egyetlen úgynevezett szuperterjesztő – például egy, a kórházi osztályok között gyakran mozgó radiológus vagy fizikoterapeuta, aki elmulasztja megmosni a kezét – olyan mértékben terjesztheti a fertőzéseket, mintha az összes kórházi dolgozó 23 százaléka mulasztaná el a rendszeres kézmosást. Tavaly Magyarországon is elindult egy kézhigiénés kampány, amely a kézmosás jelentőségére hívja fel a figyelmet.

Danó Anna, Népszabadság. Fotó: Reviczky Zsolt
http://nol.hu

2013.05.15.



 Frissek a rovatban »

 Hasonlóak »

 Frissek »