Tisza News - Valakik mindenáron destabilizálni akarják a helyzetet Kárpátalján?


Valakik mindenáron destabilizálni akarják a helyzetet Kárpátalján?


2018-03-10. Rövid időn belül több támadás is ért magyarsághoz köthető építményeket az Ukrajnához tartozó Kárpátalján. Az ukrán hatóságok nyilatkozatai szerint orosz titkosszolgálati provokáció állhat a háttérben, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke pedig úgy véli, hogy a magyarok és ukránok összeugrasztását célzó akciókról lehet szó.

Egy hónapon belül két támadás érte a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) központi irodáját Ungvár belvárosában. A második, február 27-én hajnalban történt akció során az épület jelentős részben kiégett. Barta József, a KMKSZ alelnöke a merénylet után úgy nyilatkozott: véleménye szerint nem garázdaságról, hanem a kárpátaljai magyarok elleni provokációról van szó. „Valakik mindenáron destabilizálni akarják a helyzetet Kárpátalján” – mutatott rá. A Kárpátalja megyei állami közigazgatási hivatal és a KMKSZ közös nyilatkozatban ítélte el a gyújtogatást.

Összeugrasztanák az ukránokat és a magyarokat?

A két februári gyújtogatást tavaly októberben egy, a vereckei honfoglalási emlékmű ellen tervezett merénylet is megelőzte, ám a soknemzetiségű Kárpátalján az utóbbi években több kísérlet is volt a helyzet nemzetiségi alapon történő destabilizálására, amelyek elsősorban az ukránok és magyarok egymásnak ugrasztására irányultak – szögezte le a Kárpátalja megyei állami közigazgatási hivatal és a KMKSZ.

Klimkin: A cél Kárpátalja destabilizálása


Az ukrán külügyminiszter, Pavlo Klimkin is elítélte a február végi támadást. Úgy fogalmazott: „a magyarjaink elleni támadások Oroszország provokációja, a Szövetségi Biztonsági Szolgálaté vagy valaki másé, ezt feltétlenül kiderítjük”. Klimkin azt gondolja: az Ungváron történteknek az a célja, hogy viszály szítsanak a nemzetiségek és a két ország között – adták hírül ukrán hírportálok. Úgy látja továbbá, hogy semmi nem indokolja, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) speciális megfigyelő missziót telepítsen Kárpátaljára – mint ismeretes, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szorgalmazta az EBESZ-misszió Kárpátaljára történő telepítését.

Moszkal az orosz titkosszolgálatokra gyanakszik

Hennagyij Moszkal kárpátaljai kormányzó meggyőződése, hogy az orosz titkosszolgálatok állnak a gyújtogatás mögött. Hivatalos honlapján közzétett bejegyzésében a megyevezető azt írta: „Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) többször szervezett provokációkat Kárpátalján.” A kormányzó szerint a gyújtogatások „speciális műveletek” voltak, amelyek a helyzet nemzetiségi alapon történő destabilizálását és a kelet-ukrajnaihoz hasonló forgatókönyv provokálását célozták Kárpátalján.

A fenti, a robbantás után közvetlenül tett kijelentéseit erősítette meg véleménye szerint az is, hogy mint a napokban kiderült, a Dnyeszter menti Köztársaság lakosa a székház elleni két támadás felbujtója. A kormányzó úgy fogalmazott március 5-én, hogy a felbujtó orosz titkosszolgálati megbízást teljesített, és további magyarellenes provokációk lehetségesek a térségben. Szerhij Knyazjev ukrán országos rendőrfőparancsnok vasárnapi bejelentette, hogy a február 27-i robbantásos támadást egy cserkaszi és két kropivnickiji lakos követte el, akik már őrizetben vannak. A végrehajtók között vannak a kelet-ukrajnai terrorellenes műveletben részt vett személyek is, ugyanakkor egy másik elfogott személy a kormányzó információi szerint a Dnyeszter menti Köztársaság Nemzetbiztonsági Minisztériumának munkatársa. A pokolgépes támadást a Kárpátalja megyei ügyészség terrorcselekménynek minősítette.

Szijjártó bekérette Ukrajna budapesti nagykövetét


A magyar kormány és több más politikai szereplő – a Fidesz, az LMP, az MSZP, a Párbeszéd, a Jobbik – is elítélte a KMKSZ irodája elleni támadást, a Külgazdasági és Külügyminisztérium pedig bekérette Ukrajna budapesti nagykövetét. Szijjártó Péter külügyminiszter az M1-en úgy ítélte meg: Ukrajnában előretörőben vannak a szélsőséges politikai eszmék.

Hányattatott sors jutott Kárpátaljának


Kárpátalja 1991 óta az ukrán állam része, Ukrajna nyugati részén terül el. A hányattatott sorsú régió – amely területileg tulajdonképpen a Felvidék „folytatása” – az elmúlt 150 esztendőben számos alkalommal „gazdát cserélt”, így volt már Habsburg Birodalom, az Osztrák–Magyar Monarchia, Magyarország és a Magyar Királyság, Csehszlovákia és a Szovjetunió része is. Míg a 16. század közepéig a vidék összlakosságának kétharmada magyar volt, addig 1910-ben 185 ezer magyart írtak össze, a legutóbbi, 2001-es ukrán népszámlálás pedig 151 ezer magyart dokumentált Kárpátalja mintegy egy és negyedmillió lakosából. 2011-re a magyarság lélekszáma becslések szerint 140 ezerre csökkent, az ukrajnai háborús viszonyok az elmúlt években ezt a számot tovább apasztották.

Csehszlovákia kezdte meg a magyarság ellehetetlenítését

Kárpátalja 1918-ig a magyar állam területét képezte. Miután az Osztrák–Magyar Monarchia a vesztes oldalon zárta az első világháborút, a térségre „beadták az igényt” a csehszlovákok és a románok is. A párizsi békekonferencia végül a csehszlovákoknak kedvezett. Csehszlovákia bezárta Kárpátalja magyar nyelvű gimnáziumait, a magyar birtokosokat ellehetetlenítő földreformot indítottak és törekedtek a magyar nyelv visszaszorítására is. 1938. szeptember 29-én a Münchenben ülésező négy európai nagyhatalom – az úgynevezett müncheni egyezményben – döntött Csehszlovákia felosztásáról. A Kárpátalját korábban elbirtokló ország bomlási folyamatát megkezdő döntés új lehetőséget kínált a magyarok számára a területi igények szempontjából.

Vissza Magyarországhoz

A magyar–csehszlovák tárgyalások nem vezettek eredményre, így végül 1938. november 2-án az első bécsi döntés „adta vissza” hazánknak a trianoni békeszerződés által elcsatolt Kárpátalja – magyar határ mentén húzódó – délnyugati sávját. Ezzel Munkács, Ungvár és Beregszász, több mint 80 ezer, magát magyar ajkúnak valló lakossal ismét Magyarország részéve lett.

A trianoni békepaktum revíziójának következő állomása 1939 márciusa volt, amikor a magyarok katonai akció révén az országhoz csatolták egész Kárpátalját, amely így 1944-ig a Magyar Királyság része is maradt. A terület katonai „vissza-megszállása” után kis határháború vette kezdetét az időközben megalakult Szlovákiával, ennek köszönhetően újabb területek kerültek hazánkhoz. A Szovjetunió Hitler általi megtámadásakor Kárpátalja felvonulási területté vált, a zsidó lakosság jelentős részét munkaszolgálatosként az orosz frontra irányították. 1944 májusában elindult az első halálvonat Munkácsról Auschwitzba. Októberben a szovjet hadseregé lett Kárpátalja, amivel folytatódott a lakosságot érintő borzalmak sora. Ezúttal a magyar és a német ajkúak jelentős részét taszították hadifogolysorba, vagy vitték el „málenkij robotra”.

Szovjet elnyomás, majd rendszerváltás

1946 januárjában Csehszlovákia lemondott a területről a szovjetek javára, így megalakult Ungvár központtal a Kárpátontúli Terület, majd az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság Kárpátontúli terület. Rövid idő alatt stabilizálta magát a kommunista párt. A rendszerváltás szele ezt a vidéket is elérte: 1991. augusztus 24-én a legfelsőbb tanács elfogadta a függetlenséget kimondó okmányt, az ezt megerősítő népszavazáson pedig a választók több mint 90 százaléka megerősítette ezt a döntést. A Szovjetunió mint „anyaország” megszűnésével az egykori tagköztársaság, Ukrajna is önálló állam lett.

Egy ellentmondásos megítélésű paktum

A hazánk és Ukrajna között 1991. december 6-án köttetett szerződés a jó szomszédság és az együttműködés alapjait tette le. Az ellentmondásos megítélésű paktum a térség stabilizálását és a kisebbségek alapjogait azzal igyekezett biztosítani, hogy kijelentette: az államok közötti határt megváltoztathatatlannak tekintik, és a területi követelésekről lemondanak. Rögzítették azt is, hogy a nemzeti kisebbségek nyelvi, kulturális és vallási identitásának megőrzéséhez megteremtik a szükséges feltételeket. A nehéz évtizedek után a kárpátaljai magyarság öntudatra eszmélésének fontos mérföldköve volt 1989-ben, amikor megalakult a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), a kárpátaljai magyarok máig legfontosabb érdekvédelmi szervezete. A KMKSZ – Ukrajnai Magyar Párt jelenleg külön frakciót alkot a Kárpátaljai Megyei Tanácsban és a magyarlakta települések nagy részében a párt sorából kerülnek ki az önkormányzati vezetők.

hirado.hu. Fotó: Nemes János/MTIhttps://www.hirado.hu



2018.03.10.



 Frissek a rovatban »

 Hasonlóak »

 Frissek »