Tisza News - Mi a célja Észak-Korea békeoffenzívájának?


Mi a célja Észak-Korea békeoffenzívájának?


2018-04-12. Észak-Korea stratégiai céljai mindig is arról szóltak, hogy elismertessék a rezsimet az Egyesült Államokkal – közölte a Kossuth Rádió 180 perc adásában Csoma Mózes Korea-szakértő. Az amerikai és az észak-koreai vezető várhatóan májusban találkozik.

Észak-Korea jelezte az Egyesült Államok felé, hogy kész tárgyalni a Koreai-félsziget nukleáris leszereléséről Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsongun észak-koreai vezető tervezett találkozóján – közölte egy neve elhallgatását kérő amerikai tisztségviselő. Dél-Koreának hatalmas szerepe volt a közvetítésben Észak-Korea és az Egyesült Államok között, de több csatornán keresztül is fennállnak közvetlen kapcsolatok Phenjan és Washington között. Erről a menesztett amerikai külügyminiszter beszélt még ősszel – közölte a Kossuth Rádió 180 perc adásában Csoma Mózes Korea-szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa.

Erőfitogtatás

Az észak-koreai állandó ENSZ-képviseleten, továbbá Pekingben a két ország nagykövetségén keresztül, valamint Phenjanban a svéd nagykövetségen keresztül zajlik üzenetváltás. Kim Dzsongun lépéseinek megértéséhez tudni kell, hogy 2011-es hatalomra jutása óta egyfajta imidzsépítésbe kezdett, és ezt szolgálták az erőfitogtató lépések, mint a rakétakísérletek vagy a nukleáris robbantások. Ezekkel az volt a célja, hogy a külföld számára úgy tűnjön, megkérdőjelezhetetlen vezetőről van szó, aki még egy háborút is kész felvállalni.

A békefolyamat sikere előnyös lenne Észak-Koreának

A Korea-szakértő szerint azonban Észak-Korea stratégiai céljai mindig is arról szóltak, hogy elismertessék a rezsimet az Egyesült Államokkal. A koreai háború 1953-ban nem békekötéssel ért véget, hanem csupán tűzszüneti egyezménnyel, így a két Korea jogilag azóta is háborúban áll egymással. Phenjan az elmúlt 30 évben, a hidegháború óta egy nagyhatalmi vákuumban van, célja hogy az Egyesült Államoktól kizsarolja az ország legitimációját, ami egy békeszerződés lenne Dél-Koreával. A múlt héten szivárgott ki, hogy a kínai elnök márciusban egy telefonbeszélgetésben négyhatalmi békeszerződés megkötését javasolta az amerikai elnöknek, amelyet a két érintett mellett Kína és az Egyesült Államok írna alá. Ennek létrejötte teljesen más megvilágításba helyezné az északkelet-ázsiai biztonsági kérdéskört.

Arra a kérdésre, hogy mennyire lehet követendő a kínai példa Phenjan számára az ország gazdasági megnyitása, Csoma Mózes elmondta, hogy erre nincs sok esély, mert ez azzal járna, hogy az emberek a szomszéd ország életszínvonaláról, fejlettségéről is tudomást szereznének, és ez a regnáló hatalom legitimitását ásná alá. A békefolyamat sikere Észak-Korea számára nemzetközi legitimációt hozhat, de ami még fontosabb ezt belpolitikai sikerként tudják majd tálalni. Egy békeszerződéssel a Trump-adminisztráció bevonulhatna a történelemkönyvekbe – mondta Csoma Mózes.

A képen: Észak-Korea, 2014. július 15. A KCNA észak-koreai hírügynökség által 2014. július 15-én közreadott képen Kim Dzsong Un első számú észak-koreai vezető, a Koreai Munkapárt első titkára egy éles lőgyakorlatot tekint meg a dél-koreai határ közelében egy ismeretlen helyszínen. (MTI/EPA/KCNA)

hirado.hu/Kossuth Rádió 180 perc

https://www.hirado.hu

2018.04.12.



 Frissek a rovatban »

 Hasonlóak »

 Frissek »