Tisza News - Mi lesz veled, magyar nyelvű oktatás?


Mi lesz veled, magyar nyelvű oktatás?


2018-05-10. A napokban Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériuma társadalmi vitára bocsátotta A teljes általános középfokú oktatásról című törvény tervezetét.

A tervezet háromszintű általános középfokú oktatási rendszert ír le, amely négyéves elemi iskolából (початкова освіта), ötéves általános iskolából (базова середня освіта) és hároméves középiskolából (профільна середня освіта) áll. Más szóval, az ország ismét megpróbálkozik a tizenkét éves iskolai oktatásra való áttéréssel.

A tervezet egyik újdonsága, hogy az állami vagy önkormányzati (kommunális) fenntartású iskolákban tilos lenne felvételiztetni az alsós gyerekeket. Az általános iskolában akkor lenne megengedett a versenyeztetés felvételkor, ha ez nem sérti az iskola ellátási körzetéhez tartozó, illetve a felvételnél egyéb okból előnyt élvező gyerekek jogait. A középiskolába az év végi tanulmányi jegyek és az állami összegző attesztáció eredményei alapján történne a felvétel.

A társadalmi vitára bocsátott dokumentum egyebek mellett körülírja az állami oktatási szabványok és oktatási tervek tartalmát, s ezzel összefüggésben megállapítja, hogy „az állami és kommunális oktatási intézmények oktatási programja nem valósítható meg vagy biztosítható (teljes egészében vagy részlegesen) a szülők és/vagy tanulók költségén”. Magyarán, az oktatás Ukrajnában – az Alkotmánnyal összhangban – változatlanul ingyenes. Más kérdés persze, hogy mi a gyakorlat.

Korábban ukrán illetékesek több ízben hangsúlyozták az új oktatási törvény sok bírálatot kiváltó nyelvi rendelkezései kapcsán, hogy a nemzetiségek nyelvén folyó tanítást A teljes általános középfokú oktatásról törvény szabályozza majd részletesen, ami eloszlatni hivatott a jogszabály belföldi és külföldi bírálóinak kétségeit. A nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatást érintő, a kárpátaljai magyarság számára kiemelten fontos rendelkezéseket a törvénytervezet 5. cikkelye tartalmazza.

A cikkely harmadik pontja kimondja, hogy az ukrajnai őshonos népekhez vagy nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek számára „garantálni és biztosítani” kell a jogot az adott őshonos nép vagy nemzeti kisebbség nyelvének tanulásához az önkormányzati és korporatív (vegyes állami, önkormányzati, magánfenntartású) általános középfokú oktatási intézményekben vagy a nemzeti kulturális társaságok-egyesületek révén.

A 4. és 5. pont rögzíti, hogy az ukrajnai őshonos népekhez és nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeknek jogukban áll megszerezni a teljes általános középfokú végzettséget az ukrán mellett anyanyelvükön. A törvény azonban különbséget tesz a polgárok két említett kategóriája között, amennyiben az őshonos népeknek erre az állami, kommunális és korporatív oktatási intézményekben egyaránt lehetőséget biztosít, míg a nemzeti kisebbségek számára csak a kommunális és korporatív iskolákban engedélyezi.

Bár korábban sok szó esett arról, hogy mennyire káros az ukránul gyakran egyáltalán nem beszélő magyar gyerekek fejlődése és előmenetele szempontjából, ha anyanyelvük mellett már első osztálytól részben az államnyelven folyik az oktatás, a 6. pont mégis kimondja, hogy az őshonos népek és nemzeti kisebbségek nyelvén tanulóknak az iskola alsó tagozatában az éves tanulmányi idő legalább 10 százalékában ukrán nyelven kell tanulniuk, s ezt az arányt fokozatosan 20 százalékra kell emelni.

A 7. pont alapján a nemzeti kisebbségekhez tartozóknak, ha anyanyelvük az Európai Unió hivatalos nyelve, s élni kívánnak azzal a jogukkal, hogy kisebbségi nyelven folytatják tanulmányaikat, az általános iskola 5. osztályában az éves tanulmányi idő legalább 20%-ában az államnyelven kell tanulniuk, s ez az arány a kilencedik osztályig fokozatosan 40%-ra emelkedne. A középiskolában legalább 60%-ot kell majd kitennie az államnyelven tartott foglalkozásoknak a tanulmányi időn belül. Ennél is rosszabb lenne a helyzet a nem uniós nyelvet beszélő kisebbségek, például az oroszok esetében, mivel iskoláikban a törvény szerint a tanulásnak legalább 80%-ban ukránul kellene folynia.

A törvény ezenkívül elrendelné, hogy az állam nyelvén és a kisebbség nyelvén oktatott tantárgyak listáját „a tanintézmény oktatási programja határozza meg a középfokú oktatásra vonatkozó állami szabványoknak megfelelően, figyelembe véve a nyelvi környezet sajátosságait”. A tervezet ugyanakkor nem szabályozza részletesen ezt a területet, például nem tartalmaz garanciákat arra nézvést, hogy a döntéshozatal során kötelezően figyelembe veszik a kisebbségek szempontjait.

Bár korábban az oktatási hatóságok váltig állították, hogy az új nyelvi szabályozás nem szünteti meg a magyar iskolákat, a 8. pont nem sok kétséget hagy afelől, hogy amennyiben a törvény életbe lép, a jelenleg még nemzetiségi iskolák valójában nem lesznek többé magyar, román, lengyel, orosz stb. oktatási intézmények. A tervezet ugyanis kimondja, hogy az őshonos népek vagy nemzeti kisebbségek nyelvén való tanulás jogával olyan osztályok nyitásával lehet élni, amelyekben az államnyelv mellett az adott őshonos nép vagy nemzeti kisebbség nyelvén is tanítanak, és ez a jog nem terjed ki azokra az osztályokra, melyekben ukrán nyelven oktatnak. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a törvény értelmében – és már ettől az esztendőtől kezdve – a tanköteles gyerekeket elsősorban az adott körzetet ellátó oktatási intézménybe iskolázzák be, könnyű belátni, hogy a jövőben bármelyik eddig „magyar” iskolában indulhatna ukrán osztály. (Lásd írásunkat itt.)

A 11. pont kimondja, hogy az egyének és/vagy jogi személyek költségén teljes középfokú oktatást nyújtó magán oktatási intézményeknek jogukban áll szabadon megválasztani az oktatási folyamat nyelvét, egyben kötelesek gondoskodni arról, hogy tanulóik elsajátítsák az államnyelvet az általános középfokú oktatás állami szabványainak megfelelően. Kivételt képeznek e szabály alól azok a magán oktatási intézmények, amelyek működésükhöz közpénzeket is felhasználnak.

A képen: Ungvár, 1993. október 18. A képen: az ungvári Dajka Gábor magyar iskola 1/a osztályának Kapitány Marianna tanárnő magyar órát tart. MTI Fotó: Medgyasszay Gy. Béla

ntk, karpataljalap.net

2018.05.10.



 Frissek a rovatban »

 Hasonlóak »

 Frissek »