Tisza News - Ma még Ukrajnában a legolcsóbbak a földek


Ma még Ukrajnában a legolcsóbbak a földek


2018-05-14. Ukrajna dollármilliárdokat veszít azzal, hogy nem hajlandó áruba bocsátani értékes földjeit, vélekedik a Világbank regionális igazgatója.

Satu Kahkonen, az említett pénzintézet ukrajnai, moldovai és fehérorosz regionális főképviselője szerint Ukrajna hatalmas bevételektől esik el a folyamatosan meghosszabbított földmoratórium miatt, amivel saját földtulajdonosainak árt. Arról nem beszélve, hogy a megnyitott földpiac révén jelentős büdzsébevételek is képződhetnének, amit igazán volna mire fordítani a súlyos szociális nehézségekkel küzdő országban.

Jelenleg Ukrajnában 1000-1500 dollár között mozog egy hektár földterület ára. A Világbank idézett képviselője szerint ez akár a háromszorosára is nőhetne, ha a parlament végre feloldaná a földeladási moratóriumot.

A Nemzetközi Valutaalappal (IMF) megkötött paktum alapján erre még 2017 folyamán sort kellett volna keríteni, de helyette a kijevi törvényhozás tavaly decemberben egy újabb évvel ismét meghosszabbította a tiltást, egészen 2019-ig. Tekintettel arra, hogy jövőre Ukrajnában államfői és törvényhozási választásokat tartanak, aligha lesz kellő politikai akarat arra, hogy a ránk következő januártól megnyissák a földpiacot, ezért várhatóan újabb egy évvel meghosszabbítják a moratóriumot.

Kahkonen szerint a földértékesítés korlátozása gátat szab az egész ukrán gazdaság fejlődésének, holott éppen az agrárszektor indíthatná be az erőteljes növekedést, hiszen az EU-ba irányuló ukrán export java részét a mezőgazdaság biztosítja. A világbanki vezető azt is hangsúlyozta, hogy a földpiac liberalizálása vélhetően bizonyos külföldi pénzcsapokat is megnyithatna Kijev számára, itt elsősorban az IMF hitelprogramjának a folytatására és a Világbank fejlesztési célú kölcsöneire gondolhatott.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a mintegy 6,9 millió ukrán földbirtokos – majdnem minden hatodik ukrán rendelkezik valamennyi földdel – egész Európában a legkisebb bérleti díjat kapja földjeiért, noha az ukrán termőtalaj – gondoljunk csak a méltán híres csernozjomra – az egyik legjobb minőségű az egész földrészen.

A tisztségviselő a korrupcióra is kitért a moratórium kapcsán. Szerinte a mostani rendszer fenntartása elsősorban a hatalomhoz közel álló óriási agrárholdingok érdeke, melyek nem kívánják feladni status quo pozíciójukat, hiszen a zavaros bérlési struktúrákon keresztül most bagatell áron jutnak a jó földekhez.

Nem véletlenek Makszim Martinyuk agrárminiszter-helyettes szavai sem, aki szerint egyes politikusok álszent módon éppen a farmerek érdekeivel magyarázzák a moratórium érvényben tartását, noha ezzel éppen a mezőgazdaságból élő egyszerű embereket fosztják meg a nagyobb bevételek lehetőségétől. Szavai szerint a politikai szereplők szándékosan a kilencvenes évek eleji szabadrablásos privatizációval ijesztgetik a falun élőket, akik akkor sokat elvesztettek a szovjet időkben még meglévő vagyonukból.

Egyébiránt a kijevi kormány szándékai szerint – amennyiben eltörölnék is a földeladási korlátozást – első körben csak ukrán állampolgárok vásárolhatnának területeket, de 200 hektárnál ők sem többet. Így szeretnék megakadályozni a mezőgazdasági területek külföldi kézbe kerülését, bár az aligha védhető ki, hiszen strómanok bevonásával könnyen kicselezhető a kijevi kormányzati szándék.

Dunda György

Forrás: KISZó

2018.05.14.



 Frissek a rovatban »

 Hasonlóak »

 Frissek »