Tisza News - Kelemen Hunor a FUEN kongresszusán: a többség-kisebbség viszonya stabilitási tényező


Kelemen Hunor a FUEN kongresszusán: a többség-kisebbség viszonya stabilitási tényező


2018-06-21. A Minority SafePack (MSPI) sikere egyfajta megerősítése annak, hogy van helyünk az Európai Unióban, hogy szolidárisak velünk azok a közösségek, amelyek a 20. században valamilyen formában rendezték dolgaikat a többséggel – hangsúlyozta a FUEN frízföldi kongresszusán Kelemen Hunor.

Az MSPI elképzelésből cselekvés lett, valós szolidaritást teremtett az az ötvenmillió ember, aki valamely őshonos kisebbségi közösséghez tartozik – nyomatékosított Kelemen Hunor. Az aláírásgyűjtést a közösségépítés egy formájának, a közösséggel folytatott párbeszéd fontos elemének nevezte, szerinte bebizonyosodott az is, hogy Európát közel lehet hozni az erdélyi emberekhez, ez pedig azért hasznos, mert bizonyos ügyeket Brüsszelben kell rendezni.

„Az, hogy 200 ezer aláírásnál is többet tudtunk Erdélyben összegyűjteni, hogy megvan az 1 millió 300 ezer aláírás, és hogy egy ilyen kérdésben el lehet jutni Brüsszelig, azt mutatja, hogy a jövőben Európának oda kell figyelnie kéréseinkre. Ezt fontosnak tartom Kelet-Európából, Romániából, egy volt kommunista országból, volt diktatúrából nézve, ahol az emberi jogokat, a kisebbségeket évtizedeken keresztül semmibe vették, eladták” – fogalmazott.

Az Európai Bizottság részéről olyan megállapításokat is hallani, hogy az 1 millió 300 ezer polgár az 500 millióból elenyésző – ezt a legrosszabb hozzáállásnak tartja Kelemen Hunor, meggyőződése, hogy az okozza a legnagyobb problémákat, ha a mainstream azt hiszi, tudja, mi kell az embereknek, de nem hallgatja meg őket. Hozzátette: a mostani Európai Bizottság nagy valószínűséggel nem fog az őshonos kisebbségi közösség jogos követelésére pozitív választ adni.

„Nem akarom bírálni a Bizottságot, de az eddigi tapasztalatunk nem azt mutatja, hogy rájuk kellene bíznunk a választások előtt ezt a kérdést. Ha nem választások előtt állnánk, ha lenne idő, könnyebb lenne. Az Európai Unióban, az Európai Bizottságban és a tagállamokban még vannak olyanok, akik kétkedve nézik az ügyünket. Azt gondolom, hogy meg kell várni a megfelelő pillanatot, amikor az aláírások kapcsán továbbléphetünk: például a jövő évi európai uniós parlamenti választásokat. Addig nekünk dolgozni kell, a hosszú távú stratégiánkat életbe kell ültetni, párbeszédet kell folytatni, érvelni kell, partnereket keresni. Meg kell győznünk a döntéshozókat a tagállamokban arról, hogy amit mi akarunk, az nem a többség ellen van – a többség mindig felelős azért, hogy a kisebbségekkel mi történik –, hogy nem vagyunk bajkeverők, nem akarunk elvenni semmit senkitől” – érvelt a szövetségi elnök. Az a tapasztalata, hogy a jelenlegi Európai Bizottság a kényes kérdéseket eddig vagy szőnyeg alá seperte, vagy rosszul oldotta meg.

A következő hónapokban az erdélyi magyar közösségnek is tennivalója van otthon, Romániában, ahol az a hivatalos álláspont, hogy a kisebbségek kérdését az ország példaértékűen megoldotta, ugyanakkor a MSPI-t megtámadja az európai bíróságon. „Ez a két vonat a fejekben hogy nem ütközik össze? Nekünk meg kell győzni őket, hogy nem lehet egy időben azt állítani, hogy megoldottunk mindent, és közben megtámadni az MSPI-t Luxembourgban” – mondta Kelemen Hunor, aki fontosnak nevezte az államhoz való lojalitást: az állam mindig lojalitást vár el, de megfeledkezik arról, hogy először neki kell intézményes garanciákat nyújtania ahhoz, hogy egy kisebbségi közösség biztonságban érezhesse magát szülőföldjén, ne érezze veszélyben identitását. A többség-kisebbség viszonya stabilitási tényező, jóléthez, gazdasági fejlődéshez, biztonsághoz vezet – szögezte le az RMDSZ elnöke.

Fotó: RMDSZ/archív


2018.06.21.



 Frissek a rovatban »

 Hasonlóak »

 Frissek »