Tisza News - Oktatási törvény: mikor teljesíti az ukrán elnök az ígéretét?


Oktatási törvény: mikor teljesíti az ukrán elnök az ígéretét?


2018-07-11. Petro Porosenko ukrán elnök az EU-Ukrajna csúcson aláírta azt a zárónyilatkozatot, miszerint országa oktatási törvényének biztosítania kell a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogait Ukrajna nemzetközi kötelezettségvállalásainak megfelelően. Hogy erről az Európai Unióval kötött megállapodást, bizonyítja, hogy ez nem pusztán a két ország ügye, hanem összeurópai ügy. Magyarország tavaly óta blokkolja Kijev euroatlanti integrációját a magyar kisebbség jogait súlyosan korlátozó oktatási törvény elfogadása miatt. A szerdán kezdődő NATO-csúcson ismételten terítéken lesz, hogy a szövetség mihez kezdjen Ukrajnával. A legfőbb kérdés: mikor teljesíti Porosenko elnök az ígéretét, az Európai Unióval kötött megállapodás után vajon tényleg biztosítani fogják-e a nemzeti kisebbségek - így a magyarok - jogait.

A szerdán kezdődő brüsszeli NATO-csúcs egyik legfőbb témája az lesz, hogyan alakul a jövőben az észak-atlanti szervezet és Ukrajna viszonya. A Krím 2014-es orosz annektálását követően úgy tűnt, hogy északkeleti szomszédunk közeledése a NATO-hoz felgyorsul, azonban ez nem következett be. Mindezen folyamatokban alapvető szerepe volt a kárpátaljai magyar kisebbséget ért jogkorlátozó lépéseknek.


Petro Porosenko ukrán államfőt úgy tűnik, meghátrálásra kényszerítette a kitartó magyar diplomáciai munkaForrás: MTI/EPA pool/Olivier Hoslet

Hátba szúrás

Budapest és Kijev legújabb keletű konfliktusa tavaly szeptember 5-ig nyúlik vissza. Az új ukrán oktatási törvény elfogadásával Magyarország korábbi jó kapcsolatai Ukrajnával egy pillanat alatt véget értek. Mindez egy óriási hátba szúrás volt hazánk számára, mivel Budapest volt a leghangosabb támogatója Ukrajna EU-és NATO-integrációjának. Támogattuk az EU-Ukrajna vízummentességi megállapodást, és az elsők között ratifikáltuk az EU-Ukrajna társulási megállapodást, ami 2017. szeptember 1-jén lépett
hatályba. Négy nappal később, szeptember 5-én Ukrajnában elfogadták a kisebbségek jogait súlyosan korlátozó oktatási törvényt...

Magyarország még a legnehezebb időkben, az orosz – ukrán konfliktus kirobbanásakor is segítette Ukrajnát. Geopolitikai helyzetünkből fakadóan kockázatot vállalva gázt szállítottunk Ukrajnának, 2600 ukrán gyereknek biztosítottuk az üdülési lehetőséget Magyarországon, 600 millió forintért humanitárius akciókat indítottunk.


Petro Porosenko és Orbán Viktor magyar miniszterelnököt Kijevben 2015. február 13-án.Forrás: MTI/EPA/Pool/Elnöki Sajtószolg/Mihail Palincsak

A kárpátaljai magyar kisebbség erőteljes jogcsorbítását jelentő oktatási jogszabályok elfogadását követően Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter bejelentette, hogy Magyarország addig nem támogatja Ukrajna euroatlanti integrációs törekvéseit, és megvétózzu a NATO-Ukrajna csúcstalálkozókat valamint miniszteri találkozókat, amíg a kisebbségi jogok elvétele nem fejeződik be, és a már elvett jogokat nem adják vissza.

Az elfogadott törvény egyébként ellentétes az európai értékekkel, Ukrajna nemzetközi kötelezettségvállalásaival, az EU-Ukrajna társulási megállapodással, Ukrajna NATO-felkészülési tervével és a kétoldalú megállapodásokkal is. A felsorolt megállapodások ugyanis azt tartalmazzák, hogy már meglévő, szerzett kisebbségi jogot elvenni nem lehet. Ukrajna azonban pontosan ezt teszi.

Erőteljes korlátozások

Ukrajnában eddig minden nemzeti kisebbséghez tartozó diáknak megvolt a joga és lehetősége arra, hogy 3-tól 23 éves koráig, vagyis az óvodától az egyetem befejezéséig a saját anyanyelvén tanuljon. Az új oktatási törvény értelmében ezt a jogot az általános iskola ötödik osztályától kezdve elveszik, tehát csak az alsó tagozat végéig tanulhatnak a nemzetiségi diákok az anyanyelvükön. Vagyis Ukrajna drasztikusan korlátozza a kisebbségek, így a magyar nemzeti közösség hozzáférését az anyanyelvű oktatáshoz. Ez pedig nem más, mint a kisebbségek már meglévő, szerzett jogainak elvétele. Tehát nem arról van szó, hogy a kisebbségek jogait nem bővítik, arról van szó, hogy az eddig meglévő jogokat is elveszik.

Ez egyértelműen azt mutatja, hogy Ukrajna euroatlanti integrációs törekvéseit nem lehet komolyan venni, Kijev nem úgy viselkedik, mint egy olyan ország, amely az Európai Unió és a NATO felé valóban közeledni akar. Ráadásul - mintegy második csapásként - az ukrán Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte az eddigi nyelvtörvényt, ami lehetővé tette, hogy ha egy nemzeti közösség aránya egy adott régióban eléri a 10 százalékot, akkor a nemzeti közösség használhatta a saját nyelvét a hivatali ügyintézésben, a kulturális területen vagy például a média egyes szegmenseiben. A jelenleg ismert új nyelvtörvényjavaslatok mindegyike legalább 30 százalékra emelné ezt a küszöböt.

Súlyos támadások a magyarok ellen

A harmadik csapás az állampolgársági törvény módosítása lehet, ami szintén napirenden van. Az új javaslat szerint elvennék az ukrán állampolgárságot azoktól, akik felveszik egy másik ország állampolgárságát, és gyakorolják az állampolgárságból adódó jogokat. Vagyis a NATO-ba igyekvő Ukrajna elvenné az ukrán állampolgárságot azoktól, akik felveszik egy NATO-tagállam állampolgárságát. A javaslatot egyelőre visszavonták, de bármikor újra előkerülhet.


A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) kiégett központi irodája, amelyet ismeretlenek felgyújtottak Ungvár belvárosában 2018. február 27-én hajnalban. Sorozatosak a magyarokat ért támadásokForrás: MTI/Nemes János

Ráadásként pedig a kárpátaljai magyarok fizikai támadásoknak is ki vannak téve, hiszen néhány hét alatt kétszer próbálták meg felrobbantani a KMKSZ ungvári irodáját, sajnos másodszor sikerrel is jártak. Folyamatosak az atrocitások a magyar diplomaták ellen, megrongálják az autóikat, és sajnos lakásbetörések is előfordultak. Az EBESZ magyar kérésre fokozta a jelenlétét Kárpátalján.

„Szerzett jogot nem lehet elvenni”

A lassan egy éve tartó konfliktus során a magyar kormány álláspontja végig egyértelmű volt: szerzett, már meglévő kisebbségi jogot elvenni nem lehet. Éppen ezért az Orbán-kormány úgy döntött, amíg a jogfosztás nem fejeződik be, és a kisebbségi jogokat nem adják vissza, blokkolni fogja Ukrajna euroatlanti integrációs törekvéseit, így nem járul hozzá a NATO-Ukrajna csúcstalálkozó, valamint a NATO-Ukrajna miniszteri ülések összehívásához sem.

Magyarországnak természetesen rengeteg oka van arra, vállalja ezt a vitát, a magyar kormány többször megerősítette, hogy a kárpátaljai magyarok biztosak lehetnek benne, hogy ebben a helyzetben nincsenek egyedül.

A magyar álláspont szerint, ha az ukrán politikusoknak valóban az a céljuk, amit mondanak, vagyis az, hogy a nemzetiségi diákok jobban tanuljanak meg ukránul, akkoraz ukránt, mint második nyelvet kell jobb színvonalon megtanítani a nemzetiségi diákoknak. A kárpátaljai magyar pedagógusok az elmúlt években többször tettek javaslatokat az ukrán nyelv oktatásának javítására, de az ukrán döntéshozók ezeket mindig lesöpörték az asztalról.

A magyar kormány most azt várja el Ukrajnától, hogy 2023-ig halassza el az oktatási törvény végrehajtását, és az addig rendelkezésre álló időben állapodjon meg a nemzeti közösségekkel, és ezt a kitárgyalt, a nemzeti kisebbségek által elfogadott megállapodást hajtsa végre, valamint a magániskolákat vegyék ki a törvény hatálya alól.


Szijjártó Péter: Szerzett, már meglévő kisebbségi jogot elvenni nem lehetForrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Nem maradt egyedül Magyarország

Ukrajnában - bár ígérgetik - mostanáig nem módosítottak az oktatási törvényen, vagyis a magyar elvárásokat nem hajtották végre, pedig Magyarország semmi olyat nem kért, ami teljesíthetetlen lenne. Az ukrán parlament két alkalommal is napirendre tűzte a kérdést, de a szavazás mindkét esetben elmaradt. Emellett pedig az ukrán Alkotmánybíróság mondvacsinált okokra hivatkozva elhalasztotta az oktatási törvény alkotmányosságának vizsgálatát annak ellenére, hogy a testület határozatképes volt, és az ülésen jelen volt az ukrán oktatási miniszter is.

Ukrajna célja az elmúlt hónapokban az volt, hogy azt sugallják, Magyarország magára maradt ebben az ügyben. Valójában itt nem kétoldalú, hanem európai ügyről van szó. Ezt mutatja az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, Federica Mogherininek korábbi nyilatkozata, az EU elvárásai egybeesnek a magyar elvárásokkal.

Az álhírekkel ellentétben Románia és Ukrajna között sem köttetett semmilyen megállapodás az oktatási törvénnyel kapcsolatban.
Valóban teljesíti Ukrajna azt, amit ígért?

Az EU-Ukrajna csúcstalálkozó közös nyilatkozatában maga Petro Porosenko elnök vállalt kötelezettséget arra, hogy az oktatási törvénnyel kapcsolatos átmeneti időszakot 2023-ig meghosszabbítják, a magániskolák kikerülnek a törvény hatálya alól, és egyeztetnek a nemzeti kisebbségek képviselőivel. Ez is bizonyítja, hogy nem kétoldalú, hanem európai ügyről van szó, és jelentős szintlépés, hogy maga az elnök írta alá ezt a dokumentumot, és vállalt kötelezettséget – immár nemcsak Magyarország, hanem a teljes Európai Unió felé – a magyar elvárások teljesítésére.

A magyar kormány tehát harcol a kárpátaljai magyarok jogaiért, az ukrán vezetők olykor ígérnek valamit, de az ígéretek betartásával hadilábon állnak.

Most tehát a fő kérdés ez: Ukrajna valóban teljesíti azt, amit aláírásával már Porosenki elnök is megígért?

Kovács András

Fotó: Lokál


2018.07.11.



 Frissek a rovatban »

 Hasonlóak »

 Frissek »