Tisza News - Miért váltunk célponttá?


Miért váltunk célponttá?


2018-10-11. Tele van az ukrán és a magyar sajtó a diplomáciai háborúvá fajult ukrán–magyar viszonnyal. A lehetséges kiútról is kérdezte a Vasárnapi Hírek dr. Tóth Mihályt, Kijevben élő magyar alkotmányjogászt, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) tiszteletbeli elnökét. A Gál Mária által készített, Célponttá vált a kárpátaljai magyarság című interjút változtatás nélkül közöljük.

– Hogyan jutottunk oda, hogy Ukrajna és Magyarország viszonya történelmi mélypontra került? Magyarország 2010-től ad állampolgárságot ukrajnai magyaroknak is, és ez ellen Kijevben eddig nem volt különösebb tiltakozás.

– A 2014 kora tavaszi események nyomán az ukrán bel- és külpolitikában alapvető változások mentek végbe. E változás gyökerének, gyorsaságának és radikalizmusának illusztris példája a nyelvkérdéshez való viszonyulás. Hiszen még teljes egészében át sem véve az ország irányítását, a Majdan vezetőiből formálódó új hatalom egyik első intézkedései között, 2014. február 23-án törvényt fogadtatott el a parlamenttel a nyelvtörvény felfüggesztéséről. Az is példázza az ukrán viszonyok sajátosságát, hogy a nyelvtörvény hatályon kívül helyezéséről ugyanaz a parlament döntött, amelyik másfél évvel korábban elfogadta. A nemzeti kisebbség jogainak kérdése mindig is sarkalatos témája volt a majd’ három évtizedes múltra visszatekintő magyar–ukrán kapcsolatoknak, ezért természetes, hogy az ukrán politikamódosulás magával vonta a radikális változást a kétoldalú kapcsolatokban is. Ez mára egy végtelennek tűnő adok-kapokba ment át. A magyar honosítás-visszahonosítás problematikája ennek legújabb, és sajnos minden jel szerint legkomolyabb fejezete.

– Miért épp ebben csúcsosodott ki a konfliktus?

– Azért, mert az is természetes, hogy az újkori államiságának eddigi legsúlyosabb, harci cselekményekkel, területi veszteségekkel, menekült, szociális, gazdasági válsággal terhelt Ukrajna számára a polgárok lojalitásának kérdése rendkívüli érzékenységgel bír. Ez könnyen és hatékonyan kommunikálható a közvélemény felé, annak ellenére, hogy az érvényes szabályozás szerint nem történik törvénysértés sem a honosuló polgár, sem a honosító állam részéről.

– Az ukrán törvények szerint szankcionálható vagy sem a kettős-többes állampolgárság, indítható-e kivizsgálás, büntetőjogi eljárás a kettős állampolgárok ellen?
– Nem egyszerű jogi problémáról van szó. Az ukrán törvények nem tiltják, és ezért értelemszerűen nem is szankcionálják más állampolgárság felvételét. Ugyanakkor az állampolgársági törvény kilátásba helyezi az ekként cselekvő ukrán polgár számára az ukrán állampolgárság elvesztését. Valószínűleg ezért, tovább keresve a fogást a magyar államon és saját magyar kisebbségén, döntött úgy az ukrán hatalom, hogy nem az állampolgársággal kapcsolatos szabályozás, hanem az ukrán büntető törvénykönyv 111. cikke szerinti, hazaárulás bűntettének gyanújával indít vizsgálatot.

– Ön azt is mondta már, akár tovább is romolhatnak az államközi kapcsolatok. Mire gondolt?

– E kérdés megválaszolásához vissza kell térni a kisebbségi jogokhoz. Az utóbbi években sorra születtek az ukrán államnyelv kizárólagosságát, illetve erősen privilegizált helyzetét biztosító, és ezzel értelemszerűen a kisebbségi nyelvek alkalmazhatóságának lehetőségét lényegesen szűkítő, ellehetetlenítő jogszabályok, a tömegtájékoztatás, az oktatás, a közigazgatás területein. E folyamat a már említett nyelvtörvény alkotmánybíróság általi hatályon kívül helyezésével érte el csúcspontját idén februárban. Ez, olvasatomban, a kisebbségi nyelvi jogok megszűnését jelentette, legalábbis, ami a gyakorlati alkalmazhatóságot és jogi védettséget illeti. És ez az állapot erősödik a közeljövőben az államnyelvről szóló törvény elfogadásával. Mindezek aligha hagyhatók szó nélkül azok részéről, akik számára értéket képviselnek a kisebbségek jogai, különösen, akiktől jogokat vonnak el. Másrészt, figyelemmel kell lenni, az Euromajdan utáni ukrán politikának az elvi szintre emelt kérdésekben tanúsított, szinte kérlelhetetlen kompromisszumképtelenségére. E két tényező együtt teszi borítékolhatóvá a konfliktus további eszkalálódását.
– A mostani patthelyzet nem a rejtett videóval kezdődött, hanem a tavaly szeptember 5-én megszavazott új ukrán oktatási törvénnyel. Az ellen viszont nemcsak Magyarország tiltakozott, hanem Románia is, hiszen a román kisebbséget is igen érzékenyen érinti. Romániával mégsem bonyolódott diplomáciai háborúba Ukrajna. Miért?

– Valóban így van. Az „állampolgáros-videós” akció csak egyik epizódja a két ország szembenállásának. Románia nem változtatott az ukrán oktatási törvény 7. cikkével kapcsolatos elutasító álláspontján, ugyanakkor nem fordult e kérdéssel nemzetközi szervezetekhez, de legalábbis nem hozott ellenintézkedéseket e szervezetek szintjén. Ezért a két ország viszonyában e probléma megmaradt a mosolyszünet szintjén.

– A kárpátaljai magyar kisebbségnek segítség a magyar kormány harciassága, vagy inkább ront helyzetén, célponttá teszi?

– Valóban célponttá, vagy talán inkább műveleti területté váltunk. Ennek jele az is, hogy napról napra fokozódik az elsősorban kormány közeli orgánumokhoz köthető sajtókampány, melyben szakértők, politikusok, kormánytisztviselők sora értekezik a magyar kisebbség szeparatizmusáról, a magyar kormány revizionista törekvéseiről és arról, hogy mindkét szereplő az orosz agresszor szekerét tolja.

– Úgy tűnik, sem a nemzetközi bojkotthoz folyamodó magyar, sem a diplomatikusabb román tiltakozás nem hoz eredményt, marad a jogfosztó oktatási törvény és az ugyanolyan kedvezőtlen új nyelvtörvény. Hogyan, mivel, kinek sikerülne jobb belátásra bírni a kijevi döntéshozókat?

– E tekintetben mi nagy reményeket fűztünk a kisebbségi jogok, illetve általában a jogállamiság területén illetékes nemzetközi szervezetekhez, mint az Európa Tanács és annak Velencei Bizottsága, az EBESZ, annak kisebbségi főbiztosa, az EU és annak bővítési biztosa. Csalódnunk kellett. E szervezetek nem csak asszisztálnak jogfosztásunkhoz, de gyakran szinte elősegítik az ukrán nemzeti törekvések érvényesülését. Ugyanakkor egyáltalán nem vagyok biztos abban, hogy mi, a kárpátaljai magyar közösség képviselői, illetve a magyar kormányzat mindent megtettünk e szervezetekben érdekeink érvényesítéséért.

– A jelzett nemzetközi szervezetek, sőt a NATO is emelt már kifogást az ukrán oktatási és a nyelvtörvény miatt. Hatástalanok ezek a jelzések?

– A jelenlegi ukrán kormányzatra közvetlen és hatékony befolyással az USA rendelkezik. De e nagyhatalom ukrajnai nagykövete elsőként és egyedüliként üdvözölte az oktatási törvényt, és kárpátaljai látogatása során is fenntartotta ezen álláspontját.

KISZó

2018.10.11.



 Frissek a rovatban »

 Hasonlóak »

 Frissek »