Tisza News - Mit veszítettünk az I. világháborúban?


Mit veszítettünk az I. világháborúban?


2018-11-07. Kereken száz évvel ezelőtt ebben a hónapban fejeződött be az első világháború. „A háború, amely véget vet minden háborúnak” néven emlegetett világégés következményeit még most is érezzük. Vajon melyek ezek, és mik azok a dolgok, amiket a hadviselés hozományának tudhatunk be? – kérdezte a KISZó Mihók Richárd történészt.

– Milyen tanulságot vonhatunk le az I. VH-ból?

– A géppuska, az ágyúk, a tank, a repülők, a mérges gázok, a lángszóró és a lövészárkok világát 65 millió katona tapasztalta meg testközelből. Közülük minden negyedik meghalt, összesen több mint 15 millió ember vesztette életét. Egyértelműen azt a következtetést vonhatjuk le, hogy mindenféleképpen el kell kerülnünk egy ilyen világméretű háborút. 1914-ben Németország még csak egy fiatal állam, (1871-ben egyesül) és nagy ambíciókkal indul neki a harcnak. Az a kapzsiság, ami megfigyelhető akkor Európában, olyannyira elharapódzik, hogy egy világméretű háború alakul ki belőle.

– Számunkra a Magyar Királyság feldarabolása, a trianoni békeszerződés a legszomorúbb foganatja a háborúnak. Mi egyebet érzünk még 100 év után is?

– Az első világháború végén születik meg Kárpátalja, mint közigazgatási egység. Kárpátalját az Ausztriával kötött saint-germaini békeszerződés juttatta Csehszlovákiához 1919-ben. Ezért cserébe a cseheknek ígéretet kellett tenniük, hogy autonómiát adnak Kárpátaljának. Ezt azonban nem tették meg, (csak 1938-ban adták meg, amikor már késő volt). A határon túli magyarság fogalma is az első világháború lezárásával jelenik meg. Viszont számos más országnak a hadviselés befejezése ünnep, mivel nemzetállamok jöttek létre. Csehország, Szlovákia és néhány délszláv állam is ekkor nyeri el függetlenségét. Lengyelország is örülhetett, mivel több mint 120 év után felszabadul a porosz, orosz, illetve osztrák megszállás alól. A másik fontos dolog, ami még ma is érezteti hatását, az a Szovjetunió létrejötte. 1917-ben fektetik le a kommunista diktatúra alapjait. Sajnos még ma is élnek Kárpátalja-szerte a kommunizmus emlékei, legyen az épített vagy szellemi.

– Ma milyen háborúval kell megbirkóznia Európának?

– Jelenleg az egyetlen és legsúlyosabb konfliktus a kelet-ukrajnai háború, ami érdekes módon pont az első világháború után száz évvel, 2014-ben robbant ki. Úgy tűnik, a politika 100 év alatt még mindig nem talált jobb megoldást a problémamegoldásra, mint a háborút.

– Mi az, amit kevesen tudnak az első világháborúról?

– Az első nagy világégés tele van érdekes dolgokkal. Rengeteg technikai újítás jelent meg katonai téren. Ott használnak először harci gázokat (különféle izgató és mérges gázok) és ennek következében jelennek meg a gázálarcok is. De említhetjük a plasztikai sebészetet is, ami addig nem volt ismert. A cipzár használata is ekkor válik közkedveltté (az első nagy tételben rendelő ügyfél az amerikai hadsereg lett, 1917-től az európai frontra küldött katonák ruháin és felszerelési tárgyain már ott díszelegtek a villámzárak). Ekkor terjedt el a rozsdamentes acél, megjelennek a vérbankok. Az óraátállítást is ekkor alkalmazzák először. Áttörést a világháború okozta szénhiány hozott, méghozzá 1916. április 30-án, amikor Németországban éjjel 11 órakor éjfélre állították előre az órákat, hogy így nyerjenek reggel plusz egy óra nappali világosságot. A tisztasági betét feltalálása is a világháborúhoz köthető, bár akkor még nem arra használták, amire most. Egy a pamutnál ötször jobb nedvszívó hatású anyagot találtak fel, amit az Egyesült Államokban levédettek, majd 1917-ben, amikor az USA belépett a világháborúba, megkezdték a tömeggyártását.

Simon Rita
KISZó

2018.11.07.



 Frissek a rovatban »

 Hasonlóak »

 Frissek »