Tisza News - Orbán Viktor: Véget ért a száz év magyar magány


Orbán Viktor: Véget ért a száz év magyar magány


2018-11-15. Magyarország 2030-ra tartozzon az EU 5 legjobb országa közé! - Ülésezik a Magyar Diaszpóra Tanács


Magyarország 2030-ra tartozzon az Európai Unió öt legjobb országa közé, ahol a legjobb élni, lakni, dolgozni - mondta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Budapesten, a Magyar Diaszpóra Tanács VIII. plenáris ülésén.

diaszpóra576Orbán Viktor miniszterelnök (k), Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes (b) és Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára - MTI/Koszticsák Szilárd

Szintén a 2030-ig tartó célkitűzések közé sorolta a kormányfő, hogy Magyarország tartozzon az EU öt legversenyképesebb országa közé.
Emellett ugyancsak a 2030-ig elérendő célok között említette a népesedési hanyatlás megállítását - majd azután a népesedés növekedési pályára állását -; a Kárpát-medence újraépítését, azaz a gyorsforgalmi, gyorsvasúti összeköttetések megteremtését; Közép-Európa egységes politikai és gazdasági térségként való felépítését és az ország energiafüggetlenségének megvalósítását. Utóbbiról azt mondta: több lépésben meg kell szüntetni az orosz energiától való egyoldalú függést, el kell érni, hogy Magyarországnak legyen belső kapacitása és többcsatornás hozzáférése országhatáron kívüli energia-erőforrásokhoz is. Ebből a szempontból a paksi atomerőmű-beruházást a magyar szuverenitás lényegéhez tartózó beruházásnak nevezte.

Orbán Viktor mintegy ötvenperces beszédében ismertetett 2022-ig megvalósítandó terveket is, köztük a hazaszeretet kultúrájának megerősítését és az öngyűlölet kultúrájának visszaszorítását - mert "a nemzeti mivoltunk a büszkeségünk forrása" -, aminek kulcseleme szerinte a nemzeti alaptanterv megalkotása.

Célként jelölte meg továbbá, hogy Magyarország gazdasági versenyképességét érzékelhetően javítsák fel 2022-ig. Ennek érdekében már a szerdai kormányülésen is hoztak döntéseket, és hamarosan további átfogó nagy döntések várhatóak - jelezte a kormányfő. Kitért arra is, nincs illúzió a fejükben, nem fog a fizikai munka eltűnni a magyar gazdaságból, de fontos, hogy amikor nemzetközi értékláncok előállításába kapcsolódik be Magyarország, akkor az minél magasabb szinten történjen. Ebből következik, hogy amikor befektetéseket támogat, akkor az a szempont, hogy a technológiai szint megőrzése vagy emelése szerepel-e a terv mögött - mondta.

Fontosnak nevezte új demográfiai eszközök elindítását is. Kiemelte, hogy szeretnék, ha ezen szempontokat mindenhol, ahol lehet, érvényesíteni tudnák, az állami juttatások elérésének szempontjává tudnák tenni. Utalt a most zajló nemzeti konzultációra, amely azt a célt szolgálja, hogy a vitákat előzetesen rendezzék, jöjjenek létre egyetértési pontok és a demográfia ügyében legyen közmegegyezés.

Szólt még az önálló magyar hadsereg felépítéséről, mint mondta, Magyarország egy erős ország, de ebben hátrányban van a régiós versenytársakhoz képest. Nincs erős ország erős, saját maga megvédésére képes hadsereg nélkül, ennek megteremtése elkezdődött - jelentette ki.
A miniszterelnök az elmúlt egy év legfontosabb történésének azt nevezte, hogy az áprilisi országgyűlési választás garantálta Magyarországnak a következő négy évre is a belpolitikai stabilitást. Szerinte ugyanis Magyarországon stabil kormány nélkül nincs sem stabil gazdaság, sem stabil szellemi élet. Ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy Magyarország az egyetlen európai állam, ahol 1990 óta nem volt előrehozott választás.

A kétharmados eredményt parádésnak minősítette, amellyel - emelte ki - akár alkotmánymódosítást is be tudnak vetni, amellyel éltek és élni is fognak, ha a stabilitás érdekében szükséges.

Nemzetközi kitekintésében Orbán Viktor elmondta, arra számít, hogy a jövő májusi európai parlamenti (EP) választás után az európai intézmények erőteljesebben kötődnek majd a kontinens hagyományos értékeihez és gyökereihez. Ez kedvezőbb közeg lesz Magyarországnak - mondta a kormányfő.
A változás várható irányát úgy fogalmazta meg: egy nemzetibb, jobboldalibb, keresztényibb, polgári kultúrájú európai politikai élet alakulhat ki 2019 májusa után.

Orbán Viktor reményét fejezte ki azzal kapcsolatban is, hogy a magára most politikai szereplőként tekintő - és Magyarországgal ezért vitatkozó - Európai Bizottság visszatér semleges, a szerződés őrének szerepéhez.

Szólt a szomszédos országokkal való együttműködésről is, rámutatva: az elmúlt években a szlovákokkal, a horvátokkal, a szlovénekkel és a szerbekkel is sikerült olyan viszonyt kialakítani, amelynek az alapja a bizalom.

Mindenki látja, hogy az együttműködés mindig többet hoz a konyhára, mint az ellenségeskedés - fogalmazott Orbán Viktor, aki hangsúlyozta: a meghatározó momentum a környező országokkal való kapcsolatokban az együttműködés fejlesztése. Mindenki látja, hogy aki a magyarokkal együttműködik, az jól jár, Magyarország pedig készen áll arra, hogy mindenkivel együttműködjön - rögzítette.

Szavai szerint az a korszak, amit úgy neveznek, száz év magyar magány, véget ért. Mint mondta, legyünk optimisták, higgyünk abban, hogy nem egyszerűen két-három jó évünk van, hanem egy korszakot zártunk le, és új százéves korszak első éveit látjuk.

A miniszterelnök kitért az ukrán helyzetre is, és azt mondta: Ukrajna egy olyan ország, amelynek nincs hihető időhorizontja sem a NATO-, sem az EU-csatlakozást illetően.
Kijelentette: a mostani ukrán politikai vezetéssel semmilyen megállapodásra nem látnak esélyt. Utalt arra, hogy hamarosan elnökválasztás lesz, és ha addig a helyzet nem rosszabbodik, az már nagy eredmény. Ezután kiderül, hogy a mostani magyarellenes kurzus folytatódik-e vagy egy Magyarországgal együttműködni akaró elnöki adminisztráció jön létre - mondta.

Jelezte: minden potenciális győztessel kapcsolatban állnak, és már most megpróbálják lefolytatni az ahhoz szükséges tárgyalásokat, hogy egy kedvező politikai változás után ez a Magyarországnak és Ukrajnának is rossz állapot megváltozzon, s Ukrajna vissza tudjon térni arra az ösvényre, amelyet magyar barátságnak vagy stratégiai szövetségnek lehet nevezni. Szerinte ez az egyetlen út Ukrajnának, ha be akar kerülni a NATO-ba vagy az EU-ba.

"Nekünk jogaink, lehetőségeink vannak, elvárjuk Ukrajnától, hogy velünk szövetséges, baráti viszonyt folytasson, ne sanyargassa, ne szorongassa és ne üldözze azokat a magyarokat, akik ma Ukrajna állampolgárai. Adja meg, ami nekik jár, és használja ki a lehetőséget, hogy Magyarország készen áll Kárpátalja és az azon túli térségek fejlesztésében részt venni, és hozzájárulni Ukrajna stabilizálódásához és felemelkedéséhez" - fejtette ki.
A magyar-amerikai viszonyt úgy jellemezte: a mostani egyesült államokbeli adminisztráció nem érzi úgy, hogy neki kellene megírni a magyar alkotmányt. Az új adminisztrációval nemcsak a katonai és a gazdasági kapcsolatok vannak rendben, hanem a politikaiak is - jelentette ki.

Egy másik országcsoporttal, Törökországgal, Egyiptommal és Izraellel kapcsolatban a miniszterelnök arra hívta fel a figyelmet, hogy a migráció miatt ezek stabilitása elsőrendű magyar érdek. Ha ugyanis ezek instabillá válnának, akkor a Magyarországon keresztül Európa felé irányuló migrációs hullámok nagyságrendekkel növekednének - emelte ki. Izraelről külön is beszélt, örömét fejezve ki, hogy kifejezetten jó időszakban vannak a magyar-izraeli kapcsolatok.

A magyar kormány Ázsiával kapcsolatos politikájáról Orbán Viktor azt mondta: nem ideológiai megfontolások vezetik őket, amikor kiépítik a kapcsolatrendszerüket például Kínával, Indiával, Vietnammal és Indonéziával. "Politikai előfeltételek nélkül tisztán üzleti kapcsolatokra törekszünk, és el akarunk érni egy minél erősebb exporteredményt" - jelentette ki.

Beszéde végén a diaszpóra magyarságának azt mondta: a nekik meghirdetett programok pénzügyi alapjai a következő években is rendelkezésre állnak.

Ezzel kapcsolatban rámutatott az 5 százalékos magyar gazdasági növekedésre, bár megjegyezte, hogy egyes elemzések kisebbfajta világgazdasági válság bekövetkezését valószínűsítik 2019-2023 között, de - mondta - éppen szombaton tartanak egy olyan megbeszélést, amelyen ennek az esetleg bekövetkező helyzetnek az elhárításához, kezeléséhez szükséges magyar gazdaságpolitikai akciótervet állítanak össze.

Semjén: Köszönet a diaszpóra magyarságának a Kárpátalja melletti kiállásáért
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes szerint nagyon sokat jelent, hogy a diaszpóra magyarsága is kiáll a támadott nemzetrészek, így a kárpátaljai magyarok mellett.

Semjén Zsolt erről a Magyar Diaszpóra Tanács VIII. ülésén beszélt csütörtökön Budapesten, egyúttal köszönetét tolmácsolva a diaszpóra magyarságának.
A kormányfő helyettese rámutatott: jelenleg a kárpátaljai magyarság a legnehezebb helyzetben lévő nemzetrész, a szerzett jogaitól fosztják meg, lényegében az elüldözésük zajlik szülőföldjükről.

Nagyon sokat jelent, hogy a diaszpóra magyarsága is kiáll mellettük, az egész világnak tudnia kell: nem engedik, hogy a kárpátaljai magyarok a nyelvüket használják, az iskolában magyarul tanuljanak, és üldözik őket, mert felvették a magyar állampolgárságot - mondta.

Kitért arra is, mára már természetes, hogy ebben az időszakban tanácskozik a Magyar Diaszpóra Tanács, amely a világ magyarságának legitim egyeztető testülete. Ez azonban nem volt mindig így - emelte ki Semjén Zsolt, aki hozzátette: a szocializmusban a diaszpórát még ellenségként kezelték. 2010-ben, amikor a Fidesz-KDNP kormány megalakult, küldetésüknek tartották, hogy a diaszpórát a helyén és a súlyának megfelelően kezeljék. Azért is fontos a tanács, mert a Magyar Állandó Értekezleten (Máért) a diaszpóra magyarságának kérdései kisebb hangsúllyal tudtak csak megjelenni.

Egyedülálló szervezeti struktúra jött létre, és ez az egyeztető fórum a magyar élet minden részét érinti - jelezte a miniszterelnök-helyettes. Kitért a diaszpóra magyarságát támogató Kőrösi Csoma Sándor-programra, a Mikes-programra, illetve a Julianus-programra és a nemzeti regiszterre. Ezek mind egyedülálló magyar innovációk - fogalmazott.

A miniszterelnök-helyettes a testület előtt is beszámolt arról, hogy már több mint egymillió új magyar állampolgár van, ez magában foglalja a diaszpóra kedvezményes honosítását és az állampolgárság megállapítását.

Semjén Zsolt a jövő évi európai parlamenti választásokról szólva ismét kiemelte: az állampolgárság és a szavazati jog egymástól elválaszthatatlan. A külhoni magyarok - köztük a diaszpóra magyarsága - az országgyűlési választásokon már szavazhattak, ésszerű, hogy ezt megtehessék az EP-választáson is - mondta, hozzátéve: a végletekig leegyszerűsítették a regisztráció és a szavazás feltételeit.

Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár jelezte: a tanácskozásra 89 küldött és 22 meghívott vendég érkezett a diaszpórából.

Az ülésen a résztvevők zárónyilatkozatot fogadnak el.

Pozitívan fogadta a diaszpóratanács a szavazati jog kiterjesztését

A kárpátaljai helyzet áttekintése és az európai parlamenti választáson való részvétel lehetőségének megteremtése szerepel a Magyar Diaszpóra Tanács VIII. plenáris ülésén - mondta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes az ülésen tartott sajtótájékoztatón. Közlése szerint a résztvevők körében "nagy sikert" aratott a voksolást érintő szabályok megváltoztatása.
A kormányfő helyettese kérdésre jelezte: elegendő idő lesz, hogy az érintettek a tavaszi EP-választáson már részt vegyenek, beleértve a regisztrációt is. Azt is rendkívül pozitívan fogadták a résztvevők, hogy egyszerűsítették a regisztrációt és a voksolást - közölte.
Semjén Zsolt hozzátette: az ülésen tárgyaltak a kárpátaljai helyzetről is. Nincs hova hátrálni e téren - jelentette ki. Rámutatott: nem tudnak mást tenni, mint uniós és NATO színtéren blokkolnak mindent, amíg a jogsértések nem szűnnek meg, és világgá kiáltják azokat a jogsértéseket és jogtiprásokat, amelyek Ukrajnában érik a magyarságot.
A közterület-használatot érintő törvénymódosításról kérdésre Semjén Zsolt azt mondta: nem azt akarja, hogy az ellenzék ne mondhassa el a véleményét, elkötelezett híve a szabad véleménynyilvánításnak.
Ugyanakkor vannak nemzeti ünnepek, amikor annak méltóságát sérti, ha odamegy egy maroknyi ember, hogy megzavarja a rendezvényt.
Ezzel együtt ő maga nyitott arra, hogy módosító javaslatokat nyújtsanak be, a kompromisszumra, és arra, hogy cizellálják a módosítást - közölte.


Potápi: Erősebbé és egységesebbé vált a magyarság

2010-14 között a polgári kormány megalkotta a nemzetpolitika új keretrendszerét, aminek köszönhetően ma egységesebb és egyre erősebb a magyarság - jelentette ki Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár a diaszpóratanács ülésén tartott sajtótájékoztatón, csütörtökön Budapesten.
Úgy fogalmazott: a nemzeti kormány a nemzet elválaszthatatlan részének tartotta és tartja a külhoni magyarságot. Ennek jegyében 2010-ben megalkották a kettős állampolgárságról szóló törvényt, s azokat a szimbolikus jogszabályokat, amelynek köszönhetően ma nemzetpolitikáról beszélhetnek.
A tervezett zárónyilatkozatból kiemelte, a kárpátaljai magyarsággal vállalt szolidaritást, és azt, hogy a Külhoni magyarság díjat ezentúl Kallós Zoltánról neveznék el. Folytatódnak az emlékévek is, jövőre II. Rákóczi Ferenc tiszteletére hirdetik meg, és a Magyarság Háza bonyolíthatja le.

MH/MTI


2018.11.15.



 Frissek a rovatban »

 Hasonlóak »

 Frissek »