Tisza News - Nem lesznek változások a honosításban


Nem lesznek változások a honosításban


Mára már a honosítási kérelmek ügyintézése háromnegyed részben a külképviseleteken történik – derült ki Wetzel Tamás miniszteri biztos budapesti sajtótájékoztatóján. A kettős állampolgárság óriási kihívás volt a közigazgatás számára, szögezte le. Összehasonlításképp elmondta: 2010-ben éves szinten 5 ezer kérelemmel tudott megbirkózni a közigazgatás, ma ez a szám évente 200 ezer. A külképviseletekre 559 720 kérelem futott be, emellett 250 ezer név-visszamagyarosítási kérelemmel kell foglalkozni.

A honosításról elmondta: 2013-ban 12 százalékkal többen nyújtottak be állampolgársági kérelmet, mint 2012-ben, ami azt jelzi, hogy továbbra is nagy az érdeklődés a kettős állampolgárság iránt. Előrevetítette: az egyszerűsített honosítás fennmarad, az ezzel kapcsolatos félelmek megalapozatlanok.

Eredménynek nevezte azt is, hogy feleslegesnek bizonyultak a kettős állampolgársággal kapcsolatos riogatások, komolyabb migráció nem jelent meg, és a szociális ellátórendszerben sem jelentett problémát az egyszerűsített honosítás.

A külképviseletekről szólva elmondta: hatalmas és új feladatot jelentett, hogy a honosítási kérelmek 75 százalékát a külképviseleteken nyújtják be, ugyanakkor a választások lebonyolítása mellett várhatóan a magyar állampolgárok házasságkötésének és gyerekeiknek az anyakönyvezése lesz a következő feladat. 550 ezerre tehető azoknak a száma, akiket új honosítottnak tekinthetünk, fejtette ki a miniszteri biztos. Egy részüknek külföldi állandó lakhelye van, vagyis ők levélben szavaznak, feltéve, ha előzetesen regisztrálnak. Az 550 ezer magyar közül 315 ezren voltak, akik külképviseleti ügyintézés keretében nyerték-nyerik el a magyar állampolgárságot.

Szerkesztőségünk is eljuttatott kérdéseket a miniszteri biztoshoz. Egyebek mellett arra tértünk ki, hogy Ukrajnában, ahol ugye nem egészen törvényes a kettős állampolgárság, az itt működő konzulátusok levélben értesítik ki ügyfeleiket, ami viszont megkönnyíti az arra „szakosodott” szolgálatok munkáját, hogy listázzanak. Sokan azért intézik az anyaországban a könnyített honosítást, mert tartanak a későbbi kellemetlenségektől, ám hiába, ha később úgyis az itteni konzulátusok postáznak nekik értesítést.

Az írásban megküldött válasz így szól: „A konzulátusok a törvényi előírásokat figyelembe véve tájékoztatják az ügyfeleket, ami természetesen egy folyamatos kapcsolatot jelent a lakosság és a konzulátusok között. Így ha valaki a konzulátustól kap levelet, az nem jelenti azt, hogy csak és kizárólag honosítása ügyében kereshetik, hiszen az állampolgá­rok a konzulátusok segítségét a honosítás mellett más ügyekben is kérhetik.”

A fentebb részletezett konzulátusi levelezés kapcsán arra is kíváncsiak voltunk, újabban miért hívatják be tömegesen az érintetteket, csak nem egyfajta utólagos ellenőrzés ez? Nem bíznak a magyarországi hivatalnokokban?

– A konzulátusok kötelessége a törvényi feltételek biztosítása – szögezte le Wetzel Tamás. – Természetes, hogy amennyiben hiánypótlásra kerül sor, akkor a konzulátusok feladata, hogy az állampolgárokat értesítsék erről és bekérjék a szükséges dokumentumokat.

Érdeklődtünk az elutasítások országok szerinti megoszlásáról is, miután egyes információk szerint arányait tekintve az ukrán állampolgárokkal szemben történik a legtöbb elutasítás. Ám konkrét számadatok helyett csak a következő választ kaptuk: „Az egyszerűsített honosítási törvény előírásainak megfelelően kezelik mind a konzulátusok, mind a magyarországi hivatalok az ügyek alakulását. Semmiképpen sem beszélhetünk diszkriminációról, ugyanúgy történtek elutasítások szerbiai és romániai kérelmek között is, mint az ukrán állampolgárok esetében.”

Hétszáz euróért akart állampolgárságot

A gyanú szerint pénzt fogadott el külföldiektől a Záhonyi Járási Hivatal egyik kormánytisztviselője azért, hogy a vesztegetők jogszabályi feltételek hiányában is megkapják a magyar állampolgárságot – hangzott el az M1 Híradójában.

A hírműsor közlése szerint a kormánytisztviselő decemberben hétszáz eurót fogadott el azért, hogy egy magyarul nem beszélő külföldi megkaphassa a magyar állampolgárságot. A pénz átvételekor a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) elfogta a hivatalnokot, valamint azt a civil közvetítőt is leleplezte, aki megkereste az ügyintézőt. Ő az első a kormánytisztviselők közül, aki fennakadt a korrupciós teszten azután, hogy tavaly nyáron a kormányzati jogviszonyban álló tisztviselők és ügyintézők is az NVSZ által védett és ellenőrzött emberek közé kerültek.

Szávay István bírálta a nemzetpolitikát

A Jobbik szerint az egyszerűsített honosításon kívül nem tud más eredményt felmutatni a kormány a nemzetpolitika területén, az elmúlt egy évben sem történt meg az a fordulat, amit a Fidesz 2010-ben ígért. Ezt Szávay István, a párt országgyűlési képviselője, a Jobbik nemzetpolitikai kabinetjének elnöke mondta.

Az ellenzéki politikus sajtótájékoztatón bírálta Martonyi János külügyminiszternek és Németh Zsoltnak, a Külügyminisztérium államtitkárának tavaly év végi nyilatkozatait. Szávay István úgy értékelte, a szomszédos országokkal való vitákat a miniszter állításával ellentétben a kormány igenis szőnyeg alá söpri, nem a környező országokban élő magyar közösségek érdeke az elsődleges fontosságú. Hozzátette: az elmúlt egy évben minden külhoni magyar közösség helyzete romlott, újabb és újabb jogsértések történtek.

Felvidékkel összefüggésben azt mondta, a kétoldalú miniszteri találkozókon nem sikerült előrelépni a problémás és botrányos ügyekben. Felemásnak tartotta a Szerbiával való történelmi megbékélést, mert a szerbek nem kértek bocsánatot a délvidéki népirtásért. Ukrajna euroatlanti integrációjakor a magyar kormánynak lehetősége lenne a magyar közösség érdekében lépéseket tenni, de Orbán Viktor miniszterelnök közlése szerint sem a szerb, sem az ukrán euroatlanti integrációkor nem kíván a kormány nemzetpolitikai szempontokat érvényesíteni – közölte.

Szávay István kifejtette, számos visszásságról lehet hallani a kedvezményes honosítás kapcsán. Úgy fogalmazott, a magyar kormány beengedte az EU-ba az ukrán és a szerb maffiát.

Bírálta azt is, hogy az elmúlt három évben a külhoni támogatási összegek érdemben nem emelkedtek, a 2013-as összeg reálértéken megegyezik azzal, amelyet a Bajnai-kormány fordított erre a célra.

Kárpáti Igaz Szó
http://kiszo.hhrf.org

2014.01.11.



 Frissek a rovatban »

 Hasonlóak »

 Frissek »