Tisza News - Kétszázezer szavazó lesz határon túlról?


Kétszázezer szavazó lesz határon túlról?


A múlt héten meghaladta a százezret azoknak a határon túli magyaroknak a száma, akik szavazni kívánnak a 2014-es parlamenti választáson.

A Nemzeti Választási Iroda legutolsó, január 9-én nyilvánosságra hozott adatai szerint már 102 ezren kérték a névjegyzékbe vételt. A regisztrációt a külföldön élő magyar állampolgárok tavaly augusztus óta levélben, november 1-jétől pedig elektronikus úton is kezdeményezhetik. Erre egyébként a szavazást megelőző tizenötödik napig – ha április 6-án lesz a választás, március 22-ig – lehetőségük lesz.

Az első hónapban, vagyis tavaly augusztusban mindössze 5600-an jelentkeztek, szeptemberben viszont több mint 17 ezer, októberben 15 ezer kérelem érkezett. Az elektronikus regisztráció lehetőségének megnyílása után nőtt az érdeklődés: novemberben 22 ezren, decemberben 25 ezren kérték a nyilvántartásba vételüket. Ha ez a tendencia folytatódik, nagyjából kétszázezer határon túli választóra lehet számítani.

Ez nem tűnik túl soknak, hiszen a szomszédos államokban az egyszerűsített honosítási eljárás során már több mint félmilliónyian szereztek magyar állampolgárságot. Emellett akár négymillióra is tehető azok száma, akik – e körbe tartoznak az egykori kivándorlók és leszármazottaik – szintén rendelkeznek magyar állampolgársággal, egy részük azonban talán nem is tud erről. Ők már alig vagy egyáltalán nem kötődnek az anyaországhoz, így potenciális szavazóként sem jönnek szóba.

Mindazonáltal elképzelhető, hogy a választás közeledtével a külföldön élők körében is megnő a voksolási hajlandóság, és ennek érdekében a kormány mindent meg is tesz. Azokkal a határon túliakkal, akiknek a lakcíme rendelkezésre áll – idetartoznak a 2011 óta kedvezményesen honosítottak, illetve azok, akik saját kérésükre szerepelnek a hazai népesség-nyilvántartásban –, a miniszterelnök levelez, míg a külképviseletek például az Egyesült Államokban, Kanadában vagy Ausztráliában a külföldi magyarságot tömörítő szervezetek útján igyekeznek rábírni honfitársainkat a szavazáson való részvételre.

Ennek ugyan nagy tétje nincs, mert ők csak a pártok országos listáira szavazhatnak, és ha elegendően sokan – legalább félmilliónyian – lesznek, akkor is legfeljebb két-három mandátumról dönthetnek. De ez csak akkor igaz, ha a körükben a pártpreferenciák markánsan eltérnek a hazaitól, és döntő többségük azonos politikai szervezetre voksol. Ha nem így lesz, a külföldi szavazatok gyakorlatilag nem befolyásolják a választás kimenetelét.

A legfrissebb adatok szerint a Romániában élő magyarság a legaktívabb, mert onnan már 45 ezernél is többen jelentkeztek. Őket a délvidékiek követik 18 ezer regisztrációs kérelemmel, míg a sorban harmadik Németországból eddig valamivel több, mint ezer magyar jelezte, hogy szavazni szeretne. Az Egyesült Államokban és Kanadában is jelentős magyar diaszpóra él, de e két országból csupán nyolcszázan érdeklődnek a hazai választáson való részvétel iránt. Ausztráliából háromszázan, Dél-Amerikából pedig csak pár tucatnyian akarnak voksolni, miközben ott is nagyszámú magyar kisebbség található.

Regisztrációs kérelem egyébként összesen mintegy hatvan államból – még Algériából, Dél-Afrikából, Japánból, Nepálból, Szingapúrból és Új-Zélandról is – érkezett, további 1500-at Magyarországról küldtek el. Több mint harminc európai ország szerepel a sorban – száznál többen szavaznának Németország mellett például Angliában, Olaszországban, Svájcban és Svédországban –, a kettős állampolgárságot tiltó államokban, tehát Ausztriában, Szlovákiában és Ukrajnában viszont minimális az érdeklődés. E három államból összesen 761-en regisztrálnának.

Lencsés Károly
NOL

http://nol.hu

2014.01.13.



 Frissek a rovatban »

 Hasonlóak »

 Frissek »