Tisza News - Lesz-e magyar választási körzet?


Lesz-e magyar választási körzet?


2019-02-21. A Központi Választási Bizottság (CVK) miután kiírta a soron következő elnökválasztást, gőzerővel megkezdte a választások előkészítését. Az érvényben lévő választási törvény alapján az elnökválasztás lebonyolítá­s-hoz a CVK-nak kell kialakítani a választási körzeteket az országban, melyek alapként szolgálnak majd az őszi parlamenti választásokhoz is.

Ukrajnában a nemzeti kisebbségek számára a parlamenti képviselet törvényileg nem biztosított, a 450 fős nemzeti törvényhozásba való bekerülésük esélyeit nagyban meghatározza az éppen érvényben lévő választási rendszer és az azt szabályozó törvény. A választási rendszeren eszközölt módosítások az ország függetlenné válása óta kihatással voltak az országban élő nemzetiségek – köztük a magyarok – érdekérvényesítő esélyeire is.

A nemzeti kisebbségekre nézve a jelenleg is érvényben lévő vegyes választási rendszer lehetőségei kedvezőek, amennyiben a választási körzetek kialakításakor figyelembe veszik az etnikai viszonyokat. Kárpátalja tekintetében az 1998-as és 2002-es választások során a magyar többségű körzet kialakításával a kárpátaljai magyarság számára lehetőség nyílt a parlamenti jelenlétet biztosítani. A magyar jelöltek a körzetben eséllyel indulhattak. 2012-ben azonban már nem adtak rá lehetőséget, és az ígéretekkel ellentétben 2014-ben sem lett magyar körzet.

A testület döntése alapján – kisebb módosításokat leszámítva – teljes egészében maradtak a 2012-ben és 2014-ben kialakított körzetek, ami azért is érdekes, mert az akkori választókerületek kialakítása során alkalmazott gerrymandering (választókerület-manipuláció) a hivatalban lévőknek, a régiósoknak és a helyi oligarcháknak kedvezett. Kárpátalján hat egyéni választási körzetet alakítottak ki 2012-ben és 2014-ben. A választásokat megelőzően számos nemzetközi szervezet, a magyar kormány, valamint a KMKSZ és az UMDSZ is szorgalmazta a magyar választási körzet létrehozását. A várakozásokkal ellentétben azonban nem került sor a magyar többségű körzet létrehozására. A tömbben élő magyar lakosság három különböző körzetbe került, mindegyikben kisebbséget alkotva. A körzetekkel minimálisra csökkentették a magyarok nyerési esélyeit és ellehetetlenítették a közösség számára a magyar képviselő törvényhozásba való bejuttatását. A bizottság döntése alapján a 2019-ben kijelölt körzetek továbbra is ezt a felosztást követik, ami azért is érthetetlen, mert az érvényben lévő választási törvény III. fejezete 18. cikkelyének megfelelően „Az egymandátumos körzetek határait a közigazgatási-területi egység határainak, a territoriális közösség érdekeinek és a nemzeti kisebbségek adott területen való letelepedésének figyelembevételével határozzák meg. Azoknak a közigazgatási-területi egységeknek, amelyek területén egyes nemzeti kisebbségek kompakt módon élnek, és amelyek határosak egymással, egy választókörzetbe kell kerülniük.” Ez azt jelenti, hogy az etnikai arányosság elvét tartalmazza a választási törvény, csak nem akarják alkalmazni. A törvény egyértelmű tételeket tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a választási körzetek kialakítása során figyelembe kellene venni az etnikai határokat. A magyar lakosság különböző körzetekbe való ismételt felosztása azt bizonyítja, hogy az etnikai megmaradást és fejlődést biztosító többletjogok továbbra sem észlelhetőek Ukrajnában.

A KMKSZ továbbra is szorgalmazza a magyar körzet törvény szerinti kialakítását, levélben fordult a testület elnökéhez, melyben az őszi parlamenti választásokhoz kéri magyar körzet létrehozását.

Számos példa azt mutatja, hogy a demokratikus intézményrendszer és a jogállamiság megfelelő működtetésével a kisebbségek jogainak érvényesülését is elősegítik. A kisebbség és a többség közötti jogegyenlőség megvalósulásában fontos kérdés, hogy az adott állam mennyire alkalmas arra, hogy a demokratikus gyakorlatot alkalmazza és kiterjessze. Napjainkban a nemzeti-etnikai kisebbségi kormányzásra és a kisebbségek politikai részvételére számos európai példát találunk.

Az ukrán állam jelenleg rendkívül mély válságot él meg. Az ország politikusainak meg kellene érteniük, hogy a demokrácia kiterjesztése során, a jogkörök elosztásánál az állam kielégítheti a nemzeti kisebbségi elvárásokat anélkül, hogy az állam területi egységének a felbomlásával vagy az elszakadás veszélyével fenyegetne. A kisebbségek helyzetének ellehetetlenítése egyáltalán nem segíti elő az amúgy is nehéz helyzetben lévő ország stabilitásának és békéjének megteremtését.

Lehoczky Tivadar Társadalomtudományi Kutatóközpont


2019.02.21.



 Frissek a rovatban »

 Hasonlóak »

 Frissek »