Tisza News - 2020 legyen a nemzeti összetartozás éve!


2020 legyen a nemzeti összetartozás éve!


2019-03-09. A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) - összhangban Kövér László házelnök javaslatával - felkéri az Országgyűlést és a magyar kormányt, hogy a 2020-as esztendőt nyilvánítsa a nemzeti összetartozás évének - többek között ezt tartalmazza a fórum budapesti plenáris ülésén pénteken elfogadott zárónyilatkozat.


A dokumentumban - amelyet az MTI-hez is eljuttattak - a résztvevők felkérik a kormányt és az Országgyűlést, hozza meg a hatáskörébe tartozó mindazon döntéseket, amelyek lehetővé teszik, hogy a nemzet méltóképpen emlékezhessen a trianoni tragédiára, tiszteleghessen száz év egymást követő magyar nemzedékeinek nemzethűsége előtt annak érdekében, hogy ezen emlékév által is erőt meríthessen önazonossága jövőbeni megőrzéséhez.

A KMKF felkéri az állandó bizottságot, kezdje meg azon előkészületeket, amelyek lehetővé teszik, hogy a 2020-ban esedékes plenáris ülésen - majd azt követően ismétlődően - a fórum elfogadhassa a magyar nemzetrészek önazonossága megőrzésének jogi, politikai és szociológiai környezetét számba vevő jelentését 2019-re - valamint folyamatosan az ezt követő esztendőkre - vonatkozóan.

A dokumentumban rögzítették: a KMKF tagszervezetei üdvözlik, hogy Magyarország kormánya 2019-et a külhoni magyar gyermekek évének nyilvánította. A fórum a nemzet megmaradása és gyarapodása szempontjából rendkívül fontosnak tartja a magyar kormány által bejelentett, a gyermekvállalást ösztönző családtámogatási intézkedéseket, és kéri a magyar nemzetpolitika illetékeseit, vizsgálják meg a program kiterjesztésének lehetőségét a külhoni magyar közösségekre.

Kitértek arra is: egy erős Kárpát-medencei EP-képviselet napirenden tudja tartani Brüsszelben a Kárpát-medencei magyar közösségek számára fontos témákat. A KMKF egyöntetű támogatásáról biztosítja a Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezés/Minority SafePack elnevezésű európai polgári kezdeményezést, amely a nemzeti kisebbségek védelme európai uniós keretének megteremtését kívánja elősegíteni. A kezdeményezés csakis egy erős Kárpát-medencei magyar összefogással lehet sikeres - írták.

A KMKF elfogadhatatlannak, az európai értékekkel összeegyeztethetetlennek tartja a nemzeti kisebbségek szerzett jogainak korlátozását. Kifejezi, hogy a magyar nemzetrészek szolidaritást vállalnak a jogsértést elszenvedő, anyanyelvéhez és a hosszú hagyományokra visszatekintő anyanyelvű oktatási rendszeréhez ragaszkodó kárpátaljai magyarsággal. Felkéri a magyar kormányt, hogy minden rendelkezésére álló eszközzel lépjen fel a Kárpát-medencei magyarság oktatási és nyelvhasználati jogainak védelmében.

A dokumentum szerint a KMKF megerősíti meggyőződését, hogy a Kárpát-medencei magyar közösségek megmaradásának és gyarapodásának záloga a lehető legszélesebb körű önrendelkezés kivívása.

A fórum örömét fejezi ki, hogy a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program keretében számos településen sikeresen valósultak meg a program céljai, és üdvözli, hogy a program folytatódik. Javasolja a támogatások eredményeinek nyomon követését is.

A KMKF üdvözli Ferenc pápa júniusi csíksomlyói látogatását, amely történelmi esemény lesz nemcsak az erdélyi, hanem a Kárpát-medencei magyarság számára is, és szorgalmazza a csíksomlyói búcsú felvételét az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség listájára.

Kövér László: Újszerű hadviselés zajlik Európa ellen

Az Országgyűlés elnöke szerint a napjainkban az erőforrásokért zajló világpolitikai küzdelemben „az alávetésre és kifosztásra szánt” Európa ellen egy újszerű, 21. századi hadviselés folyik, amelyben elsődlegesen nem a területet, hanem a tudatot akarják megszállni.

Kövér László a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) pénteki budapesti plenáris ülésén kiemelte: az újszerű hadviselés célja az európai közösség természetes identitásának felszámolása, aminek hiányában a közösségek és az egyének nem tudják felismerni, érvényesíteni és szükség esetén megvédeni érdekeiket sem, így könnyebben alávethetők és uralhatók. Ezért a természetes európai identitások védelmére hivatott minden intézmény – a család, a keresztény egyházak és a nemzeti államok – folyamatos politikai, jogi és mentális támadások célkeresztjében van – mutatott rá.

Az Országgyűlés elnöke kifejtette: az európai politika sokszor józan ésszel nehezen érthető felszíne alatt, a mélyben az identitásvédelem és az identitásrombolás politikai, gazdasági és szellemi erőinek példátlan összecsapása zajlik. Minden nagy európai vita mögött – mint a bevándorlási vita vagy a föderalista és szuverenista álláspontok vitája az Európai Unió jövőjéről – ez a küzdelem található.

Ennek végső célja a – semmiféle demokratikus felhatalmazással nem rendelkező, „az életünkön mégis lassan, de biztosan rákként eluralkodó”, nemzetek szuverenitását és az országok demokratikus döntéshozatali struktúráit elimináló – háttérhatalmak világkormányzásának megvalósítása – állapította meg Kövér László, aki szerint rossz hír, hogy az európai emberek védelmére hivatott Európai Unió vezetése ebben a küzdelemben az identitásrombolók pártjára állt.

Az Országgyűlés elnöke szerint úgy vannak a mostani uniós vezetéssel, mint amikor a viccbéli székely atyafi rákérdez a komájára: „Nincs rajtad alsónemű?” „Miért, látszik?” – kérdez vissza a koma. „Igen, mert felsőneműd sincsen” – szól a válasz. Kövér László szerint az Európai Unió jelenlegi föderalista, bevándorláspárti és identitásromboló vezetése meztelenül áll az európai polgárok előtt.

Jó hírnek nevezte ugyanakkor, hogy „ez az uniós garnitúra” a küszöbön lévő európai parlamenti választásokon leváltható, hazaküldhető, és ezáltal esély nyitható Európának és az európai embereknek, hogy ne vesztesei legyenek annak a geopolitikai küzdelemnek, amelyben az Európai Unió jelenlegi vezetői elárulták és cserben hagyták őket.

Hasonlóan jó hírnek mondta, hogy az identitásvédelmi küzdelemben Európa számíthat a magyarságra, amely 1920 óta ebben a műfajban Európa legtapasztaltabb nemzete. Nincs még egy olyan európai nemzet, amelynek harmada egy évszázada küzd azért, hogy az ellenérdekelt erőkkel szemben megőrizhesse önazonosságát – fogalmazott.

Kitért arra is, hogy jelenleg Európában három identitáspolitikai modell azonosítható, amelyből kettő veszélyt, egy pedig esélyt jelent a magyar nemzetpolitika számára. Európa nyugati részén az önfeladás modellje van terjedőben, amelynek követése a magyarság számára végzetes lenne.

Európa keleti részén még sokan vannak, akik azt gondolják, hogy saját nemzeti identitásuk erősebb lesz azáltal, ha elveszik a velük együtt élő nemzeti közösségek önazonosságát – állapította meg az Országgyűlés elnöke, hozzátéve: „mi, magyarok, az elmúlt évszázadban megtanultuk és megtapasztalhattuk, hogy ez nem így van: nem erősebb, hanem csak zavarosabb lesz annak az identitása, aki mások önazonosságát veszélyezteti vagy korlátozza”.

Úgy látja: a magyar nemzetpolitika számára új esélyt jelenthet a Közép-Európában körvonalazódó új identitáspolitikai modell, amelynek lényege, hogy mások nemzeti identitásának tiszteletben tartása nem gyengíti, hanem erősíti a saját nemzeti azonosságtudat védelmének lehetőségeit. Közép-Európában egyre erősödik a politikai és gazdasági egymásrautaltság, és ez esélyt teremthet arra, hogy a nemzeti kirekesztés indulatok vezérelte politikáját felválthassa egy racionális, a nemzeti kiengesztelődést és méltányosságot megvalósító identitáspolitika és egy új államközi együttműködési gyakorlat.

Az Országgyűlés elnöke hangsúlyozta: nemcsak magyar, hanem szerb, román és ukrán érdek is, hogy Délvidéken, Erdélyben és Kárpátalján ezt a közép-európai modellt valósítsák meg. Értékelése szerint Szerbiával a legjobb úton haladnak e cél irányába, Romániával van esély, hogy erre az útra lépjenek, míg Ukrajna esetében a jelenlegi ukrán vezetés alatt erre még nincs lehetőség, de nem szabad kizárni, hogy az ott esedékes választások után ez megnyílik.

Kövér László azt javasolta, hogy a KMKF – mint a legerősebb demokratikus felhatalmazással rendelkező nemzetpolitikai szervezet – 2020-tól minden év márciusában fogadjon el az előző évre vonatkozóan egy közép-európai magyar identitásvédelmi jelentést, amelyet a szomszédos országok kormányai, valamint az Európai Unió vezető testületei rendelkezésére bocsátanak. A jelentés tartalmazhatná mindazokat a tényeket, adatokat, folyamatokat és összefüggéseket, amelyek kirajzolhatják egy-egy nemzetrész önazonossága megőrzésének jogi, politikai és szociológiai környezetét – tette hozzá.

Kezdeményezte azt is, hogy a fórum kérje fel az Országgyűlést, valamint a magyar kormányt, hogy 2020-at nyilvánítsa a magyar nemzeti összetartozás évének, amikor nem pusztán emlékeznének a trianoni tragédiára és tisztelegnének száz év magyar nemzedékeinek nemzethűsége előtt, hanem a térség népei felé tett új együttműködési ajánlat révén a közép-európai jövőt is szolgálnák.

Szijjártó Péter: A magyar közösségek jogait semmilyen nyomás hatására nem áldozzuk fel

A magyar közösségek jogainak védelmét ígérte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) plenáris ülésén, az Országházban.

„A magyar külpolitika továbbra is kitart amellett, hogy a magyar közösségek jogait semmifajta geopolitikai érdek oltárán nem fogjuk feláldozni, dacára mindenféle nyomásnak, függetlenül attól, hogy annak a nyomásnak milyen a mértéke, és milyen – adott esetben – jó baráttól származik” – jelentette ki Szijjártó Péter, azt ígérve a Kárpát-medencei magyar nemzeti közösség tagjainak, hogy továbbra is számíthatnak a magyar kormányra és a magyar külpolitikára.

Ukrajnáról szólva hangsúlyozta: bármilyen „nagy vagy erős barát” gyakoroljon is nyomást Magyarországra, a magyar kormány nem adja fel azt a politikát, amelynek keretében továbbra is megvétózza a NATO-Ukrajna bizottsági ülések összehívását, illetve nem támogatja az Ukrajna európai vagy euroatlanti integrációját előrevivő lépéseket, amíg az ukrán kormány fel nem számolja magyarellenes politikáját és vissza nem adja az elmúlt években parlamenti döntésekkel a magyaroktól elvett jogokat.

A külügyminiszter szerint amit Ukrajna kormánya tesz a kárpátaljai magyar közösséggel, az ellentétes az európai értékekkel és a nemzetközi jogszabályokkal is. Ráadásul – folytatta – az ukrán parlament napirendjén lévő javaslatok egyre nehezebb helyzetbe hoznák a 150 ezer fős magyar közösséget, amelyet a közigazgatási reform keretében három külön közigazgatási egységre bontanának szét.

Szijjártó Péter közölte: Magyarország és a magyar kormány külpolitikája a jövőben is Közép-Európa-orientált lesz, amelyben továbbra is rendkívül erős Kárpát-medencei fókusszal kell számolnia mindenkinek. Úgy vélte: az elmúlt évek nagy változásainak Közép-Európa a nyertese, amit az is bizonyít, hogy a régió az európai növekedés motorjává vált, illetve, hogy korábban elképzelhetetlen szorosságú politikai szövetség jött létre a térség államai között.

A miniszter felidézte, néhány éve még vita volt arról, mi a helyes politika: ha a magyar közösségek életét érintő nehézségek megoldását alapfeltételként szabják a szomszédos országokkal kapcsolatos minden további kérdés tekintetében, vagy inkább a vitás kérdések megoldása érdekében az élet más területein építenek egymással barátságot.

Szijjártó Péter szerint az a stratégiai döntés, hogy praktikus és pragmatikus kérdésekben Magyarország jó viszonyra törekszik szomszédaival, igenis javította a magyar nemzeti közösségek életkörülményeit, amit a Kárpát-medencei magyar szervezetek vezetői is visszaigazolnak.

Elmondta: az elmúlt tíz évben Magyarország és a Kárpát-medencei szomszédai közötti gazdasági együttműködés dinamikusan bővült, a kereskedelmi forgalom 61 százalékkal nőtt, ami olyan szintű kölcsönös függést hozott létre gazdaságilag, amely szükségessé és nélkülözhetetlenné teszi az együttműködés fejlesztését az élet más területein is.

A miniszter beszámolója szerint a szomszédos országokban végrehajtott gazdaságfejlesztési programokban 2016-ban, 2017-ben és 2018-ban 37 ezer kis- és közepes vállalkozásnak és mezőgazdasági vállalkozónak adtak támogatást 60 milliárd 800 millió forint értékben, 108 milliárd forintnyi beruházást indukálva.

Közölte, idén is folytatják a határon túli gazdaságfejlesztési programokat: Erdélyben a székelyföldi mezőgazdasági nagy értékű beruházásokra 25 milliárd forintos keretösszeggel írnak ki pályázatot, Felvidéken 10 milliárd forintos pályázattal támogatják az integrációval egybekötött nagyberuházásokat, Vajdaságban 1,5 milliárd forint értékben a falusi házvásárlást, a falusi vendéglátást és a turisztikai beruházásokat segítik, Muravidéken és Drávaszögben pedig 1-1 milliárd forintra lehet majd pályázni falusi ház- és a földvásárlásra.

Megjegyezte: Ukrajna kivételével mindenhol sikerült a politikai vezetéssel is megállapodni arról, hogy ne tekintsenek ellenségesen ezekre a programokra, ugyanakkor „dacára a viharos körülményeknek”, a program Kárpátalján is folytatódik, egy 5,2 milliárd forintos pályázattal. Mi abban vagyunk érdekeltek, hogy helyben erősítsük meg a magyar nemzeti közösségeket – összegzett Szijjártó Péter.

A miniszter szólt arról is, hogy idén is a folytatódik az új határátkelőhelyek építése: májusban a magyar-szlovén határon, majd a magyar-szerb határon adnák át új átkelőpontokat, 2021 végéig pedig a magyar-szlovák határon épül meg hat új határátkelő, köztük két új Ipoly-híd.

gondola.hu/MTI


2019.03.09.



 Frissek a rovatban »

 Hasonlóak »

 Frissek »