Tisza News - Günther Rautz: A kisebbségvédelem legyen európai ügy


Günther Rautz: A kisebbségvédelem legyen európai ügy


2019-03-13. Günther Rautz jogásszal, kisebbségkutatóval, aki közel húsz évig volt a MIDAS főtitkára, a kisebbségvédelem európai lehetőségeiről beszélgettünk.

Milyen helyzetben van ma a kisebbségvédelem az Európai Unióban?

Ha valaki áttanulmányozza az unió dokumentumait, akkor nem talál olyat, amely a kisebbségvédelemmel foglalkozna. A kisebbségvédelem az egyes tagországok hatáskörébe tartozik, bár az EU-nak néhány területen van kompetenciája: a kultúra népszerűsítése, a határon átnyúló együttműködés, társadalmi kohézió stb.

Mennyire ragaszkodnak a tagországok a kisebbségvédelem hatásköréhez?

Nagyon. Nem szeretnék, hogy uniós szinten döntsenek a kisebbségi jogokról. Az Európa Tanács kisebbségvédelmi egyezményét szinte az összes tagország aláírta, tehát megfigyelhető egy nagyon enyhe elmozdulás abba az irányba, hogy a kisebbségvédelem magasabb, nemzetközi szintre kerüljön. Habár az egyezményt megsértőket nem lehet büntetni, az aláíró tagországok kisebbségvédelmét egy monitorrendszerben figyelik, amelyben a civil szervezetek és a kisebbségek képviselői is segítenek. A gyengén teljesítőket figyelmeztetik, mely területen várnak tőlük előrelépést.

Szlovákia is kapott figyelmeztetést?

Elsősorban a romák helyzetén kell javítani Szlovákiában, például az oktatás területén. Amint korábban említettem, a monitorrendszerrel, a szakértők jelentéseivel nem lehet olyan nyomásgyakorlást elérni, mintha bírósági határozatok születnének. A végeredmény azonban így is pozitív lett, mivel a tagországok igyekeztek a kifogásolt területen javítani.

Ez főképp az Európai Bizottságot érinti. Mit tud ehhez hozzátenni az Európai Unió?

Az EU-nak például nincs eszköze arra, hogy a romák jogait védje Szlovákiában, Magyarországon vagy Romániában. Az uniónak nincs ilyen kompetenciája. A romák példája azért rendkívüli, mert több tagországban is élnek, igaz, egészen más a helyzet Közép-Kelet-Európában, mint Nyugat-Európában. A roma kérdés azonban európai ügy, létezik is uniós ajánlás. Nagyon sok projekt támogatja a tagországokban élő roma közösségek gondjainak felszámolását. A törvények megváltoztatása nem EU-s kompetencia, de hatalmas pénzösszeggel támogatja a tagországokat, és így „beavatkozhat” a kisebbségek ügyeibe.

Egyéb eszközei is vannak az uniónak a kisebbségek védelmére?

Az Európai Parlamentben működik egy úgynevezett Kisebbségi Intergroup, amely intenzív lobbitevékenységet folytat – ez is sokat lendít az ügyön. Látványos eredményeket lehet elérni a Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében. Gyakran nem a kisebbségvédelemre fókuszálnak ezek a projektek, mégis jelentős hatásuk lehet a határ mentén élő kisebbségek életére.

Az EU-bővítéskor az újonnan csatlakozó tagállamoknak meg kellett felelni bizonyos kritériumoknak, ezek egyike volt a kisebbségek védelme. Azóta milyen előrelépés történt?

Ez valóban így volt. Az az érdekes ebben a történetben, hogy a régi tagországok közül sem tudott volna mindenki – például Franciaország – megfelelni ezeknek a kritériumoknak. Ennek a keretnek vagy elvárásrendszernek mégis volt egy hozadéka, a kisebbségek elkezdtek egymással intenzívebben kommunikálni. Kiderült, milyen közös problémáik vannak, azáltal, hogy európai ügy lett a kisebbségi ügy, eleven párbeszéd és tapasztalatcsere kezdődött. Tulajdonképpen ennek a folyamatnak az eredménye az európai kisebbségi lapok érdekvédelmi szervezete, a MIDAS is. Ha szervezetként lépünk fel, sokkal hatékonyabbak vagyunk.

Honnét jött a Minority Safepack (Mentőcsomag a kisebbségek számára) ötlete?

Eredetileg egy 2012-es polgári kezdeményezés volt, melynek a célja az volt, hogy a kisebbségvédelem az európai uniós jog része legyen. A kezdeményezés motorja az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN). Az Európai Bizottság elutasította az első javaslatot, mivel túl sok intézkedést tartalmazott. A másik kifogás az volta, hogy néhány intézkedés nem uniós kompetencia. Éppen ezért nem könnyű kidolgozni bármit is a témában, mivel az EU-nak csekély kompetenciája van a kisebbségvédelem terén. A FUEN fellebbezésére a luxemburgi székhelyű Európai Unió Bírósága úgy döntött, hogy a korábban beterjesztett tizenegy intézkedésből hét releváns. Ezt követően kezdte el a FUEN az egymillió aláírás gyűjtését, (csak ha sikerül ennyi támogatót szerezni, akkor kezd el foglalkozni az Európai Bizottság a kezdeményezéssel). Tavaly nyáron az összegyűjtött aláírások száma meghaladta az egymilliót.

Sikerült tehát teljesíteni a kitűzött célt. Mi a következő lépés?

Tavaly ősszel komoly vita folyt arról, hogy még a májusi EP-választás előtt beterjesszék-e a kezdeményezést a régi bizottságnak, vagy a választás után már az új bizottságnak. Mindkét felvetés mellett és ellen is voltak érvek. Végül a FUEN úgy döntött, megvárja a választás kimenetelét. Függetlenül attól, hogy mi lesz a további sorsa a kezdeményezésnek, én úgy gondolom, már most is sikerről beszélhetünk: a kedvező bírósági döntés és az összegyűjtött aláírások hatalmas eredmény.

Sánta Szilárd, Új Szó Online. Somogyi Tibor felvétele


2019.03.13.



 Frissek a rovatban »

 Hasonlóak »

 Frissek »