Tisza News - Elnökválasztás: 39 legény és leány maradt a gáton


Elnökválasztás: 39 legény és leány maradt a gáton


2019-03-13. A választási kampány legújabb fejleménye, hogy a napokban megtudhattuk, kik léptek vissza az elnökjelöltségtől, s kiknek a neve kerül fel a szavazólapokra.

A jelölteknek március 8-ig volt módjuk visszalépni az elnökválasztáson való indulástól. Mivel a választási folyamatot nyomon követő OPORA civil szervezet a napokban közölte, hogy információik szerint a 44 bejegyzett elnökjelölt közül 14 semmilyen kampánytevékenységet nem folytat, azt gondolhatnánk, hogy számosan a visszalépés mellett döntenek, ám végül mindössze öt fővel csökkent az indulók mezőnye. Eldőlt tehát, hogy 39 név kerül fel a szavazólapokra.

Figyelemre méltó, hogy a választási kampányt idő előtt beszüntetők közül hárman Anatolij Hricenkónak, a Polgári Álláspont (Громадянська позиція) párt vezérének javára léptek vissza a jelöltségtől. Egyikük Dmitro Dobrodomov parlamenti képviselő, akit a Népi Kontroll Civil Mozgalom (Громадський рух „Народний контроль”) jelölt, a másik az ukrán politikai élet ismert személyisége, Andrij Szadovij lembergi polgármester, az Önsegítés (Самопоміч) párt vezetője, míg a harmadik Dmitro Hnap, aki Az Emberek Ereje (Сила людей) párt jelöltjeként indult az államfői posztért. Igaz, a három visszalépő támogatottsága együttvéve sem jelentős – Dobrodomové és Hnapé alig mérhető, és Szadovijé is csupán 2-3% között mozog –, ám az a tény, hogy három jelölt is Hricenkót támogatta visszalépésével, arra utal, hogy az európai irányultságú demokratikus ellenzékként is emlegetett politikai tábor egyértelműen a legnagyobb támogatottsággal rendelkező jelölt mellett tette le a voksát.

Ennek a tudatos és következetes politikai magatartásnak a jelentőségét akkor tudjuk igazán értékelni, ha megnézzük, hogy mi történik például az orosz ajkú lakosság körében népszerű jelöltek táborában. Az elnökválasztási kampányt megelőzően a szakértők úgy tartották, bár annak kicsi a valószínűsége, hogy idén „oroszbarát” elnöke legyen az országnak, arra mindenképpen eséllyel pályázhatott az orosz ajkú lakosság által támogatott jelölt, hogy bejusson a választás második fordulójába. Azt sem tartották kizártnak, hogy a közelgő parlamenti választások eredményeként az új parlament egyik megkerülhetetlen erejévé váljon a Janukovics-féle Régiók Pártja utódszervezetének tartott Ellenzéki Blokk (Опозиційний блок). Ezzel szemben már a kezdetek kezdetén nyilvánvalóvá vált, hogy az „orosz” tábor rendkívül megosztott, hiszen mindjárt három elnökjelöltet is indítottak: Olekszandr Vilkult, Jurij Bojkót és a most visszalépő Jevhenyij Murajevet. Murajev azonban ahelyett, hogy a hármuk közül legesélyesebb Bojko javára lépett volna vissza, általános meglepetésre a vele azonos, vagy még nálánál is szerényebb támogatottsággal bíró Vilkult részesítette előnyben.

A döntés okait egyelőre csak találgatni lehet. Egyesek szerint az állhat a háttérben, hogy Murajevnek felajánlották az első helyet a Vilkul vezette Ellenzéki Blokk parlamenti választási listáján. Csakhogy előfordulhat, ez a választási csalafintaság nem éri el a kívánt hatást – figyelmeztet Volodimir Feszenko az Ukrajinszka Pravdánál vezetett blogjában. A Rejting Szociológiai Csoport felmérése ugyanis kimutatta, hogy amennyiben Murajev nem indul a választáson, támogatóinak 29%-a Volodomir Zelenszkijre fog szavazni, 26% Bojkót választaná, s csupán 12% pártolna át Vilkulhoz.

Az ötödik visszalépő elnökjelölt Szerhij Krivonosz, az Ukrán Fegyveres Erők különleges rendeltetésű műveleti erőinek helyettes parancsnoka volt, aki a hivatalban lévő elnök, Petro Porosenko javára állt el a kampány folytatásától. Rossz nyelvek szerint az alig ismert katonatiszt visszaléptetése mögött Petro Porosenko állhat, aki meg akarta mutatni, hogy nemcsak Hricenko, hanem az ő javára is visszalépnek jelöltek, méghozzá mindjárt egy, a hazát védő katonaember. Akárhogyan történt is, a lépés hatása az erőviszonyok alakulására elenyészőnek mondható.

Abban viszont egyetértenek a szakértők, hogy Hricenko támogatottságán komolyan javítottak a visszalépések, bár kiszámíthatatlan, hogy végeredményben mire lesz ez elég. Úgy számolnak, hogy jelen helyzet szerint Hricenkónak a második fordulóba jutáshoz legalább 5%-kal kellene javítani mostani támogatottságán (ez a Rejting lapzártánkkor megjelent legújabb felmérése szerint 10,3%-os), miközben Timosenko és Porosenko támogatottsága jelentősen, legalább 3%-kal csökken.

Ilyen mértékű gyengülésre azonban egyelőre legfeljebb Porosenko esetében lehet számítani, mivel nem tudható, mekkora kárt okoz számára a hadsereg ellátását végző Ukroboronprom állami vállalatnál minap kirobbant sikkasztási botrány, amelybe az elnök egy közeli embere is belekeveredett. Ráadásul a hét végén megtapasztalhattuk, hogy egy-egy ilyen ügy kipattanásának egészen váratlan következményei is lehetnek (lásd keretes írásunkat!).

A választási versenyt vezető Volodimir Zelenszkij körül is zajlanak az események. Március 4-én a rendőrség lehallgató készülék elemeire bukkant az elnökjelölt irodájának közelében. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) ugyan elismerte, hogy a berendezés az övék, ám állításuk szerint nem Zelenszkijt hallgatták le, s azzal vádolták meg a rendőrséget, hogy leleplezték egy titkos akciójukat. Nem tévedhetünk nagyot, ha megállapítjuk, újabb jelét láthattuk annak, miként küzd egymás ellen a titkosszolgálat és a rendőrség a választási kampány hevében.

Mindenesetre ezek után biztosak lehetünk abban, hogy amikor március 7-én Zelenszkij találkozott David Hale amerikai külügyminiszter-helyettessel, volt miről mesélnie, ami a választási kampány során tapasztalt nyomásgyakorlást és törvénysértéseket illeti. Hale ukrajnai látogatása során találkozott Petro Porosenko elnökkel, valamint Julija Timosenkóval is. Ily módon az amerikai kormányzat képviselője néhány héttel a választások előtt személyesen tájékozódhatott az ukrajnai kampány menetéről, illetve a legesélyesebb jelöltek álláspontjáról a fontosabb kérdéseket illetően. Arról, hogy mindebből Washingtonban milyen következtetéseket vontak le, egyelőre semmi nem szivárgott ki, s talán nem is fog. Jusson eszünkbe, hogy az Egyesült Államok a kezdetektől arra az álláspontra helyezkedett, hogy senkit nem kívánnak támogatni az ukrajnai elnökválasztási küzdelemben. Amivel persze a maguk módján mégiscsak üzentek valamit Kijevnek: mégpedig azt, hogy nem szándékoznak támogatni a jelenlegi elnök újraválasztási kampányát, akármennyire szerette is volna ezt.

(zzz)

Ezúttal Porosenkót pécézték ki maguknak a nacionalisták

A múlt hét végén nacionalista tüntetők megpróbálták felelősségre vonni Petro Porosenko elnököt a hadsereg ellátása körül kirobbant korrupciós botrány miatt.

Az MTI emlékeztet, oknyomozó újságírók a múlt hónap végén hozták nyilvánosságra, hogy az ukrán hadsereget fegyverekkel ellátó Ukroboronprom állami hadiipari konszern beszállítói éveken át piaci áron felül vásároltak különféle alkatrészeket, köztük Oroszországból csempészetteket és rossz minőségűeket is. Az ügyletek milliós hasznot hoztak egyes vállalati vezetőknek és beszállítóknak, utóbbiak között a közvetlenül az államfő alá rendelt Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) helyettes vezetője fiának.

A botrány komoly társadalmi visszhangot váltott ki Ukrajnában. Általánosságban nagy tisztelet övezi a Donyec-medencei konfliktusban a hazát védő ukrán katonákat, és a lakosság a háborúra való tekintettel azt is elfogadta, hogy az államnak magasak a katonai kiadásai. Mindezek miatt különösen nagy bűnnek számít lopni a hadseregtől. Noha Porosenko személyesen nem érintett a korrupciós botrányban, komoly presztízsveszteséget jelent számára, hogy ő, aki kampányában magát az erős hadsereg megteremtőjeként diszponálta, eltűrte, hogy évekig nyerészkedjenek a hadiipari beszerzéseken.

Ennek ellenére sokak számára meglepetésként hatott, hogy a Nemzeti Hadtest (Національний корпус) radikális nacionalista szervezet és az egyesek által annak különítményeként is emlegetett Nemzeti Osztagok (Національні дружини) aktivistái szombaton Kijevben tüntetést szerveztek az elnöki hivatal előtt, követelve a botrányban érintettek felelősségre vonását. Az UNIAN hírügynökség beszámolója szerint a tüntetők összecsaptak a rendfenntartókkal, minek következtében két rendőr és egy nemzeti gárdista megsérült.

A demonstrálók ezután Cserkassziba utaztak, hogy ott vonják felelősségre a kampányoló Porosenkót. Mire a városba értek, az elnök már befejezte beszédét. A tüntetők ennek ellenére ismét összecsaptak a rendőrséggel. Az incidens következtében 22 rendőr sérült meg, közülük 19-et kórházba kellett szállítani.

A megfigyelők egy része a történtekben Arszen Avakov „kezét” véli felfedezni, utalva arra, hogy az elmúlt hetekben a belügyminiszter állítólag többször is megpróbált keresztbe tenni a hivatalban lévő államfőnek. Mások szerint viszont nem lehet ugyan kizárni Avakov érintettségét az ügyben, de túlzás azt állítani, hogy a belügyminiszternek számottevő befolyása lenne a nacionalistákra. Ráadásul valószínűbb, hogy a Nemzeti Hadtest hétvégi akciója már felkészülés az őszi parlamenti választásokra. Köztudott, hogy a nacionalista szervezet támogatottsága elenyésző, 1% körüli a lakosság körében, fő erősségüket az „utcai politizálás”, a mostanihoz hasonló figyelemfelkeltő akciók jelentik.

Avakov és a nacionalisták „együttműködése” ellen szólhat az a minapi üzenetváltás is, amely azzal kezdődött, hogy az elnökválasztásra megfigyelőként bejegyzett Nemzeti Osztagok bejelentették, választási csalás esetén készek erőt alkalmazni a szavazókörzetekben. A bejelentés komoly nyugtalanságot keltett Nyugaton. Marie Yovanovitch, az Egyesült Államok kijevi nagykövete nyilatkozatában jelezte, nem szabad hagyni, hogy különféle csoportosulások megzavarják a polgárok szabad véleménynyilvánítását. Erre reagálva Avakov belügyminiszter késlekedés nélkül kijelentette, hogy szigorúan megakadályozzák a Nemzeti Osztagok vagy bármilyen más szervezet képviselőinek erőszakos beavatkozását a választások menetébe.

A nacionalistákkal kapcsolatos legújabb hír, hogy Andrij Bileckij, a Nemzeti Hadtest vezetője hétfői sajtótájékoztatóján egy hetet adott Petro Porosenkónak arra, hogy rács mögé juttassa a korrupciós ügy érintettjeit, s egyértelművé tette, mindaddig folytatják tiltakozó akcióikat, amíg ez meg nem történik. Porosenko így könnyen nehéz helyzetbe kerülhet, hiszen a radikálisok akciói ellehetetleníthetik a választókkal szervezett találkozóit.

(ntk)

karpataljalap.net

2019.03.13.



 Frissek a rovatban »

 Hasonlóak »

 Frissek »