Tisza News - Emberi jogok: kevés az orbáni "kozmetikázás"


Emberi jogok: kevés az orbáni "kozmetikázás"


Folytatódott a jogállamiság fenyegetése és az emberi jogok védelmének gyengülése 2013-ban Magyarországon - állapítja meg idei világjelentésében a Human Rights Watch (HRW). A nemzetközi emberi jogi szervezet úgy látja, az Orbán-kormány csak \"kozmetikai\" változtatásokat hajtott végre a nemzetközi szervezetek nyomására, valójában pedig sem az ENSZ, sem az EU követelményeinek nem tesz eleget.

Megismételte a korábbi, lesújtó kritikákat a HRW 2014-es világjelentésének Magyarországról szóló fejezete. A legelismertebb nemzetközi jogvédő szervezet úgy látja, hogy az Orbán-kormány által újabb bevezetett törvényi változások továbbra is fenyegetik a jogállamiságot és gyengítik az emberi jogok védelmét. Az alaptörvény 2013 márciusában végrehajtott módosítása ugyanis még inkább aláásta az igazságszolgáltatás függetlenségét, és ismét jelentős jogköröktől fosztotta meg az Alkotmánybíróságot, miközben számos, korábban alkotmányellenesnek bizonyult rendelkezést az alaptörvény szintjére emelt - emlékeztettek.

Annak ellenére, hogy apróbb módosításokat hajtott végre a kormányoldal a médiatörvényen, a médiatanács továbbra sem független. A HRW szakértői úgy vélik, változatlanul túlzott mértékűek az újságírókat fenyegető büntetések, ráadásul homályos a tartalomszolgáltatási szabályozás is. Felidézték, a Klubrádió csak négy bírósági döntéssel tudta megújítani sugárzási engedélyét. A jelentés szerint a kormány a nemzetközi bírálatok hatására múlt szeptemberben csak "kozmetikai változtatásokat" hajtott végre az alaptörvényen, ezek pedig nem vetettek véget egyes vallási csoportok diszkriminációjának, és csak részben kezelték a politikai hirdetések korlátozásának problémáját, miközben a nemzetközi szervezetek további, lényeges kritikáit teljesen figyelmen kívül hagyták.

A HRW jelentése szerint a romák továbbra is megkülönböztetésnek és zaklatásnak vannak kitéve Magyarországon, amire - bár az MTI ezt elfelejtette megemlíteni tudósításában - példákat is hoztak. Így beszámoltak arról, hogy Ózd polgármestere leállíttatta az állami vízellátást a város északi részén, így a helyi romatelepen élő mintegy ötszáz család víz nélkül maradt a legnagyobb nyári hőségben.

A HRW szerint hazánkban változatlanul gond az antiszemitizmus, sőt, más gyűlöleti formák is erősödnek, amire példa lehet, hogy a törvényhozó szeptemberben a hajléktalanságot kriminalizáló jogszabályt fogadott el. A családon belüli erőszak büntetésének júliusi változtatásával kapcsolatban pedig megjegyezték, hogy az csak az erőszak megismétlődése esetén nyújt védelmet, és kizárja a védelmi körből azokat a nőket, akik nem élnek együtt bántalmazó társukkal, és nincs vele közös gyermekük.

Felidézték azt is, az ENSZ fogyatékkal élők jogaival foglalkozó testülete szeptemberben felszólította Magyarországot a gondnokság alá helyezett állampolgárok választójogát korlátozó rendelkezések visszavonására, ám erre a kabinet nem reagált. Arra is emlékeztettek: a kormány július 1-jétől újra bevezette a menedékjogot kérelmezők őrizetbe vételét, mely szintén aggályokat váltott ki.

Nem először szólnak

A 2010-et követő magyarországi események már nem először váltották ki a HRW nemtetszését, amit a kormányoldal eleinte félreértésként kívánt beállítani, majd heves sértődöttséggel reagált a kritikákra.

2011 nyarán az alaptörvénnyel kapcsolatos tanulmányában a HRW már közölte: Magyarországnak még a hatályba lépés előtt összhangba kellene hozni új alkotmányát a nemzetközi szervezetek ajánlásaival.

Ezt követően a jogvédők többször aggodalmukat fejezték ki a magyarországi eseményekkel kapcsolatban. Tavaly januárban például egy blogbejegyzésében Lydia Gall, a HRW Kelet-Európa- és Balkán-szakértője úgy fogalmazott: "a Magyarországot szorongató gyűlölet elmélyült, amióta a jelenlegi kormány 2010-ben hivatalba lépett és fokozatosan jobbra tolódott".

Múlt májusban pedig megjelent a HRW "Téves úton az emberi jogok terén: Az új alaptörvény és egyéb jogszabály-módosítások hatásának elemzése Magyarországon" című jelentés is, amely Európára fenyegető példaként írt az orbáni Magyarországról.

* * * * *

90 országot figyelnek

A HRW egy nonprofit, nem kormányzati emberi jogi szervezet, amely több mint 280 munkatársat foglalkoztat szerte a világon. A csapat emberi jogi szakemberekből áll, beleértve a különböző hátterű és nemzetiségű ország-szakértőket, ügyvédeket, újságírókat és tudósokat. A jogvédő szervezetet 1978-ban alapították, azóta pedig pontos, tényfeltáró, pártatlan jelentéseiről lett ismert. Évente a HRW több mint 100 jelentést és tájékoztatót tesz közzé az emberi jogi helyzet alakulásáról, melyet 90 országban figyel.

B.I.M.

Népszava. Fotó: Bielik István/Népszava

http://nepszava.hu

2014.01.22.



 Frissek a rovatban »

 Hasonlóak »

 Frissek »