Tisza News - Navracsics: szoros együttműködésre van szükség Kelet-Közép-Európában


Navracsics: szoros együttműködésre van szükség Kelet-Közép-Európában


A kelet-közép-európai országok szoros együttműködésére van szükség, Nyugat-Európa alábecsüli az ebben a térségben rejlő lehetőségeket - mondta Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter pénteken Budapesten.

A tárcavezető a Válságkezelés és reformpolitikák Közép- és Kelet-Európában című konferencia megnyitóján kiemelte: több kelet-közép-európai ország sok szempontból igen sikeres, így például a válságkezelésben, a strukturális reformokban és a stratégiai partnerségek kiépítésében. Megjegyezte: a nyugat-európai országok mégis gyakran problémás régióként tekintenek Kelet-Közép-Európára, a szélsőjobb esetében is csak annak itteni terjedésétől tartanak.
Hangsúlyozta: ez a térség több, mint földrajzi régió, ezért a kormány elkötelezett az együttműködés mellett a térség országaival, hiszi, hogy gazdasági, kulturális és politikai tekintetben is gazdagabbá teszik Európát.
Navracsics Tibor úgy fogalmazott: párbeszédre van szükség a térségben, és ebben minél több ország vesz részt, annál erősebb lesz a hangjuk. Ugyan fontos az euroatlanti integráció, de a Közép-Európa-politika is, mert együtt versenyképesebb Európát építhetnek - mutatott rá.
Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkára az eseményen hangsúlyozta: Magyarország az elmúlt években reformokat hajtott végre az intézményeket, az adózást, a munkaerőpiacot és a közigazgatást illetően. Ma fiskális stabilitás van az országban, miközben a fontos és szükséges változtatásokat már véghezvitték - mondta.
Kifejtette: nemcsak gazdasági válsággal kell szembenézni, adósságválság is van, hiszen több ország rendkívüli mértékben eladósodott, aminek politikai okai vannak. Az államtitkár szerint továbbá versenyképességi válság is van, mert ebben a tekintetben igen nagy különbségek vannak az uniós tagállamok között. A válságkezelésre az elmúlt öt évben gyakran alkalmazott megszorító politika mára elveszítette hitelességét a piac és a közvélemény szemében, és még a szakértők sem feltétlenül helyeslik - közölte.
Mahir Yagcilar koszovói közigazgatási miniszter előadásában arról beszélt, hogy nem volt könnyű felállítaniuk és megerősíteniük a megfelelő közigazgatási intézményeket, valamint modern, stabil és megfelelően finanszírozott közigazgatást teremteniük. Olyan rendszert akarnak, amely európai színvonalú - mondta.
Mahir Yagcilar szavai után a konferenciára érkezett szerb delegáció tiltakozását fejezte ki a beszéd miatt.
Marián Salon, a szlovák belügyminisztérium államtitkára kiemelte: országa célja a modern, hatékony, megbízható, nem korrupt és átlátható közigazgatási rendszer kialakítása, amely ügyfélközpontú, minőségi szolgáltatást nyújt, megfelel az európai normáknak, és átveszi a jó gyakorlatokat. Ennek érdekében nagy hangsúlyt helyeznek a közigazgatásban dolgozók képzésére és a rendszer folyamatos vizsgálatára, javítására - mondta.
Zoran Piculjan, a horvát közigazgatási minisztérium államtitkára felszólalásában hangsúlyozta: országa az uniós csatlakozásra készülve átvette az európai jogszabályokat, és ezzel kedvező jogi környezetet teremtett a modernebb, jobb minőségű közigazgatási rendszer kialakítására. Ugyanakkor a horvát államtitkár is felhívta a figyelmet a rendszer folyamatos vizsgálatának, elemzésének fontosságára.
Dumitru Alaiba, a moldovai miniszterelnök gazdasági és pénzügyi főtanácsadója kifejtette: országában az elmúlt években magas költségvetési deficit és infláció alakult ki, az ország kapcsolatai Európával romlottak, a szükséges strukturális reformok elmaradtak, ezért mindenképpen nagy változásokra volt szükség. Moldova külső partnerei, az EU, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank támogatták a reformokat, míg az ellenzék támadta azokat, és a "látható eredmények", valamint a változások szükségessége ellenére nagy volt az intézkedésekkel szembeni ellenállás az országban - idézte fel.
Úgy látja, a népszerűtlen intézkedéseknek sosem lehet nagy a támogatottsága, de a kedvezőtlen hatásokat minimalizálni lehet, és ebben nagy szerepe van a folyamatos, hatékony kommunikációnak a reformok előtt, alatt és után.
A tanácskozást a Közép-európai Kezdeményezés (KEK) soros magyar elnöksége keretében szervezte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium és a Közpolitikai Kutatások Intézete. A KEK-nek 18 ország a tagja: Albánia, Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Csehország, Fehéroroszország, Horvátország, Lengyelország, Macedónia, Magyarország, Moldova, Montenegró, Olaszország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna. A KEK tagállamai közül kilenc tagja az Európai Uniónak, Horvátország pedig rövidesen hivatalosan csatlakozik.

MTI
http://mti.hu

2013.05.24.

Címkék: Magyarország KEK EU


 Frissek a rovatban »

 Hasonlóak »

 Frissek »