Tisza News - A kormány elismerte: becsődölt a szakképzés területén


A kormány elismerte: becsődölt a szakképzés területén


"A működést ellehetetlenítő problémák jelentkeznek" a szakképző iskolákkal - olvasható egy belső kormányzati értékelésben. Az előterjesztés szerint kisebb a veszteség a hibás döntések beismerésével, mint ha a helyzet megoldásával „várna” a kabinet. Valóban, diákok tízezreinek képzése forog kockán. A nemzetgazdasági tárca közben a több százmilliárd forint értékű vagyont számolgatja.

„Az állami fenntartásban működő szakképző iskolák irányításával, működtetésével a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) keretein belül alapvető, a működést ellehetetlenítő problémák jelentkeznek. A KLIK jelenlegi struktúrájában a szakképzés-átalakítás hatékonysági céljai elérhetetlenek, a KLIK nem képes az előírt intézményátalakítást végrehajtani, emiatt ellehetetlenül a szakképző iskolák működése, a rendszerben helyrehozhatatlan károk jelentkeznek” – ezekkel a mondatokkal kezdődik az a kormányzati anyag, amelyet a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) készített a kabinet múlt heti ülésére.

A Népszabadság birtokában lévő dokumentum emlékeztet arra, hogy a kormány május 8-i ülésén döntött „a szakképzéssel kapcsolatos hatásköröknek a nemzetgazdasági miniszter felelősségi körébe történő áthelyezéséről”. Az előterjesztés a hatáskörök áthelyezéséhez szükséges lépések és intézkedések megalapozását jelentő kérdéseket mutatja be.

A dokumentum készítői elismerik, hogy ha a szakképző intézmények az NGM alá, vagyis egy új fenntartói intézményhez kerülnek, azzal „a kormányzat tulajdonképpen beismeri a KLIK rossz működését a szakképzés terén”. Az előterjesztés szerint azonban kisebb a veszteség a hibás döntések beismerésével, mint ha a helyzet megoldásával „várna” a kormány. A dokumentum szerint „a megoldás nem várathat magára sokáig, hiszen egy megbénuló szakképző iskolai hálózat is súlyos kockázatot jelent”.

A kormányzaton belüli zűrzavarra jellemző: pedagógusnapon, vagyis néhány nappal azután, hogy ezt az előterjesztést megtárgyalta a kabinet, Balog Zoltán minisztériumának köznevelésért felelős államtitkársága „Nagyobb biztonságot nyújt a megújított köznevelés” címmel adott ki közleményt, amelyben azt írják: „a kormány a társadalom többségének egyetértésétől kísérve (…) biztonságosabb és eredményesebb iskolarendszer lehetőségét teremtette meg a köznevelés megújításával”.

Nos, hogy mennyire nem biztonságos ez az új iskolarendszer, azt éppen a birtokunkba jutott dokumentum bizonyítja. Diákok tízezreinek szakközépiskolai és szakiskolai képzése forog kockán. Ugyanakkor a kormányelőterjesztés rámutat egy másik problémára is, jelesül arra, hogy az NGM „konyhájában” e dokumentum szerint azt főzték ki, hogy miként tudna a minisztérium több százmilliárd forintnyi, korábban önkormányzati vagyon felett rendelkezni. A szöveg ugyanis hosszasan részletezi, hogy a KLIK-nek nem sikerült az államosítás során tekintettel lennie a szakképző iskolák sajátosságaira, és nem hajtotta végre a szakképző iskolák integrációját. A felmerülő problémákat az NGM úgy orvosolná, hogy a szakképző iskolákat a saját fenntartásába helyezné.

Az előterjesztés szövegének értelmezéséhez Szüdi János jogász, közoktatási szakértő segítségét kértük. Szüdi emlékeztet arra: a kormány elképzelése az volt, hogy a szakképzőket összevonják, s megyénként egy képzőintézményt működtetnek. Ezt a struktúrát kellett volna létrehoznia a KLIK-nek május 31-ig, ami a jelek szerint nem sikerült.

– Torkukon akadt a falat – értelmezi a jogász a helyzetet, utalva arra, hogy ez az előterjesztés bizonyítja, az államosítás mennyire elkapkodott és előkészítetlen volt. – Többféle szakképző intézmény van. Egy részük megyei önkormányzati fenntartásban volt. Azokat tavaly államosították, és átadták a megyei kormányhivatalok mellett szervezett fenntartói központoknak. Az önkormányzati szakképző iskolák idén január elsejével kerültek a KLIK-hez. Sajátos a helyzetük az agrárszakképző intézményeknek, amelyek január elsejével ugyancsak átkerültek a KLIK-hez, de időközben született egy kormányrendelet, amely agrárszakképző iskolahálózat kiépítését írja elő. Ezek létrehozásán a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) már dolgozik. Emellett vannak alapítványi szakiskolák, amelyek finanszírozása még mindig bizonytalan, velük egyenként állapodik meg a szakképzésért felelős miniszter – magyarázza a jogász. A Népszabadság talált is egy április közepi MTI-hírt, amely szerint a VM fenntartása alá 46 szakképző iskola került. Ezeknek egy röpke tanéven belül három fenntartójuk is volt.

Szüdi János rámutat, az előterjesztés semmilyen információt nem közöl arról, hogy ha az NGM-hez kerülnek az iskolák, mi történik velük.

– Az államosítással január elsejétől az óvodák kivételével az összes önkormányzati köznevelési intézmény beolvadt a KLIK-be. Ezeknek az intézményeknek ezzel megszűnt polgárjogi értelemben a jogi személyiségük, elveszítették bérgazdálkodási jogaikat, nem rendelkeznek költségvetéssel. Ha most a VM-hez, illetve az NGM-hez kerülnek iskolák, azzal visszakapják ezeket az elveszített jogaikat? – teszi fel a kérdést, rávilágítva a képtelen jogi helyzetre. – Hol van a forrás ahhoz, hogy a KLIK-ből az NGM-hez kerüljenek a szakiskolák? Az előterjesztésben szó sincs arról, mi lesz azokkal a többcélú intézményekkel, ahol szakiskola, általános iskola és gimnázium működik együtt. Ott a szakiskola átkerül az NGM-hez, a többi marad a KILK-nél? Nincs hatástanulmány az előterjesztésben arról sem, hogy a tervezett fenntartóváltás összesen hány iskolát, hány pedagógust és hány tanulót érint. Ha átkerülnek a tanárok az NGM fenntartása alá, akkor a fizetésük is a tárcától jön majd? Hol van erre elkülönített forrás? Az NGM-ben? Vagy a KLIK-től vesznek el pénzt, és azt csoportosítják a minisztériumba? Az idén beiskolázott tanulókat hogy fogják bizonyítványhoz juttatni? – sorolja az előterjesztésben fel sem vetett kérdéseket a szakember, utalva arra: tartani lehet attól, hogy alapvető adatok hiányában dönt majd a kormány.

A dokumentum előnyösnek tartaná, ha 2014. január elsejével kerülnének át a szakiskolák az NGM fenntartásába, mert addig sem kell az intézményeknek a KLIK alatt működniük. Előnyös továbbá azért is, mert a jövő tavaszi országgyűlési választások előtt megtörténne a fenntartóváltás. Kockázatnak nevezi ugyanakkor, hogy az „intézményátszervezés tanév közben alapvetően veszélyezteti az intézmények működését”. Érdekes, hogy a közoktatás teljes államosításakor e szempont nem merült fel, így az iskolák a tanév kellős közepén kerültek a KLIK-hez, hiába figyelmeztették a szakszervezetek és szakmai szervezetek e totális központosítás közvetlen felelősét, Orbán Viktor miniszterelnököt.

Szüdi János mindemellett rámutat az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos helyzetre is. Emlékeztet arra: az államosítás előtt közvetlenül megalkotott, az intézmények átadás-átvételével kapcsolatos törvény szabályozza, hogy az iskolaépületek, eszközök, berendezések olyan vagyontárgyak, amelyek önkormányzati tulajdonban maradnak, a KLIK-nek használati vagy kezelői joga van ezek felett. Az NGM által írt előterjesztés nem tér ki arra, ki rendelkezik majd az iskola vagyona felett. Nem kis összegekről van szó: az agrárképzésre használt földterületek, az elmúlt években uniós forrásokból felújított iskolaépületek, korszerű tanműhelyek több százmilliárdos vagyont tesznek ki. Szüdi elképzelhetőnek tartja, hogy mindezek szabályzásáról készül majd egy törvény. De attól, hogy lesz rá jogszabály, mégiscsak az történik, hogy az önkormányzati vagyon a minisztérium rendelkezési körébe kerül majd. – Az előterjesztésben egy szó sem esik a tanulók sorsáról sem. Pedig évente körülbelül ötvenezer gyerek lép a szakképzésbe –fogalmaz a jogász, aki szerint a zűrzavart jelzi, hogy a több ezer iskola fenntartói jogával rendelkező, százezer pedagógust alkalmazó KLIK-nek még mindig nincs alapító okirata. – Vagyis az összes államosított iskola jogilag nem létezik, nem is adhatnának ki közokiratnak minősülő bizonyítványt – mondja, jelezve, fél évvel az államosítás után látszik igazán, mennyire átgondolatlan volt az egész.

Ónody-Molnár Dóra, Népszabadság. Fotó: Reviczky Zsolt
http://nol.hu

2013.06.04.



 Frissek a rovatban »

 Hasonlóak »

 Frissek »