Tisza News - Szünet a rombolásban


Szünet a rombolásban


Tegnap véget ért a közoktatási tanév, amelynek második felét az önkormányzati iskolák államosítása fordította csaknem káoszba. Úgy tűnik, a pedagógustársadalom többsége egyelőre beletörődött a változásokba, de - egyes fideszes politikusok törekvései ellenére - nem ússzák meg a jövendő pedagóguskarban való kötelező tagságot.

Leszavazta tegnap a parlament kormánypárti többsége azt a fideszes módosító indítványt, amely kötelező helyett önkéntessé tette volna a pedagóguskari tagságot. Az előterjesztést - amelyet a jövő pénteken zárószavazásra kerülő, Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter által benyújtott oktatási törvénycsomaghoz adott be Pósán László - korábban a kormánypárti többségű, Pokorni Zoltán által elnökölt oktatási bizottság is támogatta. A részletes vitát követő szavazáson azonban már csak a fideszes Ángyán József, Bencsik János, Kucsák László, Pánczél Károly és Simon Miklós, valamint a KDNP-s Nagy Andor mondott igent a módosítóra, amely mellett Pósán László azzal érvelt: mivel az új szervezet nem kamarai jellegű lesz, nem indokolt, hogy a pedagógusok automatikusan a tagjai legyenek.

Ha a jogszabályt jövő héten elfogadják, akkor idén szeptember 1.-től minden, állami fenntartású oktatási intézményben, közalkalmazottként dolgozó tanár automatikusan a Magyar Pedagógus Kar (MPK) tagjává válik. A kötelezettség tagdíjfizetéssel ugyan nem jár majd, de a szervezet által kidolgozandó etikai kódex alapján a jövőben etikai eljárásokat indíthatnak majd az azt "megszegő" tanárok ellen. A törvénytervezet szerint a pedagóguskar ugyan nem venné át a közoktatási szakszervezetek szerepét - ennek ellenére a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) tiltakozott ellene, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) pedig "tudomásul vette" a létrehozását -, Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkár azt nyilatkozta a még meg sem alakult szervezetről: "A kar hivatása, hogy egy nevesített, bejegyzett pedagógusszakmai szervezet jöjjön létre, amelynek képviselői az egész pedagógustársadalom nevében formálhatnak véleményt, tehetnek javaslatot". Vagyis a jelek szerint a kormány egy, a szakszervezeteknél "együttműködőbb", lojális partnerszervezet létrehozására törekszik, amely a pedagógustársadalom nevében védi meg a kabinet oktatáspolitikai intézkedéseit. Az MPK működését ráadásul az emberi erőforrás miniszter felügyelheti majd.

Egyelőre azonban nem kell félnie a kormánynak a pedagógustársadalom ellenállásától. Talán a folyamatosan ígérgetett szeptemberi bérrendezés, a leépítésektől való félelem vagy a rendpárti oktatásfilozófia hatására a június 2.-i pedagógusnapon alig 500-an - diákok, szimpatizánsok és tanárok vegyesen - demonstráltak a kormány oktatáspolitikája ellen. A három legnagyobb közoktatási szakszervezet sztrájkbizottsága még januárban megállapodást kötött a kormánnyal, a PDSZ pedig a sztrájktörvény tisztázatlan passzusai miatt a tanév végéig sem tudott munkabeszüntetést szervezni.

Nem csoda, hogy Hoffmann Rózsa csütörtökön - még tőle is szokatlanul dagályosan - dícsérte saját idei tevékenységét a közoktatási évzáró alkalmából. A köznevelési államtitkár meglátásaival szemben azonban gyökeresen ellentétes képet festett fel Hiller István az iskolarendszer helyzetéről. Az MSZP oktatáspolitikusa, volt oktatási miniszter szerint az elmúlt tanévben a korábbinál kevesebb figyelem jutott a diákokra, több lett a bürokrácia és csökkent az oktatás színvonala. A szocialisták humánpolitikai kabinetvezetője a befejeződő iskolaévet értékelő beszédében elmondta, bebizonyosodott, hogy az önkormányzati iskolák államosítása nem járt szakmai előnyökkel, de már megmutatkoztak az iskoláknak és a diákoknak okozott hátrányai. Az új rendszer semmilyen színvonal-emelkedést nem hozott, legfeljebb a színvonal kiegyenlítődését eredményezheti, ugyanis lehúzza a jobbak teljesítményét, a gyengébbeket viszont nem emeli fel - tette hozzá.

Hiller szerint a létrehozott rendszer a legerősebben központosított mind közül, mióta önálló magyar tanügyi irányítás létezik. "A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) rendszerének lényege, hogy minden fontos döntést felfelé tolnak, de már világosan látszik, hogy ez a szisztéma nem működik" - mondta a politikus, aki szerint az államosítás nem szakmai döntés eredménye, mert csak a politikának hasznos. Az átalakítás pénzkivonással járt, az oktatásra nemcsak összegszerűen, hanem GDP-arányosan is kevesebbet fordít a kormány, mint korábban - cáfolta Hiller Hoffmann állításait, miszerint nőttek az oktatásra fordított közkiadások.
Hiller István újabb, az államosítás okozta speciális problámát is felvázolt. A Klik nem képes megszervezni a nyári táborokat a diákoknak, mert azt önkormányzati feladatnak tartják, a központosított iskolarendszert néhányan viszont üzleti tevékenységre akarják felhasználni, az MSZP ezért külön-külön nyomon fogja követni a központ közbeszerzési pályázatait.

Hoffmann és a valóság

Kijelentés: "A most záruló tanév a szokásos rendben zajlott"
Tény: Elszámolták az általános iskolai beiratkozók létszámát

Kijelentés: "...a technikai feltételrendszer jobbá vált"
Tény: A Klik alá tartozó egyes tankerületi irodák az iskolákból "rekviráltak" számítógépeket, bútorokat

Kijelentés: "Elindulhat a pedagógusi hivatást kiszámíthatóvá tevő, méltó anyagi és erkölcsi megbecsültséget biztosító pedagógus életpálya"
Tény: A kormány már tavaly októberben felajánlotta az Európai Bizottságnak, hogy elhalasztja az életpálya-modell idei bevezetését

Kijelentés: "A következő tanévre a tankönyvellátás zavartalanul folyik"
Tény: Sajtóinformációk szerint az állami Könyvtárellátó adósságokban úszik, és lefagyott a tankönyvrendelési rendszer

Kijelentés: "2010 óta a kormány összesen 155 milliárd forint uniós forrást biztosított a köznevelés fejlesztésére"
Tény: A forrásokat az Európai Unió biztosítja, nem a kormány

Molnár Richárd / Népszava
http://www.nepszava.hu

2013.06.15.



 Frissek a rovatban »

 Hasonlóak »

 Frissek »