Tisza News - Az aradi születésű Stefan W. Hell az egyik kémiai Nobel-díjas


Az aradi születésű Stefan W. Hell az egyik kémiai Nobel-díjas


Az aradi születésű Stefan W. Hell az egyik idei kémiai Nobel-díjas – közölte szerdán a Svéd Királyi Akadémia. Az elismerést két amerikaival, Eric Betziggel és William E. Moernerrel osztja meg és a nanoszkópia terén elért eredményeiért kapta.

A Németországban élő tudós 1962. december 23-án született Aradon, gyermekkorát az Újszentanna nevű településen töltötte, ahol 1969-1977 között a helyi általános iskolában tanult. A 9. osztályt a temesvári német tannyelvű Nikolaus Lenau középiskolában kezdte el, viszont ott csak egy évharmadot tanult, mert 1978 márciusában szüleivel Németországba emigrált.

Stefan W. Hell 2011 óta díszdoktora az aradi Vasile Goldiș Egyetemnek, 2012-ben a Román Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává választotta, 2013-ban pedig a Bukaresti Műszaki Egyetem is díszdoktori címmel jutalmazta.

A bizottság indoklása szerint napjainkban a nanoszkópiai módszereket világszerte alkalmazzák. Az eljárás egyebek közt lehetővé tette az élő sejteken belül az egyes molekulák nyomon követését és annak megfigyelését, hogyan képződnek szinapszisok az idegsejtek között vagy miként alakulnak ki a patológiás fehérjeelváltozások olyan betegségekben, mint az Alzheimer-, a Parkinson- vagy a Huntington-kór. A bizottság két különböző módszert díjazott. Az egyik a stimulált emisszió-depléció (stimulated emission depletion, STED), amelyet Stefan Hell dolgozott ki 2000-ben. Az eljárás során két lézernyalábot alkalmaznak: az egyikkel gerjesztik a fluoreszcens molekulákat, a másikkal visszakényszerítik alapállapotukba, kivéve a nanométer nagyságú struktúrákat. A mintát nanométerről nanométerre letapogatva kapják az optikai mikroszkópoknál nagyságrendekkel nagyobb felbontású képeket.

Eric Betzig és William E. Moerner egymástól külön dolgozta ki a másik eljárást, az egymolekula-mikroszkópia alapjait, amely az egyes fluoreszcens molekulák fénykibocsátásának ki- és bekapcsolásán alapul. Ugyanarról a területről készített számtalan felvétel mindegyike csupán az éppen világító molekulákat "ragadja ki", ám e képek "összesítése" eredményezi a nanométeres felbontású felvételeket.

A kitüntetettek 8 millió svéd koronával gazdagodnak, a díjátadó ünnepséget hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján rendezik.

Mint ismert, a Temes megyei Niczkyfalván született, majd jó ideig Temesváron élő Herta Müller 2009-ben kapta meg az irodalmi Nobel-díjat. Így Stefan W. Hell öt éven belül a második bánsági személyiség, aki megkapja ezt az elismerést.

* * * * *

„Első hallásra nem akartam elhinni. Szerencsére megismertem a hírt velem közlő Staffan Normark hangját és így végül elhittem, hogy nem átverésről va szó” – mondta a stockholmi sajtókonferenciára telefonon bejelentkező Hell. Hozzátette: ennek ellenére el kellett telnie egy kis időnek, amíg tudatosította a hírt.

* * * * *

Eric Betzig 1960-ban született a Michigan állambeli Ann Arborban. Tanulmányait a Kaliforniai Műszaki Egyetemen (Caltech) és a Cornell Egyetemen végezte fizikusként. Diplomamunkáját a fénymikroszkópiában áttörést jelentő közeli tér optika nevű módszer kifejlesztéséről írta. A technológiát finomítva kutatta annak gyakorlati felhasználási lehetőségeit, köztük az adattárolást, a félvezetős spektroszkópiát és a szuperrezolúciós fluoreszcens képalkotást a sejtekről. A Howard Hughes Orvosi Kutatóintézet vezető munkatársa, biológiai célú optikai képalkotási technológiák kifejlesztésével foglalkozik.

* * * * *

William E. Moerner 1953-ban született a kaliforniai Pleasantonben. A Cornell Egyetemen szerzett Ph.D. fokozatot, előtte a St. Louis-i Washington Egyetemen tanult. Matematikus és fizikus, 1981 és 1995 között az IBM kutatási részlegének tagja volt. Több egyetemen - például a Kaliforniai Egyetem San Diegó-i intézményénél - vendégtanárként dolgozott, 1998 óta a Stanford Egyetem kutatója, fizikai kémiával/kémiai fizikával, többek közt a sejteken belüli molekulák távoltér és közeli tér optikai képalkotásával és spektroszkópiával, a sejtek háromdimenziós szuperrezolúciós képalkotását szolgáló módszerek, valamint a fény és az anyag közötti fokozott interakciókat előidéző nanoantennák kifejlesztésével foglalkozik.

A képen: A három díjazott. Fotó: nobelprize.org

maszol

maszol

maszolmaszol
http://www.maszol.ro

2014.10.08.



 Frissek a rovatban »

 Hasonlóak »

 Frissek »