Tisza News - Románia: Kinek a kezébe jut a kettős állampolgárok neve és lakcíme?


Románia: Kinek a kezébe jut a kettős állampolgárok neve és lakcíme?


Orbán Viktor üdvözlőlevelei címzettjeinek nevét és lakcímét a Román Posta meghatározatlan ideig tárolja. Az adatbázis sorsa homályos.

Kérdéseket vet fel adatvédelmi szempontból az a gyakorlat, hogy a magyar kormány levélben keresi meg a Romániában élő, könnyített honosítással magyar állampolgárságot felvett személyeket.

Ezzel kapcsolatban egy szóbeszéd kering: az, hogy a kézbesítő, az állami tulajdonban levő Román Posta összesíti a címzettek nevét és lakcímét, és az így megszerzett adatbázist aztán továbbadja a román hatóságoknak.

Ez elvben nem is lenne probléma, hiszen eddig a román fél nem jelezte, hogy bármi kifogása lenne a könnyített honosítással szemben. Csakhogy nem lehet kizárni, hogy ez a hozzáállás a jövőben még változhat.

Ha esetleg egy jövendő kormánynak eszébe jut a szlovák példa mintájára megfosztani román állampolgárságuktól azokat a személyeket, akik felvették a magyar állampolgárságot, akkor a könnyített honosítással magyar állampolgárságot felvett személyek neve és lakcíme is rendelkezésükre áll.

Tudomásunk szerint egyébként a Miniszterelnöki Hivatal éppen az adatvédelemmel kapcsolatos félelmek miatt nem küld levelet azoknak a felvidékieknek, akik felvették a magyar állampolgárságot.

Utánajártunk, mennyire lehet megalapozott a lakcímek összesítéséről szóló híresztelés. Kiderült, hogy magyar részről semmilyen különleges intézkedést nem foganatosítottak. A kézbesítő Román Posta nyilvántartást vezet az elsőbbségi levelek címzettjeiről, adatkezelési szabályzatában pedig az áll, hogy az adatokat nemcsak a különféle hatóságoknak, de reklámcélokra is kiadhatják.


Orbán szerint „tudnunk kell egymásról”

Pár hónapja megérkeztek az újdonsült magyar állampolgárokhoz az első, Magyarország címerével ellátott borítékok, melyek egy Orbán Viktor magyar miniszterelnök által aláírt köszöntőlevelet rejtenek. A levél szerint az állampolgárság kiterjesztésével „megszervezhetjük magunkat, újra együtt kormányozhatjuk Magyarországot, és mindannyian beleszólhatunk a nemzet jövőjébe”.

Ehhez azonban – folytatja a kormányfő – „tudnunk kell egymásról”, és rendelkezni kell minden fontos, aktuális információval Magyarországról, ezért a kabinet úgy döntött: a jövőben rendszeresen tájékoztató levelet küld a határon túli magyar állampolgároknak, hogy bekapcsolódhassanak Magyarország sorsának alakításába.

Az első 160 ezer levelet februárban postázták, a küldemények előállítása és kézbesítése mintegy 45 millió forintba (153 ezer euró) került.


Mi történik a személyes adatokkal?

A levélküldés bejelentése kapcsán Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke az MTI-vel közölte, a Miniszterelnökség a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény alapján járt el, illetve az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvénynek megfelelően – mint adatkezelő – megbízási szerződéseket kötött az adatfeldolgozásról a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalával (KEK KH), valamint a Magyar Posta Zrt.-vel.


Nem a magyar, inkább a román fél élhet vissza az adatokkal

Az Atlatszo.hu által üzemeltetett közérdekűadat-igénylő rendszer segítségével kikértük a Miniszterelnökség és a KEK KH, illetve a Miniszterelnökség és a kézbesítő Magyar Posta Zrt. közt kötött adatfeldolgozási szerződéseket (a dokumentumok .pdf formátumban letölthetők innen).

Mivel az adatokkal nem feltétlenül a magyar állami szervek, hanem inkább a román fél élhet vissza, arra is rákérdeztünk, pontosan miben is állnak azok „a címzettek részére való soron kívüli megküldésével kapcsolatos feladatok”, amelyeket a határon túl élő magyar állampolgárokkal folytatandó nemzeti konzultációval összefüggő feladatokról szóló, 1582/2012. (XII. 14.)-es kormányhatározat említ.


Kormányzati ping-pong

Adatigénylésünket eredetileg a KEK KH-nak küldtük, onnan azonban továbbküldték a Miniszterelnökségre, állítván, hogy ők az adatkezelők. Néhány hét után onnan a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz (KIM) passzolták az igénylést.

Időközben Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusát is megkerestük egy sor kérdéssel. Többek között rákérdeztünk arra, hogy minden, könnyített honosítással állampolgárságot kapott személy kap ilyen levelet? Milyen más módon juthatnak a román hatóságok birtokába a magyar állampolgárságért folyamodó személyek adatai? Például ellenőrzik-e román forrásokból is az állampolgárságért folyamodó személyek előéletét?

Magdó János főkonzul tájékoztatott, a kérdéseket „továbbküldte”, és hogy „hamarosan válaszolnak”. Bár ezzel kapcsolatban többször is megkerestük telefonon, a cikk publikálásáig nem kaptunk választ kérdéseinkre.


Nemzetközi elsőbbségi levelek

A KIM válasza: „(...) a határon túli magyar állampolgárokkal történő kapcsolatfelvétel alapvető kérdése volt, hogy minél nagyobb biztonsággal és gyorsasággal kerüljenek kézbesítésre a küldemények, mely cél megvalósulását a Magyar Posta Zrt. Flexi-elsőbbségi üzleti levél kategóriájú szolgáltatása biztosította.

A Magyar Posta Zrt. tapasztalatai alapján a nemzetközi elsőbbségi levelek esetében a külföldi postaigazgatások magasabb színvonalú szolgáltatásokat nyújtanak a felvétel, továbbítás és a kézbesítés során egyaránt, ezért a levelek rövidebb időn belül érnek célba, és a visszaküldött küldemények száma is alacsonyabb. A konzultáció lebonyolítása során a tájékoztató levelek nem könyvelt, közönséges postai küldeményként kerültek kiküldésre az elsőbbségi Flexi csomag tarifái szerint.”


Különleges intézkedések nincsenek

Ezután arról érdeklődtünk a Magyar Postánál, hogy a leveleket milyen postai szolgáltatók közreműködésével juttatják el a címzettekhez Romániában, illetve hogy mi a garancia arra, hogy a címzettek személyes adatai (név és lakcím) nem kerülnek illetéktelen kezekbe.

A Magyar Posta tájékoztatott, hogy a „(...) leveleket a címzett országában működő Nemzetközi Kicserélő Központoknak adta át. Az egyes országokon belül a kézbesítést végző szolgáltatókról a Magyar Posta Zrt. nem rendelkezik információval.

A Nemzetközi Kicserélő Központokat működtető szervezetek listája a http://www.upu.int/en/the-upu/member-coutries oldalon érhető el.

Tájékoztatom továbbá, hogy a címzett nevének és lakcímének kezelésével kapcsolatos egységes szabályozás nem született, ezen adatok kezelését az egyes országokban elfogadott postai, illetve adatvédelmi szabályzók szabályozzák.”

Az Universal Postal Union honlapja szerint Romániában a kézbesítést végző szolgáltató a Román Posta. Mindezt egy általunk megkeresett címzett is megerősítette (ti. hogy a „megszokott” postás hozta a levelet), illetve a Román Posta egy fiókjában dolgozó hivatalnok is ezt valószínűsítette.


A kézbesítési címeket tárolják


Sikertelenül próbáltuk rekonstruálni a levelek útját a Magyar Posta Zrt.-től a Nemzetközi Kicserélő Központig, majd onnan a Román Posta révén a címzettig. A Román Posta kérdéseinkre nem, illetve rendkívül szűkszavúan válaszolt.

Annyit sikerült kideríteni, hogy az elsőbbségi levelek címzettjeit a Track&Trace alkalmazással minden esetben tárolják. A honlapjukra feltöltött, személyes adatokkal kapcsolatos tájékoztató szerint igen lazán bánnak az adatokkal: átadják azokat a velük szerződéses viszonyban levő partnereknek, mint például a rendőrségnek, az egészségügyi közszolgáltatóknak valamint bankoknak, biztosítótársaságoknak. Sőt, egy bizonyos idő elteltével ezeket az adatokat reklámcélokra is kiadják.

A Román Posta adatkezelési nyilatkozata, amit a dataprotection.ro oldalról le lehet tölteni, mindezt annyival egészíti ki, hogy a szóban forgó adatokat huzamosabb ideig tárolják (a dokumentum szerint addig, amíg a postai szolgáltató megszűnik). Az adatbázisból csak egy külön kérvénnyel lehet töröltetni a személyes adatokat.


A törvényes keret is megvan

Egyébként a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) működését szabályozó 14/1992-es törvény több paragrafusa is felhatalmazza a szolgálatot arra, hogy a nemzetbiztonság szempontjából esetleg „fenyegetést” jelentő eseményekkel kapcsolatban dokumentumokat kérjen ki közintézményektől. Nem kell sok empátia ahhoz, hogy belássuk: a könnyített honosítással kettős állampolgárrá lett személyek neve és lakcíme a SRI számára minimum érdekes információ.


Hamarosan szigorodnak az adatvédelmi előírások

A világ postai szolgáltatóinak az ernyőszervezete, a Universal Postal Union, amelynek a Román Posta is tagja, tavaly fogadott el egy olyan határozatot, miszerint a személyes adatok csakis arra a célra használhatóak fel, amilyen célból azokat összegyűjtötték.

Ezen kívül a szolgáltatóknak tájékoztatniuk kell a felhasználókat arról, hogy miként, milyen célból használják fel személyes adataikat. Bár a tagszervezetek számára kötelező érvényű, de ez a szabály csak 2014 januárjától lép érvénybe.

Bár továbbra sincs sok kérdésre válaszunk a levelezéssel kapcsolatban, egy dolog biztos: a könnyített honosítással állampolgárságot elnyert személyeknek nem áll módjukban elutasítani, hogy a magyar hatóságok levél küldésére felhasználják adataikat.

Sipos Zoltán
Transindex
http://itthon.transindex.ro

2013.06.19.



 Frissek a rovatban »

 Hasonlóak »

 Frissek »