Tisza News - Az amerikaiak újra figyelnek


Az amerikaiak újra figyelnek


A román politika helyett a többségi társadalmat próbálja meggyőzni a magyarság autonómiatörekvéseinek helyességéről az RMDSZ államfőjelöltje. Kelemen Hunor a papírforma szerint esélytelen a november 2-i elnökválasztáson, ennek ellenére az egész országra – sőt, Európára – érvényes víziót vázol fel. Célja lebontani a román társadalomban meglévő nagyfokú bizalmatlanságot.

– Az RMDSZ jelöltje aligha nyeri meg az elnökválasztást. Miért indult mégis?

– Egy választási kampányban az ember egy programot akar felmutatni, meg akarja győzni a társadalmat, hogy az, amit ő egyfajta vízióként felvázol, hiteles és végigvihető. A legfontosabb üzenetünk, hogy olyan országot akarunk, amely tiszteli a polgárait, amelyben a többség és a kisebbség viszonya rendezett, amelyben az erdélyi magyarságnak az identitás megőrzéséhez adottak az intézményes garanciák. Ezek a kulturális és a regionális autonómia.

A román társadalomban egyelőre nagyfokú a bizalmatlanság és a visszautasítás általában az autonómiát illetően. A mi dolgunk, hogy egyre többen legyenek, akik a többségi társadalomnak románként tudják elmondani a javaslatunkról, hogy nem az ördögtől való, és nem irányul Románia érdekei ellen. Sokat változott a társadalom mentalitása, messze vagyunk attól, hogy egy kétnyelvű felirat miatt emberek haltak meg Marosvásárhelyen, de áttörésről huszonnégy év után sem lehet beszélni. A politika nem a csodatevéssel rokon szakma.

– Az autonómiatervezet létjogosultságát a magyar közösségen belül is megkérdőjelezik. A Székely Nemzeti Tanács a román titkosszolgálatok mesterkedésének minősítette.

– Eddig az volt a baj, hogy nincs, most az a baj, hogy van. Én nem beszélnék amúgy a Székely Nemzeti Tanácsról, hiszen annak az elnöke nyilatkozott. Izsák Balázs pedig pártaktivista, Szilágyi Zsoltnak a választási aktivistája. Mit mondott volna?

– Szilágyi Zsolt, akinek személyében az Erdélyi Magyar Néppárt először indít államelnökjelöltet, vitára hívta. Nem is válaszolt neki. Miért?

– Mert nincs vitás kérdésem Szilágyi Zsolttal. Én ebben a kampányban arra vállalkoztam, hogy a román társadalomnak felmutassak egy jövőképet, és a román társadalomban próbáljak partnereket találni, akik hisznek abban, hogy amit mi javasolunk, az működhet, és minden polgárnak az érdekeit szolgálja. Nem tudnám megjósolni, hány szavazatot vihet el Szilágyi Zsolt, ez az újságírók, a politikai elemzők dolga.

– Az elnökválasztás miatt az idén nem sok eredményt könyvelhetett el a magyarság, de általában is megtorpanni látszik egy két évtizedes folyamat, amelyben az RMDSZ lassan, de biztosan többletjogokat tudott kiharcolni. Ön szerint is meg kell újítani az érdekérvényesítés eszköztárát?

– Abban az értelemben nem, hogy a párbeszédnek és a parlamentáris demokráciának nincs alternatívája. Az eszközöket olyan értelemben kell újraértékelni, hogy mikor melyiket részesítjük előnyben. Az, hogy a székelyföldi statútummal kapcsolatosan nem a kormányoldalt vagy az ellenzéket próbáltuk meggyőzni az igazunkról, hanem a társadalmi vitát helyeztük az első helyre, azt jelenti, hogy az eszközökben változtattunk. Azt gondolom, ez a logikus ebben a pillanatban, mert addig nem várható el a politikustól, hogy valamit támogasson, amíg az ő választói mereven elutasítják. A politikában van egy ilyenfajta logika is, ezért előbb a társadalomban kell a bizalmi szintet növelni amagyar közösséggel kapcsolatosan. Tehát azt gondolom, hogy az eszközöknek az ilyenfajta újragondolása igenis szükséges.

– Ismét napirendre került a román–magyar párbeszéd újraindítása az amerikai Project on Ethnic Relations közvetítésével. Mit vár az amerikai közvetítéstől?

– Az amerikaiak, és nemcsak ők, ismét odafigyelnek arra, hogy mi van a térségben, mi történik Romániában. Ha Amerikából az ottani adminisztrációra hatással bíró emberek, szervezetek, intézmények, akár a diplomáciai testület képviselői, kíváncsiak arra, hogy mit gondolunk, és érdeklődnek a szándékainkról, az lenne a legnagyobb hiba, ha ezt a párbeszédet elutasítanánk. Amikor Románia a régióban biztonságpolitikai szempontból felértékelődött, amikor az egész Európai Uniónak hihetetlenül fontos a dél-romániai rakétapajzs megépítése, nekünk ennek a ténynek a tudatában kell politizálnunk.

A képen: Kelemen Hunor a székelyföldi Nyergestetőn egy március 15-i megemlékezésen. Fotó: Haáz Sándor / MTI

Szőcs Levente, Népszabadság

http://nol.hu

2014.10.27.



 Frissek a rovatban »

 Hasonlóak »

 Frissek »