Tisza News - Virágba borult Beregújfalu


Virágba borult Beregújfalu


Beregújfalu esetében ez az esztendő korántsem nevezhető holtszezonnak. A községben sok minden történt, nem maradt üresen a jövőbeni tervek „zsákja” sem, így amikor Sütő Lajos polgármestert diktafonvégre kaptuk, volt miről beszámolnia.

– Milyen időszakot éltek meg?

– Felemásat. Rányomta a bélyegét az ország keleti részében folyó véres eseménysorozat. Ez sajnos hatással volt Kárpátaljára is, értem ezalatt a sorozásokat, ami a lakosság körében vegyes érzelmeket váltott ki. Nekünk, hála Istennek, eddig szerencsénk volt, hiszen beregújfalúi lakos közvetlenül a harci cselekmények helyszínén nem teljesít szolgálatot.

– Tekintsük kissé távolabbra.

– 1994 óta vagyok Beregújfalu polgármestere, 2010-ben már az ötödik ciklust kezdtem. Ezalatt valóban sok minden történt a településen. Mindig azt mondtam, hogy a polgármester és a képviselők első rendű feladata a helyben élő emberek érdekeinek megvédése, az, hogy próbáljuk élhetőbbé, szebbé tenni környezetünket. Úgy érzem, lehetőségeink szerint mindent meg is tettünk, ennek ellenére persze akadnak olyanok, akik azt mondják: ez kevés, ez nem elég. De nem ez számít…Meg vagyok elégedve az idei évvel is. Beregújfalu a lakosság számát tekintve a járásban a hatodik helyen áll a 43 település között, valamivel több mint kétezres a község lélekszáma. Régi álmunk vált valóra azzal, hogy az idén sikerült az önkormányzat épületét teljes egészében felújítani, új bútorokkal és korszerű számítástechnikai eszközökkel felszerelni. Kicsit későn, szeptemberben kezdünk hozzá a munkálatokhoz, de viszonylag hamar, két hónap alatt végeztünk is. Méltán mondhatom, hogy a falu dísze lett az épület, és úgy vélem, járási szinten sem kell szégyenkeznünk.

– Ezt megelőzően mire helyezték a hangsúlyt?

– A központban az év elején egy buszmegállót hoztunk létre. Nagy szükség volt erre is, hiszen sokan utaznak. És persze ott vannak a mindennapi ügyes-bajos dolgaink, a hozzánk tartozó intézmények megfelelő szintű finanszírozása. Az óvodánkban például, ahol két csoportban 45 gyermeket nevelnek, az étkeztetésre sikerült biztosítani 80 ezer hrivnyát. Elindítottunk egy egyedülálló kezdeményezést: arra próbáltuk ösztönözni a lakosságot, hogy mindenki tegye szebbé a környezetét. A nyár folyamán több mint kétszáz cserepes virág került ki a közterekre. A virágtartókat az önkormányzat biztosította. Az ott lakónak annyi volt a dolga, hogy beültesse virággal, és gondozza azt. Őszintén szólva öröm volt végigmenni a falun. Bevallom, nagyon örültem a látványnak, no meg persze annak, hogy az emberek ebben is partnerek voltak. Eredményeink közé sorolom, hogy elkészült a falu központjában lévő, a helyiek által szoborkertnek nevezett park felújításának a tervdokumentációja. Az ott lévő obeliszken kicseréljük a megrongálódott márványtáblát, a gyepszőnyeget is megújítjuk, a terület megfelelő kerítést és látványos éjszakai díszkivilágítást kap. Ha nem lesz nagyon hideg a tél, a munkálatokhoz akár már februárban hozzáláthatunk, a kivitelezéshez szükséges anyagi háttér megvan. Az ünnepélyes felavatását március 15-én tervezzük.

– A községek döntő többsége önerőből nem képes javítani az úthálózatán.

– Mint általában mindenhol, nálunk is nagyon rossz állapotban vannak az utak. A kommunális tulajdonban lévők prioritást élveznek. A Domb utca felújításának tervdokumentációja elkészült, a kivitelezésre 250 ezer hrivnyát szavazott meg a községi tanács. Az időjárás miatt természetesen ebben az évben nem kezdünk hozzá, csak mihelyst kitavaszodik. A főutcánk, aminek a renoválása az állam feladata lenne, katasztrofális állapotban van. Folyamatosan küldjük a beadványokat a járási és megyei illetékesekhez, de a válasz mindig ugyanaz… S ha már a pénznél tartunk, egy dolgot leszögeznék: az önkormányzat tervei megvalósítására 600–650 ezer hrivnyát használt fel. Hangsúlyoznám: önerőből! Ez a község saját pénze, amit Beregújfalu maga gazdálkodott ki. Ezt azért emelem ki ennyire, mert mostanság mást sem hall az ember a önkormányzati szektorban, mint hogy innen pályáztak, meg onnan pályáztak, szóval sok a magyarországi forinttal felhizlalt községi tanács. Beregújfalu politikai okok miatt semmiféle alapítványi forintot falufejlesztésre, intézményfenntartásra soha nem kapott. Ma már úgy látjuk, nincs is értelme kopogtatni, mert azok az ajtók, ahol zörgetni kell, nem mindenki számára nyílnak meg. Ahogy már elmondtam, ha apró léptekkel is, de így is tudunk fejlődni, és anyagilag vagyunk olyan helyzetben, hogy a falut érintő szociális kérdéseket is meg tudjuk oldani. Nagyon sajnálom például, hogy két éve elvették tőlünk az egészségügyi intézményeinket. Ha Beregújfalú önkormányzatához tartozna az orvosi rendelő, a képviselőtestület 300–350 ezer hrivnyát is biztosítani tudna, ami azt jelentené, hogy európai szintű körülmények között gyógyíthatnák a helyieket. De mivel nem a községhez tartozik, nem tudunk a fejlesztésre pénzt utalni.

– Összességében tényleg nincs oka panaszra.

– Először is a képviselőtestületnek szeretnék köszönetet mondani, mivel olyan személyek alkotják, akik az itt élők érdekeit nézik. Nem az a céljuk, hogy keresztbe tegyenek a polgármesternek, ellenkezőleg: minden kezdeményezésben partnerre találok bennük. Ők is azt akarják, hogy a falu épüljön-szépüljön. Tegyem hozzá, rajtuk kívül is sok jóakaratú lakos van, akik a különböző kezdeményezéseinket felkarolják, támogatják. Településünket nagyobbrészt tisztességes, becsületes és munkaszerető emberek lakják, akik büszkék arra, hogy beregújfalusiak, és ha kell, össze is tudnak fogni. Az ember már csak olyan, hogy mindig többre, jobbra vágyik. Mert igaz, hogy sok mindent elértünk, de sok még az előttünk álló munka is. Az egyik nagy tervünk a kultúrház rendbetétele lenne, nagyon ráférne. A renoválás tervdokumentációja már elkészült, 2011-es áron számítva a teljes összeg 2 millió 400 ezer hrivnyára rúg. Tudjuk, azóta mennyit romlott a helyzet, ráadásul annyi pénzről van szó, hogy bármilyen jól is gazdálkodunk, ezt a falu egyedül soha nem fogja tudni kivitelezni. Ezért is gondoljuk úgy, hogy a felújítás „többfordulós” lesz. Elsőként új tetőszerkezetet kapna az épület, ezt önerőből, összefogással és talán egy kis támogatással jövőre meg lehetne oldani.

Hegedűs Csilla, Kárpáti Igaz Szó. Fotó: Facebook.

http://kiszo.hhrf.org/?

2014.12.04.



 Frissek a rovatban »

 Hasonlóak »

 Frissek »