Tisza News - Egy nyilatkozat margójára


Egy nyilatkozat margójára


Miközben Kijev az ország európai integrációjáról álmodik, Pavlo Klimkin külügyminiszter – éppen Ungváron, a legnyugatibb megye központjában – a kettős állampolgársággal rendelkezők megbüntetését helyezte kilátásba. Hogy ez a balkáninak is titulálható elképzelés hogyan fér össze az európai értékek meghonosításával, rejtély. A kettős vagy többes állampolgárság ugyanis az öreg kontinens legtöbb országában teljesen elfogadottnak számít, s Ukrajnában is régóta gyakorlat.

Egy a tábor, sok a zászló?

Pavlo Klimkin – aki az államfő, Petro Porosenko kvótája alapján kapta meg a tárcát – az ungvári várban tartott sajtótájékoztatóján jelentette ki, hamarosan büntetéssel kell számolniuk azoknak az ukrán állampolgároknak, akik kettős állampolgárokként lépik át a határt. Mint hangsúlyozta, az alkotmány világosan leszögezi, „nem lehet szó kettős állampolgárságról.” „Mindenkinek tiszteletben kell tartania az ukrán törvényeket, minden kettős állampolgárnak tudnia kell, hogy le fogják leplezni, és meg fogják büntetni” – tette hozzá. A külügyminiszter felhívta a figyelmet, hamarosan közös vámellenőrzést vezetnek be az ukrán–magyar határon. Ez pedig „lehetetlenné teszi, hogy az ukrán vámellenőrzésnél az állampolgár egyik ország útlevelét, az európai oldalon pedig egy másikét mutassa fel”.

A Petro Porosenko Blokk listáján a parlamentbe jutott Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke a Magyar Távirati Irodának úgy nyilatkozott, nem tart attól, hogy az ukrán hatóságok büntetni fogják azokat a kettős állampolgárságú kárpátaljai magyarokat, akik magyar útlevéllel lépik át a határt. „Mi, a KMKSZ-en belül – és sokan mások az országban – nem értünk egyet a külügyi tárcavezető álláspontjával, mert szerintünk sem az ukrán alkotmány, sem a törvények nem tiltják, ezért nem is szankcionálják a kettős állampolgárságot.” Brenzovics László emlékeztetett, a kettős állampolgárság Ukrajnában már gyakorlat. Igor Kolomojszkij, Dnyipropetrovszk megye befolyásos kormányzója nemrég tévékamerák előtt jelentette ki, hogy az ukrán mellett még két állampolgársága van, és semmilyen eljárás nem indult ellene. A KMKSZ elnöke szerint a kettős állampolgárság kérdését illetően Ukrajnában megmarad a mostani bizonytalanság, ezzel kapcsolatban semmilyen retorziótól nem tartanak. A Kossuth Rádió 180 perc című műsorának az üggyel kapcsolatban azt is megjegyezte, az ukrán külügyminiszter mindössze a magánvéleményét ismertette.

Brenzovics félreinformál?

Egy magát megnevezni nem kívánó elemző szerint Brenzovics László nagyon téved, amikor azt állítja, „sem az ukrán alkotmány, sem a törvények nem tiltják, ezért nem is szankcionálják a kettős állampolgárságot”. Az érvényes Állampolgárságról szóló törvény (Закон України «Про громадянство України» № 2235 від 18. 01. 2001 р.) 19. cikke 1. része 1. pontja szerint: Підставою для втрати громадянства є: добровільне набуття громадянином України громадянства іншої держави …, vagyis: más állam polgárságának felvétele az ukrán állampolgárság elvesztésének alapját képezi. A hatályos jogszabály tehát konkrét és súlyos szankciót fogalmaz meg. Különösen azért, mert az állampolgárság elvesztése számos politikai, szociális és gazdasági jog elvesztését is magával vonja. Így például az ország területén való tartózkodás jogát, de vonatkozik például a termőföld tulajdonlásának és a választás, választhatóság jogának megszűnésére is.

Mint arra elemzőnk felhívja a figyelmet, a 2014. november 17-én elfogadott, 2016. január 1-jétől hatályba lépő 4050 számú, Az állami szolgálatról szóló törvény (Закон про державну службу) 15. cikke 2. része 5 pontja, valamint a 38. cikk 1. rész 2. pontja szerint állami szolgálatra nem alkalmazható az a személy, aki egy másik államnak is a polgára, valamint az ilyen személyeket haladéktalanul el kell bocsátani az állami szolgálatból. Hasonló rendelkezéseket tartalmaz a 2014. október 14-én elfogadott, 2015. április 25-én érvénybe lépő, Az ügyészségről (Закон про прокуратуру) szóló törvény 51. cikk 6. része is.

A nevezetteken kívül létezik egy, a Legfelső Tanács által 2012-ben elfogadott, de Viktor Janukovics elnök által alá nem írt és ezért ki nem hirdetett törvény, amely részletesen szabályozza a kettős állampolgárok ukrán állampolgárságtól való megfosztásnak eljárásrendjét, amely bármikor aláírásra és kihirdetésre kerülhet. Ráadásul a VIII. összehívású ukrán törvényhozás számos olyan, első olvasaton már túlesett törvénykezdeményezést örökölt meg az előzőtől, amelyek törvényerőre emelkedése gyakorlatilag teljesen kizárná a kettős állampolgárokat az ország közügyeiben való részvételből. Tehát Brenzovics László képviselő vagy nincs tisztában a helyzettel, vagyis a témával kapcsolatosan a sajtóhíreken túl egyéb ismeretekkel nem rendelkezik, vagy tudatosan félretájékoztat – húzza alá szakértőnk.

Magyarország mögénk állt

Az ukrán külügyminiszter nyilatkozatát követően megszólalt a hivatalos Budapest is. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes röviden, de nagyon határozottan kiállt a közösségünk – s egyben a magyar nemzet egysége – mellett. „Az ukrán külügyminiszter úr egészen biztos lehet abban, hogy Magyarország semmiben nem lesz partner, ami akár a legcsekélyebb mértékben is veszélyeztetné a kárpátaljai magyarok érdekeit” – hangsúlyozta Semjén Zsolt.

A parlamenti pártok is kiemelten foglalkoztak az üggyel. A Jobbik értékelése szerint az ukrán kormányzat a „képmutatás csúcsára ért fel” a külügyminiszter kijelentésével. Gyöngyösi Márton frakcióvezető-helyettes az MTI-hez eljuttatott közleményében felszólította Kijevet, hagyjon fel a képmutatással, és ne követelje olyan előírások betartását, melynek saját miniszterei sem tesznek eleget, valamint fejezze be a kárpátaljai magyar közösség megfélemlítését. A dokumentum hangsúlyozza, Natalia Ann Jaresko ukrán pénzügyminiszter amerikai, Aivaras Abromavicius kereskedelmi miniszter litván, Alekszander Kvitasvili egészségügyi miniszter grúz állampolgársággal rendelkezik. Hozzáteszi, hogy Eka Zguladze belügyminisztériumi államtitkár grúz, míg Ronald W. Glensor, az ukrán rendőrség egyik vezetője amerikai állampolgársággal is rendelkezik, de Zurab Adeisvili, az ukrán korrupcióellenes bizottság elnöke is grúz–ukrán kettős állampolgár. Köztudott továbbá, hogy Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnöknek, Vitalij Klicsko kijevi polgármesternek és Valerija Hontarjeva, az Ukrán Nemzeti Bank elnökének is kettős állampolgársága van.

Az MSZP arra szólította fel a kormányt, hogy védje meg a magyar állampolgársággal rendelkező külhoni magyarokat, és kezdjen tárgyalásokat a szomszédos országokkal a kérdésben. Mesterházy Attila, az Országgyűlés külügyi bizottságának és Kiss László, a nemzeti összetartozás bizottságának tagja közleményükben felidézték, az MSZP 2010-ben támogatta a könnyített honosítási eljárást lehetővé tévő törvényt, de kritizálta a beterjesztés időzítését és a szomszédos országokkal való konzultáció elmaradását. Felhívták a figyelmet, hogy a kétoldalú kapcsolatokban az elmúlt négy és fél év során ezeket a problémákat meg kellett volna oldani. Felszólítják a kormányt, haladéktalanul kezdjen tárgyalásokat az érintett szomszédos országokkal annak érdekében, hogy a külhoni magyarok atrocitások nélkül élhessenek a könnyített honosítás lehetőségével.

Az LMP megengedhetetlennek tartja, hogy az ukrán kormány jogi lépésekkel fenyegeti a kettős állampolgárságú kárpátaljai magyarokat. Falusi Norbert, a párt nemzetpolitikai szakszóvivője közleményében azt írta: a kárpátaljai magyarság őshonos, saját kultúrával rendelkező etnikai közösséget alkot, amelynek jogait a deklaráltan Európa felé közeledő Ukrajnának tiszteletben kell tartania. Szerinte Kelet- és Közép-Európa történelme során sosem bizonyult helyesnek, amikor büntetőintézkedésekkel igyekeztek ellehetetleníteni a nemzetiségi közösségek békés egymás mellett élését. Rámutatott, a kettős állampolgárság semmilyen fenyegetést sem jelent Ukrajna államiságára, és nem lehet arra kötelezni a határon túl élő magyar polgárokat, hogy lemondjanak az anyaországgal való szoros kapcsolattartásról.

Tapasztalatlanság és tájékozatlanság?

Tudvalévő, hogy a többes állampolgárság problémája nem csak a kárpátaljai magyarokat érinti, hiszen számos itt élő más nemzetiségű személy is rendelkezik magyar, s valószínűleg még többen román, cseh, szlovák és orosz állampolgársággal, fejti ki dr. Tóth Mihály volt parlamenti képviselő, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) tiszteletbeli elnöke.

– Az ország legnyugatibb megyéjében, ebben a közegben ilyen durván nyilatkozni, ahogy azt Pavlo Klimkin tette, enyhén szólva nem diplomatikus – hangsúlyozza dr. Tóth Mihály, aki több éven át dolgozott diplomataként. – A magam részéről ezt egyébként az illető személy tapasztalatlanságával és a kérdésben való tájékozatlanságával magyarázom.

– Egy külügyminiszternek „lehet” magánvéleménye egy ilyen horderejű kérdésben?

– Természetesen nem lehet, ha pedig van, azt külügyminiszterként aligha hangoztathatja.

T. V.
kiszó

http://kiszo.hhrf.org

2015.01.12.



 Frissek a rovatban »

 Hasonlóak »

 Frissek »