Tisza News - Olimpia 2024: Budapest is támogatja a magyar pályázatot!


Olimpia 2024: Budapest is támogatja a magyar pályázatot!


2015-06-23. A Fővárosi Közgyűlés keddi ülésén úgy döntött, támogatja, hogy Budapest pályázzon a 2024-es nyári olimpia és paralimpia rendezési jogára.

A Tarlós István főpolgármester által jegyzett előterjesztés elfogadásával a Fővárosi Közgyűlés határozatában kimondta: egyetért azzal, hogy Budapest a Magyar Olimpia Bizottsággal (MOB) közösen, az Országgyűlés támogatásával pályázzon a 2024. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésének jogáért.

A testület felkérte a főpolgármestert, hogy az olimpia budapesti megrendezésének megpályázására vonatkozó közös szándéknyilatkozatot – az Országgyűlés támogató döntését követően – a MOB elnökével együtt írja alá, és küldje meg a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökének.

Az előterjesztést 25 igen szavazattal, az LMP-s Csárdi Antal ellenében, és a DK-s Gy. Németh Erzsébet tartózkodása mellett fogadták el.

A határozat szerint 2016. február 29-ig kell a Fővárosi Közgyűlés elé terjeszteni a pályázat alapját képező területfelhasználási, városszerkezeti és helyszínkiválasztási javaslatot, valamint az olimpiarendezés esetén szükséges város-, létesítmény- és közlekedéstervezési, beruházási, fejlesztési feladatok, intézkedések alapvető meghatározását. A Fővárosi Közgyűlés felkéri az Országgyűlést, hogy döntésével támogassa Budapest és a MOB pályázási szándékát.

Borkai Zsolt, a MOB elnöke a napirend vitája előtt a szándéknyilatkozat benyújtásának támogatását kérte a Fővárosi Közgyűléstől. Azt mondta: a Fővárosi Közgyűlés megadhatja a lehetőséget, hogy az álmok teljesüljenek. Borkai Zsolt szerint a Nemzetközi Olimpiai Bizottság Agenda2020 reformprogramjával vége a drága olimpiáknak.

Fürjes Balázs, kiemelt budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos kijelentette: a sikeres pályázat feltétele az összefogás és a valódi egység. Budapest és Magyarország számára az olimpia jó lehetőség – tette hozzá. Közölte, az olimpiai pályázatról még nincs kormányzati álláspont, azt utolsóként alakítják majd ki.

Fürjes Balázs a megrendezés kockázatai között említette a korrupciót és ennek kapcsán úgy fogalmazott: „az olimpiát leginkább a butaság és a tisztességtelenség teheti tönkre".

A magyar olimpikonok nevében Nagy Tímea, kétszeres olimpiai bajnok párbajtőrvívó arról beszélt, hogy minden sportoló álma, hogy részt vegyen az olimpián, és, ha Magyarországon olimpia lesz, az maga a csoda.

A vitában Tokody Marcell, a Jobbik képviselője Budapest nemzetközi hírneve szempontjából fontosnak nevezte az olimpiát, amit ezért elvi alapon támogatnak is. Ugyanakkor szerinte nagyon sok kockázati tényező van, amire eddig nem kaptak megnyugtató válaszokat. Példaként említette, a költségek megítélését, a közlekedési problémákat, valamint a létesítmények későbbi hasznosíthatóságát.

A DK képviselője, Gy. Németh Erzsébet azt mondta, jelenleg sem Budapest, sem Magyarország gazdasági helyzete nem engedi meg az olimpia rendezését.

Horváth Csaba szocialista képviselő a sikeres pályázat garanciájaként kezdeményezte, hogy ellenzéki delegáltak is kerülhessenek az olimpiai bizottságba. „Álmodjunk közösen, ahogy eddig" – mondta, majd hozzátette, bízik a sikeres pályázatban.

Csárdi Antal, az LMP képviselője életszerűtlennek nevezte az olimpiarendezés gondolatát, ugyanis szerinte azt a londoni játékok tizenötödéből szeretnék megrendezni, amit irreálisnak tart.

Karácsony Gergely, a PM zuglói polgármestere azt mondta, elsősorban a korrupció jelent súlyos kockázatot a magyar olimpiára, amellett, hogy Magyarország szegény országként most sem tud eleget költeni például az egészségügyre, oktatásra. Megjegyezte azonban, hogy ennek ellenére a véleménye az igen felé hajlik, hiszen nagy lehetőséget is lát a pályázatban.

Kocsis Máté, a Fidesz álláspontját ismertetve elmondta, Magyarország képes lenne zökkenőmentesen lebonyolítani egy olimpiát, ami Budapest mellett több vidéki nagyvárosnak is kedvezne. A kormánypárti politikus köszönetet mondott azon ellenzéki képviselőknek, akik – mint fogalmazott – a napi pártpolitikai kérdéseken felülemelkedve támogatják a kandidálást.

A vita végén Tarlós István főpolgármester azt mondta, szerény, rokonszenves összefogásra van szükség a siker érdekében. Budapest csak nyertese lehet az olimpiának, hiszen a játékok a város infrastruktúrájának fejlesztését is eredményezi majd – fejtette ki, majd kiemelte, a magyar sportolók is megérdemelnek egy hazai olimpiát, hiszen az újkori történelemben ők hozták a legnagyobb dicsőséget az országnak.

Az ülésen több olimpikon is megjelent, köztük Darnyi Tamás négyszeres olimpiai bajnok úszó, Polgár Judit sakkolimpiai bajnok, Schmitt Pál kétszeres olimpiai bajnok párbajtőrvívó, volt köztársasági elnök, valamint Kárpáti György, háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó, akit 80. születésnapján köszöntöttek.

A testület döntését tapssal fogadták a jelenlévők.

A MOB a február 6-i közgyűlésén úgy döntött, javasolja Budapest városának és Magyarországnak, vizsgálja meg a 2024-es olimpia és paralimpia megrendezésének lehetőségét, majd június 10-i közgyűlésen arról határozott, hogy támogatja a 2024-es olimpia és paralimpia pályázati szándéknyilatkozatának benyújtását.

A 2024-es játékokra idén szeptember 15-ig lehet jelentkezni, a házigazdáról 2017-ben Limában dönt a NOB. Eddig Boston, Hamburg és Róma jelezte, hogy versenybe száll a rendezés jogáért.

A PÁLYÁZATI FOLYAMAT NOB ÁLTAL MEGHATÁROZOTT FŐBB ÁLLOMÁSAI


Jelentkezési szakasz:
2015. szeptember 15. – a jelentkezés határideje
2015. október 7–9. – a NOB információs szemináriumot tart a jelentkező városoknak Lausanne-ban
2016. január 8. – a jelentkezési dokumentáció benyújtásának határideje
2016. március – a NOB munkacsoportja egyeztet a jelentkezőkkel
2016. április/május – a NOB végrehajtó bizottsága megnevezi a pályázó városokat
2016. május – a kiválasztott városok megkapják az új kitöltendő dokumentációt
Pályázati szakasz:
2016. augusztus 5–21. – a pályázó városok megfigyelőként részt vesznek a riói olimpián
2016. november/december – a pályázó városok részt vesznek a riói szervezők jelentéstételén Tokióban
2017. január – a pályázati dokumentáció és a garancialevelek benyújtásának határideje
2017. február/március – az értékelő bizottság helyszíni látogatásai
2017. június – a NOB közzéteszi az értékelő bizottság jelentését
2017. június – a pályázók a NOB-tagságnak nyújtanak tájékoztatást
2017 nyara – a pályázó városok utolsó prezentációja a NOB limai közgyűlésén, az utolsó értékelő összegzés, a 2024-es játékok rendezőjének kiválasztása

TIZEDSZER JÖN ELŐ AZ ÖTLET


Az eddigi 30 nyári olimpia közül 9 esetében vetődött fel, hogy a magyar főváros házigazda lehetne.

1896: A rendezést Athén kapta meg, az előkészületek azonban nagyon vontatottan haladtak, ezért az „ötletgazda” Coubertin báró és a NOB magyar alapító tagja, Kemény Ferenc levélváltása során felvetődött Budapest szerepvállalása. Egy Averoff nevű, dúsgazdag görög kereskedő azonban a görögök segítségére sietett, és az ókori játékok hazájában rendezték meg az első újkori olimpiát.

1916: A NOB 14. ülését 1911-ben Budapesten tartották. Ekkor került szóba olimpiai helyszínként a magyar főváros. Hat pályázó közül később Berlinnek ítélték oda a rendezés jogát, de az olimpia az I. világháború miatt végül is elmaradt.

1920: A rendezésre Budapest is pályázott, az I. világháborút megelőző előzetes szavazáson még az élen is végzett, a háború után azonban már nem volt esélye. Sőt mint vesztes hatalom – az I. világháború többi vesztes nemzetével együtt – Magyarország nem is vehetett részt az olimpián.

1936: Tizenhárom város, köztük négy német, valamint Budapest jelentkezett a rendezésre. A magyar főváros szavazatot sem kapott. Már az első körben eldőlt a küzdelem Berlin (43) javára Barcelona (16) ellenében.

1940: Budapest is a pályázók között volt, de a szavazás Tokiónak kedvezett (36) Helsinkivel (27) szemben. A japán főváros később visszalépett, Helsinki 1938-ban elvállalta a vendéglátást, de a II. világháború kitörése miatt az olimpia elmaradt.

1944: Budapest újra a pályázók közé került, de a szavazást London nyerte meg (20) Róma (11), Detroit (2) és Lausanne (1) előtt. Végül erre az olimpiára sem került sor.

1960: Hét város, köztük Budapest pályázatáról 1955 tavaszán Párizsban döntöttek. Róma a harmadik körben kapta meg a rendezés jogát (15, 26, 35) Lausanne előtt (14, 21, 24). Budapest az első körben 8, a másodikban 1 szavazatot kapott, a harmadikban már egyet sem.

2001: Orbán Viktor miniszterelnök lausanne-i látogatása során bejelentette Juan Antonio Samaranch NOB-elnöknek a 2012-es játékokra vonatkozó kandidálási szándékot. Két év múlva, 2003. április 30-án a Medgyessy-kormány úgy döntött, hogy nem tud pénzügyi garanciát adni a 2012-es olimpia megvalósításához Budapest számára, mert nem állnak rendelkezésre a szükséges források.

2005: Budapesten 15 magyar nagyvállalat kezdeményezésére megalakult a Budapesti Olimpiai Mozgalom (BOM) egyesület, amelynek célja, hogy Magyarország rendezzen nyári olimpiát 2016-ban vagy 2020-ban. Az Országgyűlés sport- és turisztikai bizottsága 2009 decemberében úgy döntött, benyújtja a 2020-as olimpiarendezési pályázatot előkészítő törvénytervezetet a Parlamentnek, ám a törvényjavaslat tárgyalása nem kezdődött el. Februárban a Nemzeti Sporttanács, majd a Nemzeti Sportszövetség (NSSZ) is jelezte, nem támogatja a törvényjavaslatot.

Nemzeti Sport Online/MTI. Illusztráció: Pixabay

http://www.nemzetisport.hu

2015.06.23.



 Frissek a rovatban »

 Hasonlóak »

 Frissek »