Tisza News - Kárpátalján lassan már senki sem marad ukrán útlevéllel


Kárpátalján lassan már senki sem marad ukrán útlevéllel


Lassan már megszokhatjuk, hogy amint a magyarországi kormány vezetői közül valaki dicsekedni kezd az egyszerűsített honosítást kérelmezők számával, Ukrajnában azonnal címlapsztorivá válik a kettős állampolgárság ügye. Nem volt ez másként Semjén Zsolt legutóbbi megnyilatkozása nyomán sem: az itteni média rögtön lecsapott e témára s sorozatban láttak napvilágot a vele kapcsolatos — főleg negatív — írások, tudósítások.

Legutóbb az Inter tévétársaság Podrobnosztyi nevű műsora (http://podrobnosti.ua) foglalkozott a kettős állampolgárokkal. Ezt olvashatják alább magyar fordításban.


Kettős arcú ukrajnaiak. Vajon hány honfitársunk rendelkezik párhuzamosan egy másik ország útlevelével is? Nincs erre pontos válasz. Ám az elemzők, akik figyelmesen nyomon követik Románia és Magyarország külpolitikáját, így vélekednek: ezen országok annyira aktívan adják meg saját állampolgárságukat az ukrajnai polgároknak, hogy a hivatalos Kijevnek érdemes lenne aggódnia. Egy szép napon ugyanis kiderülhet: Kárpátalján útlevél szerint szinte nem is maradt már ukrajnai. Immár Budapest és Bukarest alattvalói ők — az ebből fakadó következményekkel együtt.

Alla Matyusok tudósító:

— Amíg az egyszerű ukrajnaiak és a hivatalnokok utat törnek Európába, addig sok polgárunk már régóta ott van. Kárpátalja lakosainak többsége már magyar, vagy román útlevelet kapott. Az új úti okmányokkal megpróbálnak külföldre utazni, ám nem mindegyikük jut át az ellenőrzésen.

Saját, vagy idegen. Nem egyszerű dolog felismerni azt a honfitársunkat, akinek magyar útlevele van. A határ mentén ugyanis különböző nemzetiségű emberek élnek. Ám a „tapasztalatlanok” kiadják magukat.

Pavel Svarcman, a csapi határőrosztag útlevélkezelői egysége törzsparancsnokának helyettese:

— Új az útlevél, nincs benne egyetlen bélyegzőlenyomat, s a mi adatbázisunkban sem szerepel, hogy gazdája valamikor is belépett volna. Elbeszélgetünk az illetővel, s kiderül, hogy ukrán állampolgár ő.

Az utóbbi fél évben körülbelül 30 ember „bukott le” ilyen módon a határátkelőhelyeken. Ám se őrizetbe venni nem lehet az EU újdonsült polgárait, sem elkobozni tőlük az útlevelet. Határsértési jegyzőkönyvet vesznek fel, s az ügyet átadják a bíróságnak. A maximális pénzbírság 1 700 hrivnya. És kész.

A szomszédos ország — mondja Demeter Vera — jobban gondoskodik rólunk, mint a sajátunk. Megveszi a tankönyveket, segélyt ad a gyerekekre. S semmit sem kér cserébe. Oda mennek ingyen szülni a kismamák!

Demeter Vera munkácsi lakos:

— Jönnek a segélyek. Nem kell fizetni az egészségügyi ellátásért. Olyanoknak is magyar útlevele van, akiknek még csak fogalma sincs Magyarországról, s nem tudnak magyarul.

István, beregszászi lakos:

— Nem kell vízumot beszerezni. Van, aki dolgozni jár, van, aki kocsit vesz, s van, aki üdülni utazik oda. Olcsóbban kijön.

Nem kerül túl sokba az egyszerűsített honosítás, ami 300-500 euróba jön ki, viszont rengeteg előnnyel jár. Körülbelül 4 ezer hrivnyáról van szó.

A konzulátusokon próbáltuk megtudakolni, hány honfitársunk kapott magyar és román állampolgárságot. A magyarok írásban adtak választ.

Tóth István főkonzul:

— 2011. január 1-jétől 50 658 ukrajnai állampolgár kérelmezte a magyar útlevelet.

Minden ellenőrző szerv tud arról, hogy sok kárpátaljai rendelkezik az Ukrajnában tiltott kettős állampolgársággal.

Viktor Ljubenkov, az Ukrajnai Biztonsági Szolgálat Kárpátalja Megyei Főosztálya vezetőjének első helyettese:

— Semmiféle törvényes alapunk nincs ahhoz, hogy harcoljunk ez ellen.

Igor Mihajlisin, az Állami Migrációs Szolgálat Kárpátalja Megyei Főosztályának vezetője:

— Anyagi bázisra lenne szükség. Arra vonatkozó bizonyítékokra, hogy a mi állampolgárunk önként kérelmezte, hogy felvegye a szomszédos ország állampolgárságát.

Az ukrán állampolgárságtól csak az államfő foszthat meg valakit. Ám az államnak ez nem érdeke.

Viktor Taran, a politikatudományok és elemzések központjának igazgatója:

— Reális fenyegetés van. Amennyiben e megyék polgárai élnek a nemzetközi jog azon passzusával, miszerint amennyiben eléri a 30 százalékot egy másik ország polgárainak aránya egy adott területen, akkor ők népszavazást kezdeményezhetnek az Ukrajna kötelékéből való kiválásról, illetve Magyarországhoz, vagy Romániához való csatlakozásról. Ez pedig államunk területi integritását érintő kérdés.

A kárpátaljaiak szerint ők, egyelőre, nem kívánják elhagyni szülőföldjüket. Ám jobban szeretnének élni.

Alla Matyusok, Vaszilij Menovscsikov,
Podrobnosztyi, Inter tévécsatorna

Video itt: http://podrobnosti.ua/podrobnosti/2013/07/15/917553.html

TiszaNews

2013.07.16.



 Frissek a rovatban »

 Hasonlóak »

 Frissek »