Tisza News - Így hullik darabjaira Európa


Így hullik darabjaira Európa


2015-10-20. Európa széthullásának világos jelét látja a magyar-horvát határon felhúzott "borotva-drótkerítésben" egy uniós szakértő, aki szerint itt az ideje szembe nézni azzal, hogy a kontinens egységesülése már nem visszafordíthatatlan folyamat.

Ha valakinek nem lett volna világos, hogy az Európai Unió egyre riasztóbb mértékben szétzilálódik, az világos jelét kaphatta ennek azzal, hogy Magyarország borotvaéles pengékkel megtűzdelt drótkerítést épít egy másik uniós tagországgal, Horvátországgal közös határán - írja a Project Syndicate-en megjelent elemzésében Philippe Legrain, a London School of Economics vendégprofesszora, az Európai Bizottság volt tanácsadója. Azzal, hogy az uniós kormányok újraélesztik a határellenőrzést a bevándorlási válság miatt, akadályozzák az áruk és az emberek szabad áramlását.

Sokan emlékeztetnek arra, hogy az Európa-projekt természetes vonása, hogy válságokon keresztül halad előre, mert ezek állandóan emlékeztetik az itt lakókat arra, milyen nagy szükségük van az integrációra. A kríziseket legyűrő megoldásokhoz azonban a szakértő szerint szükség van legalább négy összetevőre. A közös álláspontra arról, hogy mi a megoldandó probléma, hasonló egyezségre arról, hogy mi a kiút, hajlandóságra a nemzetállami szuverenitás további korlátozására, végül olyan vezetőkre, akik képesek levezényelni a változtatást.

Jaj, jaj, jaj

Pillanatnyilag mind a négy elem hiányzik. Az európai vezetők gyengék és megosztottak, láthatóan képtelenek előállni egy olyan vízióval, amely megmutatná, milyen hasznot hozhatna az itt élőknek az európai integráció erősítése.

Egy ilyen jövőkép hiányában lehetetlen meggyőzni az európai kormányokat arról, hogy vállalják a szebb jövőt ma megalapozó költségeket. A közös válasz hiányában az európai válságok, elsősorban a görög adósságválság és a bevándorlási krízis, elmélyülnek, egymást erősítik és széttartó pályára vezetik az uniós tagállamokat - olvasható ki a szerző szavaiból.

A két válsággócban közös, hogy levezénylésük a költségek megosztását feltételezi, mindkettőben alapvető emberi értékek ütköznek és mindkettő középpontjában Németország új keletű dominanciája áll. Az első pontban tökéletes bénaságot mutat az EU: ahelyett, hogy megosztaná a költségeket, egymásra tolja azokat, aminek eredményeként az elkerülhetetlennél többe kerül a válságkezelés.

Késő bánat

A görög válság kirobbanásakor el lehetett volna osztani a visszafizethetetlen adósságokat az eurózóna tagállamai között, ami ugyan pluszkiadást okozott volna az ország kötvényeit birtokló francia és német bankoknak, illetve a mögöttük álló párizsi és berlini kormánynak, ám olcsóbb lett volna, mint az alternatíva, a görög adósságok tovább hizlalása.

Ugyanez a helyzet a menekültválsággal: eleve tudomásul kellett volna venni, hogy a dublini rendszer nem tartható, azaz nem lehet a problémát azokra az országokra (főként Görögországra és Olaszországra) hárítani, ahol a bevándorlók megjelennek. A két déli EU-tagország támogatás hiányában átengedte területén az áradatot, mire mások is belekeveredtek a válságba, hasonló válaszokat keresve. A budapesti kormány például borotvaéles stílusban ad választ a helyzetre. Így lett az európai lakosság mindössze 0,14 százalékát elérő bevándorlási hullámból mély válság.

Vaskalapos hozzáállás

Nem jobb a helyzet az értékütközésekkel sem. A németek ragaszkodtak ahhoz a görög ügyben, hogy az adósnak fizetnie kell, miközben nyilvánvaló, hogy nem az tudja törleszteni a teljes cechet, illetve hogy nem csupán a görögöké a felelősség, hanem mindazoké, akik ügyetlenül hozták létre az eurózónát - derült ki a válságot övező vitákból.

A szlovák miniszterelnök arról beszél, hogy országát a szlovákoknak építik, nem a bevándorlóknak, amire nehéz mit válaszolni. Orbán Viktor, Magyarország autoritáriánus, nacionalista vezetője morális imperializmussal vádolja a német kormányt, mivel az rá akarja kényszeríteni más országokra a menekültekkel való nagyvonalú bánásmódot.

Németország az elmúlt időszakik mindent elkövetett, hogy feledtesse az ország náci múltját, ám mostanra minden közös európai kiadás legfőbb finanszírozójának pozíciójába került, ami időnként furcsa reakciókat vált ki. A berlini kormány a görög válság idei csúcspontján megpróbálta a saját szája íze szerint elrendezni a dolgot - hajszál híján kilökte Görögországot az eurózónából.

Mennek a britek

Sokkal pozitívabb szerepet játszott Angela Merkel a bevándorlási válságban azzal, hogy korlátlanul vállalta a szíriai menekültek befogadását. A gond az, hogy ezzel elmélyítette az Európa útjain kialakult káoszt, ami a határellenőrzések visszaállításához vezetett a schengeni övezeten belül.

A végeredmény katasztrofális: az EU egyre inkább a gazdasági válságok, a politikai felfordulások földjének látszik, amelyet elárasztottak a nem kívánt bevándorlók. Ennek egyik súlyos hosszabb távú következménye lehet, hogy a britek a 2017 végéig megtartandó népszavazáson a kilépés mellett döntenek.

Az euroszkeptikusok érvelhetnek azzal, hogy az EU-n kívül a szabadpiac várja a szigetország lakóit, hogy az uniós kötöttségek nélkül tetszés szerint megszabadulhatnak a bevándorlóktól, vagy akár azzal, hogy önállóan megvalósíthatják a szocialista utópiát. Az EU-párti oldal ezzel szemben csak Európa mai, nem túl vonzó realitását állíthatja szembe.

Rémes következmények

Az elmúlt évekig vagy akár az elmúlt hónapokig úgy látszott, hogy az európai uniós integráció elkerülhetetlen. Előfordulhat, hogy az egyesülési folyamat lelassul vagy megáll, de soha nem fordul vissza. A független államok csatlakozni kívánnak az EU-hoz, egyikük sem óhajt távozni. A közösség azonban a szétmorzsolódás állapotába került, és a Brexit felgyorsíthatja ezt a folyamatot. Ez az, ami arra kell sarkallja a döntéshozókat, hogy kijavítsák a hibákat, mielőtt túl késő lenne.

http://www.napi.hu

2015.10.20.



 Frissek a rovatban »

 Hasonlóak »

 Frissek »