Tisza News - Legfontosabb feladatunk 2018-ban: anyanyelvű oktatásunk megvédése


Legfontosabb feladatunk 2018-ban: anyanyelvű oktatásunk megvédése


2018-01-03. Évértékelő beszélgetés dr. Brenzovics László parlamenti képviselővel, a KMKSZ elnökével.
tovább->


A kárpátaljai magyarságnak fel kell készülnie rá, hogy megoldást találjon az anyanyelvű oktatását fenyegető problémákra – határozta meg az előttünk álló legfontosabb feladatot Brenzovics László parlamenti képviselő, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, akit az elmúlt esztendő történéseiről kérdeztünk, no meg arról, hogy szerinte mit hoz 2018 Ukrajna és magyar közösségünk számára.

– A 2017-es esztendőt a kárpátaljai magyarság szempontjából döntően az új ukrán oktatási törvény körüli események határozták meg. Ön, aki a kárpátaljai magyar érdekvédelmi szervezetekkel az utolsó pillanatig küzdött a jogszabály elfogadása ellen, miként fogadta, hogy szeptemberben a Legfelső Tanács megszavazta, majd Porosenko elnök aláírta a jogszabályt?

– Némileg meglepett, ami, és ahogyan történt. Emlékezhetünk rá, hogy a jogszabály elfogadását hosszas huzavona előzte meg. Az oktatási minisztérium által eredetileg a parlament elé terjesztett tervezet nem volt annyira katasztrofális számunkra, bár mindenképpen visszalépést jelentett a korábbi állapotokhoz képest, hiszen míg eddig az állam garantálta az oktatást a kisebbségek nyelvén, az új törvény csak biztosította volna ezt a jogot az ukrán nyelv mellett ott, ahol a kisebbségek egy tömbben élnek. Júliusban, mielőtt elkezdődött volna a parlamenti szünet, hosszas és éles viták után egy, a minisztériumi tervezethez képest is visszalépést jelentő szövegtervezet készült az illetékes parlamenti bizottságban, ám még ez is lehetővé tette volna a tanítást a kisebbségek nyelvén az oktatás minden szintjén. Ezután szeptember 5-én, a voksolás napján a házelnök indítványára összehívtak egy ad hoc bizottságot, amely azután előállt a végül megszavazott átgondolatlan, és számunkra elfogadhatatlan szövegváltozattal. Ugyanakkor, ha az országban érvényesülő tendenciákat nézzük, nem meglepő, ami történt, hiszen az üzleti-gazdasági lobbi annak fejében, hogy megszavazzák a törvényjavaslatait, általában korábban is átengedte a humanitárius szférát a nacionalistáknak és a sovinisztáknak. A Krím megszállása, a kelet-ukrajnai konfliktus kirobbanása óta ez a tendencia csak erősödött. Szerencsére utóbb Magyarország hathatós segítségével sikerült nemzetközi szintre emelni a kérdést. Azóta a Velencei Bizottság, az Európa Tanács és más nemzetközi szervezetek egy sor ajánlást fogalmaztak meg Kijev számára az oktatási törvénnyel kapcsolatban.

– A sajtóból ítélve Kijev, a kárpátaljai magyarság, illetve Budapest nyilvánvalóan különbözőképpen értelmezik az Európa Tanács szakértői testületének, a Velencei Bizottságnak az ajánlásait…

– Számoltunk azzal, hogy az érintettek eltérő módon értelmezik majd a Velencei Bizottság állásfoglalását. Jelenleg azonban még nem világos, hogy az ukrán oldalról megfogalmazott álláspontok közül végül melyik fog érvényesülni. Egyfelől az államelnök Strasbourgban félreérthetetlenül kijelentette, hogy Ukrajna teljes egészében implementálni fogja a Velencei Bizottság ajánlásait. Másfelől emlékezhetünk rá, hogy amikor ősszel Kijevben jártak a bizottság tagjai, Andrij Parubij házelnök értésükre adta, hogy nem kívánják módosítani az oktatási törvény nyelvi rendelkezéseit. Végül az ukrán oktatási minisztérium reakciójából úgy tűnik, hogy szerintük a Velencei Bizottság ajánlásai az oktatás nyelvéről rendelkező 7. törvénycikkely módosítása nélkül is érvényesíthetők.

– Az oktatási törvény óhatatlanul a háttérbe szorított több olyan eseményt és akciót, amelyek egyébként a 2017-es összefoglaló élére kívánkoznának. Elég, ha a minden korábbit meghaladó mértékű anyaországi támogatásokra gondolunk. Hol tart például az Egán Ede Gazdaságfejlesztési Program megvalósítása?

– Örvendetes módon a délvidéki program után másodikként a kárpátaljai magyarságot célzó gazdaságfejlesztési program is elindulhatott 2016-ban, amit az irányunkban megnyilvánuló bizalom jelének tekintünk. Az első kiírásban mezőgazdasági vállalkozások és turisztikai projektek támogatását hirdettük meg. Elindítottuk a hitelprogramot is. Az utóbbira benyújtott pályázatok elbírálása a végéhez közeledik, még ez év elején megkötik az első szerződéseket a nyertesekkel. A mezőgazdasági támogatási program második ütemére az elmúlt év végéig lehetett pályázni, megkezdődött a több mint kétezer beérkezett pályamunka elbírálása. Örömmel tapasztaltuk a pályázatok iránt megmutatkozó jelentős érdeklődést, mivel ez azt jelenti, hogy a kárpátaljai magyar közösségből nem halt ki a vállalkozási kedv és az élni akarás. Máris több ezer ember jutott a gazdasági program révén mezőgazdasági eszközökhöz, illetve a vállalkozásához szükséges egyéb támogatáshoz. Természetesen két év elteltével fontos levonni a tanulságokat, meg kell vizsgálni a támogatások hatékonyságát, s ennek fényében el kell végezni a szükséges korrekciókat a programban. Annyi bizonyos, hogy pályázatainkat idén is meghirdetjük.

Azonban nem feledkezhetünk meg arról, hogy a gazdaságfejlesztési program mellett számos egyéb formában juthatott támogatáshoz a kárpátaljai magyarság az elmúlt esztendőben. Rendkívül fontos volt intézményrendszerünk fenntartása szempontjából a tanárok, orvosok, kultúrmunkások támogatása, de említhetném a gyermekétkeztetési támogatást vagy a családtámogatást is. A különböző projektek közel 42 ezer embert érintettek tavaly Kárpátalján, vagyis majd minden harmadik itteni magyar részesült valamilyen formában a magyar állam támogatásában. Emellett jelentős intézményfelújítások és beruházások zajlottak 2017-ben. Folytatódott a sikeres Keleti Partnerség program, illetve elindult a nagyszabású óvodafelújítási program, amelynek keretében tavaly november végéig mintegy két tucat óvoda újult meg vagy épült a magyarok lakta településeken. Folytatódott a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola kiépítése, Nagydobronyban gazdaképző intézetet hoznak létre. Elmondható, hogy szinte minden, magyarok lakta településen történt valamilyen felújítás, fejlesztés, ami bővítette-javította intézményrendszerünket, növelve megmaradási esélyeinket. Mindezért köszönet és hála illeti a magyar kormányt, amely az anyaország bővülő forrásaiból juttatott a határon túli magyarságnak. Egyben az is bebizonyosodott, a kárpátaljai magyarságnak maradt még annyi szervező ereje, hogy élni tudjon a kínálkozó lehetőségekkel, azaz fel tudta használni a támogatásokat.

– Mit sikerült elérniük érdekvédelmi szervezeteinknek a helyhatóságokban?

– A választási eredményeknek köszönhetően a magyarság minden szinten fontos szerepet játszik a helyi önkormányzatokban és hivatalokban. Képviselőnk, Barta József a Kárpátaljai Megyei Tanács alelnöke; a Kárpátaljai Megyei Állami Adminisztráció vezető posztjain a KMKSZ által javasolt tisztviselők közmegelégedésre látják el feladataikat. Jól működik a magyar frakció a megyei önkormányzatban. Ennek következtében nemcsak magyarországi, hanem megyei forrásból is jelentős beruházásokat, felújításokat, útépítéseket tudunk megvalósítani. Ugyanez elmondható a magyar szervezetek együttműködésének eredményességéről Beregszász városában, a beregszászi és az ungvári járási önkormányzatokban is. Egyedül a Nagyszőlősi járásban nem valósult meg az együttműködés a magyar szervezetek között, s emiatt ott nehezebb eredményeket felmutatni. Emellett a magyarság rendkívül fontos stabilizáló tényező a megyei politikában. Frakciónk nélkül ma nem lehet többséget létrehozni a megyei tanácsban, ami egyfajta védelmet jelent az ellenünk irányuló nacio­nalista támadásokkal szemben, illetve enyhítik azok hatását. A kisebbségi kérdésekben járatos Hennagyij Moszkal kormányzó és a megyei önkormányzat, illetve a beregszászi városi vagy járási tanács is több alkalommal határozottan kiállt a magyarság védelmében.

– A tavalyi események fényében mire számít 2018-ban?

– Úgy tartom, hogy egy politikus ne jósoljon – különösen Ukrajnában ne, ahol még a múlt is folyamatosan változik –, néhány főbb tendencia azonban felvázolható. Bizonyos, hogy a gazdasági helyzet nagymértékű javulására nem számíthatunk. Folytatódni fog az ipar leépülése, amit tovább súlyosbít, hogy a munkaképes lakosság közel felét a fekete- és a szürkegazdaságban foglalkoztatják. Mivel így a legálisan foglalkoztatott kevesekre hárul az adófizetés terhe, nem várható a költségvetés helyzetének a javulása, az ország továbbra is rászorul majd a külföldi hitelekre. Tovább tart a lakosság katasztrofális fogyása. A hivatalos adat mintegy 42 millió lakosról szól, miközben egyes szakértők 30–35 millióra teszik az ország tényleges népességét.

Nem látszik esély a kelet-ukrajnai konfliktus lezárására. A válságnak fegyveres megoldása közismerten nincs, s mivel nyilvánvalónak tűnik, hogy a tavaszi oroszországi elnökválasztást Vlagyimir Putyin nyeri, arra sem számíthatunk, hogy a közeljövőben változzon az orosz politika a Donyec-medencét illetően. Az egyetlen reális lehetőségnek a minszki megállapodások végrehajtása tűnik, az ukrán parlament azonban politikai akarat híján idén aligha fogja megszavazni az ehhez szükséges törvényeket. Középtávon abban reménykedhetünk, hogy ENSZ-békefenntartókat telepítenek a válságövezetbe, amivel csökkenthető volna az áldozatok száma.

Alsóbb szintű jogszabályok elfogadásával, amolyan bújtatott alkotmánymódosítással várhatóan tovább folytatódik majd a társadalmi szerződés felrúgása. 1996-ban Ukrajnában olyan alkotmány született, amely biztosította a nemzetiségek jogait. Most megpróbálják korlátozni ezeket a jogokat, de az alaptörvény módosítása nélkül, mivel ahhoz nincs elég szavazat a parlamentben. Várható, hogy rövidesen ismét előtérbe kerül a nyelvtörvény, vagy a nemzetiségi politikai koncepció elfogadása. Ma azonban már számíthatunk arra, hogy ezeket a próbálkozásokat a külföld is figyelemmel kíséri. Korábban a Nyugat az efféle kérdések rendezését teljes egészében ráhagyta a kijevi vezetésre, de azok után, hogy az oktatási törvény nyelvi cikkelye a Velencei Bizottság elé került, remélhetjük, hogy minden hasonló esetben megfogalmazzák majd a véleményüket az európai intézmények.

A reformok megtorpanása miatt számítani lehet Ukrajna fokozatos nemzetközi elszigetelődésére, bár az ország Nyugat általi támogatásának megszüntetéséig aligha fajul a dolog, amíg tart a szembenállás Oroszországgal. Ami Magyarországot illeti, nagy valószínűséggel a jelenlegi kormányzat folytathatja áldásos tevékenységét a tavaszi választások után, így remény van arra, hogy fennmarad, sőt bővül a kárpátaljai magyarság támogatása.

Fel kell készülnünk rá, hogy idén megkezdődik az új oktatási törvény végrehajtása – ekkor válik egyértelművé Kijev álláspontja a kisebbségek anyanyelvű oktatásának kérdésében. Ennek fényében kell majd anyaországi és nemzetközi támogatással megoldást találni a problémára.

Ne feledjük azt sem, hogy 2018 választások előtti év lesz Ukrajnában, ami szintén rányomja majd bélyegét az eseményekre. A kárpátaljai magyarságnak is meg kell kezdenie a felkészülést azokra a kihívásokra, amelyeket az elnök- és a parlamenti választások jelentenek majd, előreláthatóan 2019-ben.

ntk, karpataljalap.net

http://www.karpataljalap.net





2018.01.03.



 Frissek a rovatban »

 Hasonlóak »

 Frissek »