Tisza News - Varga Mihály: a jövő évi büdzsé középpontjában a biztonságos növekedés áll


Varga Mihály: a jövő évi büdzsé középpontjában a biztonságos növekedés áll


2018-06-13. A jövő évi költségvetés középpontjában a biztonságos növekedés áll – hangsúlyozta Varga Mihály pénzügyminiszter szerdán a Parlamentben, mielőtt Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének átnyújtotta a törvény tervezetét. Megjegyezte, a büdzsé négy fő célterülete az ország biztonságának megőrzése, a gazdasági növekedés fenntartása, a családok támogatása és a teljes foglalkoztatottság elérése.

Felkerült a parlament honlapjára a 2019. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslat szerda délután.

Nem csökken egyetlen szakterület költségvetése sem

Varga Mihály ismertette, egészségügyre 101 milliárddal, oktatásra 15 milliárddal, kultúrára 68 milliárddal, a közbiztonságra pedig 156 milliárd forinttal több jut jövőre.

A nyugdíjak megtartják reálértéküket, sőt nyugdíjprémiumot is fizet a kormány 2019-ben is.

Megemlítette azt is, hogy tartalékot képeznek a köztisztviselői kar béremelésére, a pontos szám ősszel derülhet ki, most folynak az egyeztetések.

Kifejtette, hogy valamennyi, erre a ciklusra vonatkozó uniós pályázatot már kiírtak, a hangsúly a források felhasználásán lesz jövőre.

Varga Mihály: a büdzsé 4,1 százalékos 2019-es növekedéssel számol

Hangsúlyozta, folytatódik tehát az államadósság mérséklődése, „bízunk benne, hogy a ciklus végére mértéke 60 százalék alá csökkenhet”.

2019-ben mind az általános tartalék összegét, mind a hiánycél teljesítéséhez kötött biztonsági tartalék összegét másfélszeresére emeli a kormány – jelentette ki.

Honvédelmi kiadásokra csaknem 513 milliárd forint juthat jövőre


A kormány már 2012-ben határozatban vállalta, hogy 2016-ig nominálértéken nem csökkenhet a honvédelmi költségvetés, majd 2016-tól kezdődően évente legalább a GDP 0,1 százalékával növelik azt.

Azóta többször is azt hangoztatták: a honvédelmi kiadások már 2024-re elérik majd a – NATO által elvárt – 2 százalékos GDP-arányt.

Az előterjesztés szerint a honvédelmi tárca jövőre 4,1 milliárd forinttal járulna hozzá a NATO költségvetéséhez. A NATO- és EU-felajánlás alapján kialakítandó készenléti alegységek alkalmazásának kiadásaira 100 millió forint, az EU védelmi célú közös finanszírozású védelmi alapjaihoz 580 millió forint hozzájárulást tartalmaz a honvédelmi költségvetés.

A honvédelmi tárcánál jövőre több mint 38 milliárd forintos bevétellel számolnak. A jövő évi költségvetés is rögzíti, hogy a honvédelmi célra feleslegessé vált vagyontárgyak értékesítési bevételét a honvédség technikai modernizációjára, valamint a képesség- és hadfelszerelés fejlesztésre kell fordítani, hogy a honvédség „rugalmasan alkalmazkodni tudjon a változó biztonsági környezethez, illetve a NATO elvárásaihoz”.

A tömeges bevándorlás kezeléséhez kapcsolódó kiadásokra 14 milliárd forintos keretet tervez a tárca.

Jövőre is folytatódik a 2015-ben indított fegyveres és rendvédelmi életpályamodell, így újra emelkedik a katonák fizetése is. A javaslat szerint a honvédelmi illetményalap 2019 januárjától 44 600 forint lesz. Ezzel együtt rögzítették: a honvédelmi illetményalapot évente a költségvetésről szóló törvény állapítja meg úgy, hogy nem lehet alacsonyabb, mint az előző évi.

Civil szervezetek hadisírgondozással, hadisírkutatással kapcsolatos tevékenységének támogatására 12 millió forint a keret. Ezen felül a hadigondozásról szóló törvényt végrehajtó közalapítvány működéséhez 14 milliárddal forinttal járul hozzá a HM.

A javaslat szerint a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat több mint 20 milliárd forinthoz jut a honvédelmi költségvetésből.

A Magyar Honvédség Egészségügyi Központ működési költségeire több mint 38 milliárd forint juthat a honvédelmi tárca keretéből. Mindezen felül a budapesti Honvédkórház számára 319 millió forintos beruházási forrást is terveztek a költségvetésbe. Ezek mellett az MH Egészségügyi Központjánál csaknem 29 milliárd forintos bevétellel is számolnak jövőre.

A debreceni Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégium 344 millió forintot kap a honvédségi keretből.

A Honvédelmi Sportszövetség támogatására jövőre is 1,1 milliárd forintot biztosítanak. Ezen felül külön a Honvédelmi Sportközpontok fejlesztésére több mint 524 millió forintot is tartalmaz a költségvetés.

Belügyminisztérium: kevesebbet költenek a tömeges migráció kezelésére, többet terrorellenes célokra

A jövő évi költségvetés tervezete alapján az ideinél 35 milliárd forinttal kevesebbet költhet majd a Belügyminisztérium (BM) a tömeges bevándorlás kezeléséhez kapcsolódó kiadásokra, ugyanakkor 23,5 milliárd forinttal többet fordíthat terrorellenes intézkedések megvalósításához kapcsolódó feladatokra.

A Belügyminisztérium összesen 773 milliárd forintos kiadással számolhat 2019-ben a szerdán beterjesztett jövő évi költségvetési javaslat szerint, szemben az idei 791 milliárd forinttal. A fejezet 27 milliárd forintos bevétellel számol – ez csaknem megegyezik az idei évre tervezettel -, így a tárca költségvetési támogatása várhatóan csaknem 746 milliárd forint lesz jövőre.

A legszembetűnőbb változás, hogy amíg a tömeges bevándorlás kezeléséhez kapcsolódó kiadásokra 2018-ra 50 milliárd forintot irányzott elő a büdzsé, 2019-re ugyanerre a célra 35 milliárd forinttal kevesebbet, mindössze 15 milliárd forintot fordítanának. Jelentősen nőnek ugyanakkor a terrorellenes intézkedésekhez kapcsolódó kiadások: amíg idén 1,5 milliárd forintot terveztek erre a célra, jövőre már 25 milliárd forintot fordítanának erre.

Több mint egymilliárd forinttal csökken a tárcánál a személyi juttatásokra tervezett összeg: jövőre 6,2 milliárd forintot fordítanak erre, miközben az ez évi költségvetésben 7,5 milliárd forintot irányoztak elő erre a célra.

A Nemzeti Védelmi Szolgálat 4,4 milliárd forint helyett valamivel többet, 4,5 milliárd forintot fordíthat személyi juttatásokra jövőre.

A Terrorelhárítási Központ költségvetése alapvetően nem változik 2019-ben: a személyi juttatások összege 13 milliárd forint marad, dologi kiadásokra azonban az ideinél kevesebbet, 2,6 milliárd forint helyett 2,3 milliárdot fordíthatnak.

Kevesebbet fordíthat személyi kiadásokra a büntetés-végrehajtási szervezet is: az idei 47 milliárd forint helyett mindössze 39,8 milliárd forintot. A büdzsé tervezete szerint 2019-ben nem lesz jelentősebb börtönberuházás: beruházási célra az idei 25,6 milliárd forinttal szemben mindössze 2,6 milliárd forint szerepel a költségvetésben, a dologi kiadások is 31 milliárd forintról 22,9 milliárdra csökkennek jövőre.

A rendőrségnél nő a személyi juttatások összege, az idei 218 milliárd forinttal szemben 234 milliárdot fordítanak erre a tervezet szerint, ugyanakkor az idei 17,2 milliárd forint helyett csak valamivel több mint 7 milliárd forintot fordítanak beruházásokra, felújításokra.

Az Alkotmányvédelmi Hivatalnál 6,9 milliárd forintról 8 milliárd forintra, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnál 13,8 milliárd forintról 14 milliárd forintra nő a személyi jellegű juttatások összege.

A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ az idei 1,14 milliárd forint helyett 1,19 milliárd forintot költhet személyi jellegű juttatásokra.

A katasztrófavédelemnél a személyi juttatások összege 55 milliárd forintról 56,5 milliárdra nőhet, a beruházások tervezett összege azonos az ideivel: 3,7 milliárd forint.

Nem változik jelentősen a személyi juttatások összege a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatalnál, ahol ebben az évben 4,76 milliárd forintot, 2019-ben 5 milliárd forintot terveznek erre a célra. A szervezet idén 458 millió forintot költhetett beruházásokra, jövőre a tervek szerint 217 milliót.

Szintén a személyi juttatások összege nő a legnagyobb mértékben a vízügyi igazgatóságoknál: az idei 11,5 milliárdról 15,8 milliárd forintra.

A fejezeti kezelésű előirányzatok közül jelentős a víz-, környezeti és természeti katasztrófa elhárítására fordítható 1,2 milliárd forintos összeg (ez megegyezik az ez évivel). A kormányzati hálózatok konszolidációjára, kapacitásainak, teljesítményeinek növelésére és intézmények hálózati hozzáféréseinek, kapcsolatainak fejlesztésére kiírt uniós pályázat hazai támogatásának biztosítására 3 milliárd forintot terveznek.

Kormányzati infokommunikációs célokra is többet költhet majd a tárca: az idei 35 milliárd forinttal szemben 61 milliárdot.

Az Országos Polgárőr Szövetség a javaslat szerint jövőre is megkapja több mint egymilliárd forintos támogatását, és nem változna az önkéntes tűzoltó-egyesületek és mentőszervezetek támogatása sem, továbbra is évi 700 millió forintot terveznek erre a célra.

Némileg csökken, 14,4 milliárd forintról 14,2 milliárdra a hivatásos életpályával összefüggő kiadásokra szánt összeg, ugyanakkor és továbbra is körülbelül 2,8 milliárd forint áll rendelkezésre a hivatásos állomány túlszolgálatának pénzbeli megváltásával összefüggő kiadásokra.

Az ideivel megegyező mértékben, 822 millió forinttal támogatná a Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia feladatrendszerét a Belügyminisztérium.

Mintegy 287 milliárd forint kiadással számolhat jövőre a Külgazdasági és Külügyminisztérium

Ez azt jelenti, hogy mintegy 67,1 milliárd forinttal többet költhet jövőre a tárca, mint az idén.

A parlament honlapjára szerda délután felkerült javaslat alapján a kiadások legnagyobb részét – 73,96 milliárd forintot – a külképviseletek igazgatására szánt működési kiadás jelenti, ehhez 6,36 milliárd forint működési bevétel társul.

A minisztérium központi igazgatására 11,4 milliárd forint működési kiadást és 187,8 millió forint működési bevételt irányoznak elő.

Nemzetközi tagdíjakra és európai uniós befizetésekre csaknem 16,7 milliárd forintot fordítanak. Az afgán nemzeti biztonsági erők fenntartásához szükséges pénzügyi hozzájárulást 143 millió forintban határozták meg.

A Nemzeti Befektetési Ügynökségnek 2,71 milliárd forint működési kiadást szerepeltet a költségvetési javaslat, az Információs Hivatalnak pedig 12,41 milliárd forintot.

A határon túli gazdaságfejlesztési programok támogatására 4 milliárd forintot fordítanak.

A törvényjavaslat szerint az államháztartáson kívüli szervezetek közül 200 millió forintot az európai önkormányzatok és régiók együttműködését segítő Európai Területi Társulások támogatására szánnak, 365 millió forintot pedig a Demokrácia Központ Közalapítvány segítésére. Csaknem 655 millió forintot kap a Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány, és 200 millió forintból támogatnak egy vízipari külpiaci tevékenységet segítő programot.

Nemzetközi fejlesztési együttműködésre 200 millió forint jut.

Az Eximbank Zrt. kamatkiegyenlítésére 20,5 milliárd forintot fordít a tárca. Külgazdasági fejlesztési célelőirányzat címen 5 milliárd forint szerepel a javaslatban, kötött segélyhitelezésre 15 milliárd forint jut. Közép-európai külgazdaságfejlesztési célelőirányzat címen 1,5 milliárd forint áll a tervezetben.

A KKM felügyelete alá tartozó szervezetekre és szakmai programokra jövőre 247 millió forintot szánnak, kulturális diplomáciai projektek támogatására 400 millió forintot, az állami protokoll támogatására pedig 250 millió forintot költenének.

A javaslatban 500 millió forintot irányoznak elő a Budapesti Víz Világtalálkozó megrendezése, 612 millió forintot pedig az amerikai magyar közösség erősítését célul tűző Magyar Foundation of North America támogatására fordítanának.

A tervezetben 2,23 milliárd forint szerepel az űrtevékenységekkel kapcsolatos feladatok ellátására.

Nő az igazságügyi terület költségvetése 2019-ben

Az IM jövő évi költségvetésében a 14,744 milliárd forintos támogatás mellett 930 milliós tervezett bevétel szerepel. Az idei évben ez az összeg 8,955 milliárd, illetve 630 millió forint.

Az IM fejezetén belül a közigazgatási bírósági szervezet létrehozásának és működésének előkészítésével kapcsolatos kiadások támogatására 1,648 milliárdot szánnak a 2019. évi költségvetési törvényjavaslatban.

A bíróságok költségvetési támogatása a javaslat szerint jövőre 138,428 milliárd lesz, amihez 2,258 milliárdos tervezett bevétel járul. Idénre a bíróságok 114,648 milliárdos költségvetési támogatás mellett 2,258 milliárdos bevételt terveztek.

Az ügyészség jövő évi támogatása a törvényjavaslat szerint 48,253 milliárd forint, ami kiegészül 102 milliós tervezett bevétellel. A vádhatóság idei költségvetése 43,267 milliárdos támogatással és 102 milliós saját bevétellel számolt.

Az Alkotmánybíróság jövő évi támogatása a törvényjavaslat szerint 1,911 milliárd forint, ami idén 1,879 milliárd.

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala jövőre 1,319 milliárdos támogatásból gazdálkodhat, az idei keret 1,331 milliárd.

Varga Mihály: a családok támogatása a jövő évi büdzsé egyik kiemelt területe

A miniszter ismertette: a kormány folytatja a családi otthonteremtés támogatását, a csokra jövőre 242 milliárd forintot fordítanak.

Megmarad a gyes és a gyed-extra is, és 20 ezer forintra emelkedik a kétgyermekes családok adókedvezménye gyermekenként, összesen tehát 40 ezer forintra, amely mintegy 350 ezer családot érinthet. A 2016-ban megindult folyamat, hogy 5-5 ezer forinttal bővítsék az adókedvezmény összegét, tehát jövőre is teljesülni fog – mondta.

Nemcsak a gyermekvállalást, de a gyermeknevelést is támogatja a kormány, ide tartozik például a bölcsődei férőhelyek számának növelése szavai szerint.

Az Országgyűlés Hivatalának költségvetése 28 milliárd forint lesz

Az Országgyűlés honlapján olvasható előterjesztés értelmében bő 4 milliárd forinttal többet költ a Ház személyi juttatásokra, és mintegy 700 millió forinttal dologi kiadásokra. Növekszik a járulékok összege, a beruházásokra fordított keret pedig 2 milliárd forinttal emelkedik.

A Köztársasági Elnökség fejezetben szereplő összeg jövőre mintegy 90 millió forinttal emelkedik, 2,5 milliárd forintra, amelyből a Köztársasági Elnöki Hivatal büdzséje szűk 1,5 milliárd. Nőnek a személyi és dologi kiadások.

A 2019-es pénzforgalmi hiány 998,433 milliárd forint


A jövő évi költségvetés 19 580,097 milliárd forint bevételi főösszeggel, 20 587,531 milliárd forint kiadási főösszeggel és 998,433 milliárd forint hiánnyal számol – derül ki az Országgyűlésnek szerdán benyújtott dokumentumból. A kormányzati szektor uniós módszertan szerinti (ESA) hiánya a GDP 1,8 százaléka.

A nominális GDP 43 935 milliárd forint.

A büdzsé három részre tagolódik, a központi alrendszeren belül a hazai, nullszaldós működési költségvetés jövő évi kiadásai és bevételei 16 586,249 milliárd forintot tesznek ki.

A hazai felhalmozási költségvetés bevételi főösszege 1634,521 milliárd forint, kiadási főösszege 2 036,622 milliárd forint, hiánya pedig 402,101 milliárd forint.

A harmadik elem, az uniós fejlesztési költségvetés bevételi főösszege 1359,326 milliárd, kiadási főösszege 1955,659 milliárd, hiánya pedig 596,332 milliárd forint.

Varga Mihály: marad az egykulcsos, 15 százalékos szja

Az elmúlt évek célzott áfacsökkentéseit is megtartja a kormány jövőre, vagyis a tej, tojás, sertés- és csirkehús, hal és egyéb alapvető élelmiszerek továbbra is az 5 százalékos áfakörbe tartoznak majd – ismertette.

Jövőre folytatódik az elmúlt években megszokott adócsökkentés iránya. A kormány azzal számol, hogy a reálkeresetek az idén is jelentősen nőnek, erre tekintettel 2019-ben további 2 százalékponttal, 19,5 százalékról 17,5 százalékra csökken a szociális hozzájárulási adó mértéke a 2016-ban megkötött hatéves bérmegállapodás alapján. Ezzel 100 milliárd forint marad a vállalkozóknál – hangsúlyozta a miniszter.

Kövér László: július 20-án lesz a jövő évi büdzsé zárószavazása

Július 20-án lesz a jövő évi költségvetési törvényjavaslat zárószavazása – jelentette be Kövér László, az Országgyűlés elnöke, miután átvette Varga Mihály pénzügyminisztertől a 2019-es büdzsé tervezetét szerdán a Parlamentben.

Ismertette, az általános vitát június 27-29-ig tartja a parlament, a bizottsági részletes viták pedig július 3-5. között lesznek.

A költségvetési bizottság július 11-12. között foglalkozik a javaslattal, majd július 16-án dönt a parlament az összegző módosító javaslatról – mondta.

Magyar Idők/MTI. Fotó: MTI/Kovács Tamás

https://magyaridok.hu

2018.06.13.



 Frissek a rovatban »

 Hasonlóak »

 Frissek »