Tisza News - Miért kreálnak belőlünk ellenséget?


Miért kreálnak belőlünk ellenséget?


2018-10-10. Ukrajnában minden jel szerint központi irányítással folyik lejárató kampány a kárpátaljaiak ellen. Erről szóló elgondolkodtató írás jelent meg a Prozak.info portálon.

„A hisztériakeltés nem új keletű. A kárpátaljaiakra rég rásütötték a szeparatista jelzőt. Ráadásul tették ezt az állam vezetői a helyi hatalom cselekedetei alapján. Elegendő, ha megyénk vezetői több lojalitást kérnek régiónk számára, a hivatalos Kijev máris hangoztatja: Szeparatisták! Hol az SZBU? Rács mögé mindenkivel!

Valamennyi nyugati határmenti megye bekerült az úgynevezett közúti kísérlet programba, amely lehetővé tette, hogy a vámbevételek egy része az utak javítására helyben maradjon. Kárpátalja kimaradt belőle. És történt ez annak ellenére, hogy vidékünk négy EU-s tagállammal határos. Amikor megyei vezetőink kérni kezdték, vegyenek be minket is a programba, Kijevből máris jött a válasz: szeparatisták!

Amikor azt kérték, állítsák vissza Kárpátalján a szabad gazdasági övezetet, szeparatisták lettünk. Ugyanez történt, amikor szubvencióért folyamodtak és a tanárok, orvosok bérhátralékának felszámolását követelték.

És akkor jött a nyelvi konfliktus Magyarországgal, melyben Kárpátalja vezetői az itteni magyarok védelmére keltek. Megértették ugyanis, hogy ez itt az ő ősi földjük. És akkor elkezdődött. Az ambíciózus politikus, Miska Szaakasvili azt hangoztatta, Kárpátalján egyáltalán nincs ukrán hatalom. A képernyőről pedig Anatolij Matiosz katonai ügyész és mások azt találták mondani: Kárpátalján az államhatár 150 kilométernyi szakasza magánkézben van, azt senki nem vigyázza. Ha egy grúz képes volt magát fényező politikai célzatú kijelentést tenni, még rendben, de miként mondhatott ostobaságokat egy jogvédő szerv vezetője? Majd Viktor Hvozgy, a belső elhárítás volt vezetője is azt hangoztatta, ez nagyon is valószínű.

A legrosszabb azonban, hogy a világhálón érthetetlen támadássorozat zúdult valamennyi kárpátaljaira. Azt vetették a szemünkre, miért nem verjük pofán és tesszük helyükre a magyarokat. És azzal jönnek, hogy miért szavazunk másképp a választásokon, miért megyünk külföldre dolgozni, és adjuk más országok iskoláiba, egyetemeire a gyermekeinket? És még hozzáteszik, mi valamennyien csempészek vagyunk. A községeinkben élők órái a közép-európai időt mutatják, nem a kijevit. És a mi ukrán nyelvünk sem olyan, nehezebben érthető, mint az ukrán.

Tisztelt honfitársaim! A kárpátaljaiak soha nem fogják „helyükre tenni” a magyarokat! Ők nagyon is a helyükön vannak. Őket senki nem telepítette ide. Ez az ő ősi szülőföldjük. Tiszteljük kultúrájukat, hagyományaikat, gasztronómiájukat. Azért, mert a kárpátaljai nép multikultúrájú, tiszteli és megüli a maga és a másik nemzeti, vallási ünnepeit, a magyar és ruszin házassága örömteli, szerencsés, mert a magyar lányok gyermekkoruk óta megtanulják, milyen jó gazdasszonynak lenni. Minden kárpátaljai szereti a magyaros konyhát, mert az nálunk természetes.

Tisztelt honfitársak! Mi nem úgy szoktunk szavazni, „ahogyan kell”, mert itt sajátosan viszonyulunk a hatalomhoz. A kárpátaljaiak tartanak a háborúktól, a békétlenségtől, a politikai torzsalkodásoktól.

Az itteniek átvészeltek számos konfliktust, több országnak voltak a polgárai, és nagyon szeretnének nyugodtan, biztonságban élni.

Valóban sok kárpátaljai keresi külföldön a kenyérre valót. Azt azonban sokan elfelejtik, hogy nem jókedvükben teszik ezt. A külhonban megkeresett pénzt pedig hazahozzák, és itthon, Kárpátalján fektetik be. És önök, honfitársak rácsodálkoznak, miért olyan szépek, takarosak a falvaink. Azért, mert ez munkaszerető nép. Lehet, a házaik nem mindig az esztétika mintaképei, de a porták körül rend van, a kertekben gaz helyett virágok, zöldségek nőnek, gyümölcsök teremnek.

Honfitársaim! Önök az utóbbi időben azzal vádolják a mi magyarjainkat, hogy nem akarják megtanulni az ukránt, és érettségi után Magyarországon tanulnak tovább. Ez nem egészen igaz.

Meg aztán nézzék már meg, vajon hol tanulnak tovább azoknak a gyermekei, akik elfogadták az oktatási törvényt, s hova járnak egyetemre, főiskolára a központi hatalomban lévők csemetéi.

Meglehet, nem a nyelvtudással van itt baj, hanem az oktatás minőségével és a karrierépítés lehetőségeivel.

Nem vagyunk csempészek. Ez bizonyos személyek tevékenysége, ami nem kizárólag vidékünkre korlátozódik. Nem azok a valódi csempészek, akik néhány doboz cigarettát visznek magukkal, hogy némi pénzt keressenek. Ők az országuk siralmas gazdasági helyzetének az áldozatai. Ami az óramutatók állását illeti, valós jelenség. Na de ez bűncselekmény volna? A természet törvénye, hogy nálunk egy órával később kel fel a nap, mint Kijevben. Az őslakosok pedig megszokták, hogy a helyi idő szerint éljenek.

Végül a nyelvről. Kárpátalján soha senki nem csodálkozik azon, hogy önök hogyan beszélnek. Szólaljanak meg bármilyen nyelven, soha nem válnak ellenséggé. A kárpátaljai falvakban valóban nem beszélik az irodalmi ukránt. Mindenki a helyit használja. Itt ez a másság falunként érvényes. S ha ez a nyelvezet csak részben hasonló az önökével, akkor ők már ellenségek?

Ne kreáljanak belőlünk ellenséget! Talán nem vagyunk olyanok, mint mások, de ettől még ne nézzenek rosszabbaknak minket” – írja Sztepan Farkas, a cikk szerzője.

KISZó

2018.10.10.



 Frissek a rovatban »

 Hasonlóak »

 Frissek »